231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Évközi 14. vasárnap

A mai liturgia középpontjában Máté evangéliumának az a szakasza áll (Mt 11, 25-30), amely lehetővé teszi, hogy bepillantsunk Krisztus személyének misztériumába, az Atyával való bensőséges kapcsolatába.  „Dicsőítelek Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket, és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad.”

Isten megtagadja magát a tudásuk miatt felfuvalkodott bölcsektől, akik meg vannak győződve arról, hogy mindent tudnak, és azoknak az egyszerű embereknek nyilatkoztatja ki magát, akik a gyermek készségével nyílnak meg előtte, mivel tudatában vannak nem tudásuknak. Az ő számukra tartotta fenn azt a csodálatos megismerést, ami Jézus és a Mennyei Atya között fennáll, s amit kizárólag az Isten tud közölni az emberrel: „Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja.”

Talán ez az a szinoptikus evangéliumi szakasz, amely a legvilágosabban állítja Jézus istenségét. Míg a bölcsek, az akkori és a mai írástudók és farizeusok, csupán embert látnak Jézusban, az akkori és a mindenkori  egyszerű emberek mindig felismerik benne Isten Fiát: „Te vagy a Messiás, az élő Isten fia.” Jézus pedig pontosan ezeknek nyilatkoztatja ki önmagát és az Atyát.