A Magyar Írószövetség 2017. november 13-án tartott gyűlésén határozott arról, hogy minden esztendőben ezen a napon Kárpát-medence szerte ünnepeljék meg a magyar széppróza napját. Ezt olvassuk a szövetség akkori közleményében: „Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megünneplésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez”

Ásvai Jókay Móric néven született Komáromban, 1825. február 18-án. Nem sok író mondhatja el magáról, hogy Petőfi Sándorral együtt forradalmat csinált, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság alapítója és elnöke. Regényeit, írásait nem könnyű olvasni, hosszú leírásai nem is annyira nehezek, sokkal inkább a műveiben használt kifejezések, latin szavak, a görög és római kultúra magas szintű ismerete miatt, amely már nekem sem adatott meg.

Ifjúkorom első élményei az íróval kapcsolatban a Vivát Benyovszky! című 1975-ben megjelent kalandos filmsorozat, vagy az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, Az aranyember című regényeiből készült filmek. Az elmúlt esztendőben két regényét olvastam el, ezek ajánlásával szeretnék az író és az ünnep előtt tisztelegni.

Az egyik a Hétköznapok című regény Pesten jelent meg 1846-ban, két kötetben, mely az első önállóan megjelent műve. Olyan jól sikerült, hogy Hartleben Kiadó 350 Forinttal díjazta. A kötetben a XIX. századi kisemberek életébe nyertem bepillantás, hiszen főhőse nem arisztokrata, hanem egy szegény fiatalember.

A másik a Fehér rózsa című. A regény talán hőstörténet, vagy mese, mely egy valóságosan létező személy életébe enged bepillantást. Halil pasa (1690-1730) janicsár katona volt, 1730-as lázadása által szerette voltan a török birodalmat megújítani. Az eseményről is hallunk, erősen kiszínezve, mesés mozzanatokkal átszőve, ugyanakkor hiteles adatokat felhasználva. A regényben azonban Halil és Gül-Bejáze szerelméről fordulatos írásban olvashatunk. Jókai jól ismerhette a török, vagy mohamedán szokásokat, hangulatában mesés, ugyanakkor felemelő történet.

Vivát Jókai!

fr. Varga Kamill ofm