A ferences templom 1874-ben

 

 

 

MAGYAR FERENCES KÖNYVTÁR

GYÖNGYÖSI

MŰEMLÉK KÖNYVTÁR

ÉS A FERENCESEK

GYÖNGYÖSÖN

Állandó kiállítás

Nyitvatartás:

hétfő - péntek: 10-12

szombat: 10-13

vasárnap: szünnap

 

Csoportok látogatását (min. 15 fő) a fenti időpontokon kívül egyeztetés alapján is fogadjuk. (Tel: +36 20 217-7783)

Adományok:

Felnőtt: 250 Ft / fő

Diák: 160 Ft / fő (= egy gombócnyi fagyi)

 

Ferencesek Gyöngyösön

A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány

állandó kiállítása

  Szent Ferenc rendjének követői, a ferencesek még a rendalapító életében megtelepedtek Magyarországon. Gyöngyösi jelenlétük a XIV-XV. századtól bizonyítható, és ettől kezdve egészen 1950-ig, a szerzetesek működését betiltó rendeletig megszakítás nélkül éltek a kisvárosban. Ekkor deportálták őket, majd később gyakorlatilag száműzték a ferenceseket a városból. 1990-ben térhettek vissza a barátok Gyöngyösre.

  A gyöngyösi ferences templom és kolostor alapításának pontos ideje ismeretlen. Valószínűleg Károly Róbert bizalmasa, Széchényi Tamás - esetleg valamelyik leszármazottja - parancsára kezdték el az építkezést. Zsigmond király a Széchényi család javainak felét elkobozta, majd Habsburg Albert a Rozgonyiaknak adta. Rozgonyi János első felesége, alsólidvai Bánffy Dorottya, a XV. század végén sok pénzt adományozott a gyöngyösi ferences templomnak. Sírja a barokk átépítésig a szentélyben volt, családi címeres sírköve ma a rendház bejáratánál látható.

  A kolostori élet a XVI. század elején indult virágzásnak Gyöngyösön. A barátokat hamar megszerette a kisváros, ahol 1521-től Szent Ferenc harmadik rendjének is voltak tagjai.

  A ferencrend már a XV. században megtett mindent a közelgő török veszedelem elhárítására. 1456-ban a ferences Kapisztrán János toborozta a csapatokat Hunyadi János oldalán, és Nándorfehérvárnál ő lelkesítette a katonákat. 1526-ban a magyar ferencesek szinte összes értéküket átadták II. Lajos királynak, hogy a végvári katonákat kifizesse. A mohácsi csata után a törökök rabolva, fosztogatva özönlötték el az országot. Ibrahim martalócai Gyöngyöst is felégették. A ferences templom és kolostor több évre fedél nélkül maradt.

  A barátok a sorozatos támadások miatt szabad működésüket oltalomlevelekkel próbálták biztosítani. 1541-ben Szulejmán szultántól, később a budai pasáktól kértek és kaptak oltalomlevelet, hogy - mint János király alattvalói - biztonságot élvezzenek. Ugyanilyen okiratot kaptak 1552-ben Habsburg Ferdinándtól is. De szükségük is volt minderre, hiszen a környék katolikus pap nélkül maradt plébániáit a barátoknak kellett ellátni.

  A XVIII. század elején nekiláttak a templom és a rendház újjáépítésének.

  A hatalmas, több évtizedig tartó munka során Giovanni Battista Carlone, itáliai építőmester a templomot új, barokk dongaboltozattal látta el, a templomhajót meghosszabbította. Később az északi gyóntatófolyosóból kápolnákat alakítottak ki. A régi, nagyobb részt fából készített rendház helyén kőépületet emeltek. Az impozáns, több mint száz cellás zárda Magyarország legnagyobb ferences kolostora lett.

  A gyöngyösiek bőkezű adományain kívül II. Rákóczi Ferenc is támogatta az építkezést. 1709 szeptemberében fényes külsőségek között az altemplomban helyezték örök nyugalomra Rákóczi legendás tábornokát, Vak Bottyánt.

  Az 1848-49-es szabadságharcban több gyöngyösi barát is részt vett, akik ellen később a megszálló katonai parancsnokság körözést indított. Gyöngyös krónikása meleg elismeréssel írt a ferences újoncokról: "megértvén az imádott haza segélyéért kiáltó szózatát, elhagyták szende kolostorukat és vetélkedve soroztatták be magukat. Az őszbeborult kolostorfőnök örömkönnyektől sugárzott szemekkel karolta át eme nemes lelkű alattvalóit."

  A XX. század elején a magyar ferences rendtartomány reformját Tamás Alajos tartományfőnök, Gyöngyösön pedig Unghváry Antal házfőnök végezte el. A rendházat kis mértékben átalakították. A szerzetesi életben visszatértek az obszervanciához. A lelki megújulás jeleként ismét közösen végezték a zsolozsmát a házban. A rendtartomány papképzésének központja Gyöngyös lett.

  Az I. világháborút nagyobb kár nélkül vészelte át a gyöngyösi szerzetesközösség, ám a II. világháborúban a templom megrongálódott. Még nagyobb pusztulást okozott a háborút követő politikai tisztogatás. A rendház népszerű szónokát, P. Kiss Szalézt bírói ítélet nélkül bebörtönözték, brutálisan megkínozták és kivégezték.

  A gyöngyösi rendház vezetője, Horváth Zsigmond és a magiszter, Karácsonyi Aladár már a deportálások előtt felkészültek az államosításra. A novíciusokkal (szerzetesnövendékekkel) elrejtették a könyvtár és a levéltár néhány értékesebb darabját, a hittudományi főiskola tankönyveit, valamint néhány fontosabb egyházi felszerelési tárgyat. A templom régóta használaton kívüli kriptájában, a Szent Ferenc és a Szent Antal oltárok dobogójában, a kórus padozata alatt, valamint egy, az oratórium helyiségébe torkolló, de az 1904-es tűzvész óta lezárt és így teljesen feledésbe merült lépcsőfeljáróba falazták be mindezt. Az atyák megható és előrelátó gondoskodásának jele, hogy meg semmisítettek vagy elfalaztak minden olyan plébániai nyilvántartást, amely veszélybe sodorhatott volna családokat.

  A rendszerváltás után a kolostor átvételét követő építési munkálatok során, 1998. április 28-án több köbméter könyv, levéltári irat, XVII-XVIII. századi liturgikus eszközök (kelyhek, szentségtartók), közép- és újkori pecsétnyomók, érme- és pénzgyűjtemény kerültek elő, amelyeket még 1950-ben rejtettek el. Az épület 40 éven keresztül őrizte "titkait", köztük a könyvtár régi büszkeségét, Magyarország egyik legrégibb nyomtatványát, az 1462-ben készült 48 soros, más néven Fustus Bibliát is.

  A Ferencesek Gyöngyösön című kiállítás megismerteti a látogatókat Szent Ferenc és a ferences rend lelkiségével, valamint igyekszik bemutatni a magyarországi ferencesség és a több mint hétszáz éves gyöngyösi rendház történetét is.



Képek

Vissza a lap elejére
Vissza a főoldalhoz