A Jézus és Péter közötti párbeszédet mindnyájunknak saját életére kell vonatkoztatni. Szent Ágoston az evangéliumi szakasz kommentárjában azt mondja: „A Péternek föltett kérdést Jézus mindnyájunknak fölteszi. A kérdés: ’Szeretsz engem?’ mindegyik tanítványnak szól.”

A kereszténység nem tanítások és gyakorlatok összessége, hanem sokkal bensőségesebb és mélyebb valami. A kereszténység baráti kapcsolat Jézus Krisztussal. Ő sokszor föltette a kérdést földi élete során: „Hiszel bennem?” de, soha nem kérdezte: „Szeretsz engem?” Ezt a kérdést csak most teszi föl, miután szenvedése és halála által megmutatta, mennyire szeret minket.

A Jézus iránti szeretet mások szolgálatában mutatkozik meg: „Szeretsz engem? Legeltesd bárányaimat!” Nem azt akarja, hogy Neki származzon java abból, hogy szeretjük Őt, hanem azt akarja, hogy a nyájának legyen ebből java! Rá irányul Péter szeretete, de nem Ő annak haszonélvezője. Mintha azt mondaná Péternek: „Gondold meg, amit nyájamért teszel, azt nekem teszed!

Ez a mi esetünkben is érvényes. A Krisztus iránti szeretetünk ne valami privát és érzelgős valami legyen, hanem a mások iránti szolgálatban nyerjen kifejezést. Kalkuttai Teréz anya gyakran mondta: „A szeretet gyümölcse a szolgálat, a szolgálat gyümölcse a békesség!”

(R. Cantalamessa)