231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Évközi 30. vasárnap

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.” (Mt 22,37–38)

Jézus korában nem volt könnyű eligazodni az ágas-bogas Törvény között: a Dekalógusból, Isten tíz szavából, amit kívülről tudtak, és amit az Örökkévaló ajándékozott népének a Sínai hegyen, kevés maradt; az itt-ott hozzáadott számtalan rituálé és erkölcsi előírás fojtogatta…

Jézus farizeusnak adott válasza egyszerű és hatásos: a Názáreti a Tóra kiváló ismerőjétől (!) idézi Izrael alapvető élményét, hogy Isten szerethető és téged is képessé tesz a szeretetre. Nem furcsa a szeretet kapcsán „parancsolatról” beszélni? Nem inkább olyan fogalmakat hív elő bennünk, mint vágyakozás, lelkesedés, izgalom, szabadság, ingyenesség? Szerethetek kötelességből? Szerethetem parancsra önmagamat? Természetesen nem! Hogyan parancsolhatja meg nekem Jézus, hogy szeressem Istent, ha a szeretet a tiszta szabadság és az abszolút ingyenesség cselekedete? Van egy olyan parancsolat, amely megelőzi az első parancsolatot; a hátterében húzódik meg, és aki tapasztalatot szerzett Istenről, az jól tudja: Isten végtelen szeretettel szeret téged, engedd magad szeretni! Jézus azt kéri tőlünk, hogy adjuk át magunkat Isten udvarlásának; hagyjuk, hogy bensőséges szeretetünk szenvedéllyé alakuljon Isten gyengédsége irányába, amelyet felkínál nekünk. A szeretet nem azok erőfeszítése, akik tisztelni akarnak valakit, hanem azok válasza, akik érzik Isten csábítását. Az erkölcs válasz egy hívásra, az élet megváltoztatása, amely abból fakad, hogy szeretettnek érzem magam. Mennyi minden következik ebből az első reflexióból! Nem Isten Országát kell mindenekelőtt keresnünk? Van tehát egy parancsolat az elsőt megelőzően. Nem a fontosságát tekintve, hanem az idő első: „Engedjétek, hogy Isten szeressen benneteket!”Az élet annak a szeretetnek a keresése, amelyet egykor felfedeztünk, és a testvérek, valamint önmaguk iránti szeretetnek a forrásává válik.

Paolo Curtaz