https://pannonpilgrim.hu/utazas/2026-06-assisi-ferences-rendtartomany-jubileumi-buszos-zarandoklata/

fr. Varga Kamill ofm

https://ujvarosonline.hu/lelkiseg/szent-ferenc-nyoman-perutol-karpataljaig-interju-hernadi-lehel-misszios-ferencessel

2008-ban még a perui Andok 3400 méteres magasságában küzdött a hegyibetegséggel, ma pedig a háború sújtotta Kárpátalján szolgálja az embereket Hernádi Lehel atya. A ferences szerzetes életútja kőművesmunka, egyetemi évek, missziós szolgálat és hivatáskeresés állomásain át vezetett. Beszélgetésünkben Peruról, Szent Ferenc örökségéről, a háború árnyékában végzett lelkipásztori munkáról és a néphez való közelség fontosságáról mesél.

Jézus azt kéri, hogy újra mondjam el nektek… milyen nagy a szeretete mindenki iránt – nagyobb annál, mint amit el tudtok képzelni… Nemcsak szeret benneket – hanem vágyódik rátok. Hiányoztok Neki, ha nem kerültök közel Hozzá. Szomjazik rátok. Mindig szeret titeket, még akkor is, ha úgy érzitek, hogy nem érdemlitek meg… Jöjj, légy a világosságom, Kalkutta szentjének személyes írásai, Vigilia Kiadó, Budapest, 2008. 54.o.

fr. Varga Kamill OFM: Akik öregbítették Jászboldogháza hírnevét

„A szülőföld az a hely, ahol a gyökereink vannak, s ahová a szívünk mindig visszahúz, bárhová is sodorjon az élet.”

A BOLDOGBT Egyesület Besenyi Vendel javaslatára határozta el, hogy emlékhelyet létesít azok tiszteletére, akik Jászboldogházáról indultak, és életükkel, munkájukkal kiemelkedő eredményeket értek el, valamint országos elismerést szereztek. Az emlékkő felavatására 2026. július 3-án került sor a XXX. Jász Világtalálkozó keretében, egyúttal a település fennállásának 80. évfordulója alkalmából.

Az emlékoszlopra 4 személy neve került fel:

Baráth Endre (1888-1955) gazdálkodó, országgyűlési képviselő, főispán

dr. Mizsei Béla (1922-2009) ügyvéd, országgyűlési képviselő

dr. Frajka Béla (1933-2017) műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens, Magyarország első számítógépének megalkotója (1958)

dr. Frajka János Félix atya (1930-2023) tanár, teológus, iskolaalapító

Frajka János P. Félix

1930. március 9-én született Jászberény Boldogháza nevű határrészén. Szülei Frajka István és Nagy Anna voltak, akiket a trianoni békediktátumot követően telepítettek ki a Felvidékről. A család a településen vagonlakóként élt.

Nagy hatással volt rá P. Lukács Pelbárt, aki rendszeresen érkezett a településre szentmisét bemutatni, és példamutató életével meghatározó szerepet játszott a fiatal ministráns hivatásának kibontakozásában.

Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences szerzetesek 1944 és 1954 között életükkel tettek tanúságot Isten iránti elkötelezettségükről, emberszeretetükről. Mindannyian tudták előre, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrái alatt kiállni az egyházért, a hívekért, az üldözöttekért, a kisemmizettekért „nem vet jó fényt rájuk”, talán életüket is áldozatul kell adni.

Kriszten Ferenc 1899. november 19-én Kőrösbányán (Hunyad vármegye) született. 1915. augusztus 28-án öltötte magára Szent Ferenc ruháját, s vette fel a Rafael nevet, novícius Pécsen volt. 1916. augusztus 28-án egyszerűfogadalmat, 1920. december 8-án tett örökfogadalmat, 1922. június 29-én szentelték pappá. 1925-ben Szatmárnémetiben segédlelkész. 1927-ben Kecskeméten hitszónok, hittanár és a Szent Antal Társulat vezetője, 1928-ban Pécsen hitszónok, segédlelkész, irodai szolgálatos, a házitanács tagja, a Háztörténet jegyzője és könyvtáros, 1929-ben Kecskeméten hitszónok, a III. Rend igazgatója, a Szeráfi Kollégium magisztere, igazgatóhelyettes az iskolában, 1935-ben Pécsen hitszónok, irodai szolgálatos, segédlelkész, nagyböjti szónok, a házitanács tagja, a kolostor anyagi ügyeinek intézője, a Ferences Miseszövetség vezetője, 1936-ban Pécsen házfőnökhelyettes, irodavezető, segédlelkész, hitszónok, gyóntató, a laikus testvérek lelkivezetője, 1937-ben Budapest-Pasaréten házfőnök, hitszónok, hitoktató, a Háztörténet jegyzője, a cserkészcsapat vezetője, 1940-ben Nyíregyházán házfőnök, hitszónok, a Szentkereszt nővéreknél rendkívüli gyóntató, a háztörténet jegyzője és könyvtáros, 1941-ben Budapesten házfőnök és plébániai adminisztrátor. Minden egyházközségben különösen nagy gondja volt a szegényekre.

Szent Ferenc 1219-ben hat szent életű társát a mai Marokkó területére küldte, hogy hirdessék Krisztus tanítását, végül öten – Berárd, Péter, Ottó, Akkurziusz és Adjutusz – mentek a pogányok közé, mivel egyikőjük megbetegedett. 1220. január 16-án gyilkolta meg őket a marrákesi emír.

XX. század: Szent Maximilan Kolbe. Nagyon sok protestáns lelkész is áldozta életét Krisztusért a misszióik alkalmával. Egy nagy tanúságtevőnek tartom Dietrich Bonhoeffer lelkészt, teológust.

Mindenható, szentséges, fölséges és hatalmas Isten, minden jó, legfőbb jó, egészen jó, aki egyedül vagy jó, neked áldozunk minden dicséretet, minden dicsőséget, minden kegyelmet, minden tiszteletet, minden áldást és minden jót. Úgy legyen, úgy legyen. Ámen.

Károlyi Bernát

Krausz Ádám néven született 1892. június 19-én Almáskamaráson Arad vármegyében, a Mezőkovácsházi járásban, ma Csongrád megye). 1907. szeptember 5-én öltözött be, 1909-ben Dunaföldváron filozófiai hallgató, 1912-ben Gyöngyösön teológiai hallgató, 1913. június 22-én tett örökfogadalmat, 1915. január 25-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos egri érsek. Az 1915-ös schematismus szerint neve már Károlyi, és Baján hitszónok, a Szeráfi Kollégium helyettes prefektusa, a Szent Antal és a Szent József közösség vezetője, a keresztút végzője és Szeremlén lelkipásztor. 1917-ben Budapesten lelkipásztorkodik. Szolgált Szécsényben, Szatmárnémetiben, Dunaföldváron és volt táborilelkész is. 1925-ben Jászberényben helyettes házfőnök, hitszónok, iskolai hitoktató, a laikus testvérek lelkivezetője. 1926-ban Kecskeméten hitszónok, hitoktató, a Missziós Szövetség és a Rózsafüzér Társulat vezetője, Méntelek lelkipásztora, a III. rend igazgatója.

Kik a vértanúk? vértanú, mártír, martyr (lat., a gör. martür ‘tanú’ szóból): – Átvitt értelemben ~ minden olyan személy, aki az igazságért életét adja (→aradi vértanúk). – Szoros értelemben olyan keresztény, aki hitéről élete föláldozásával tesz tanúságot, azaz hite megvallásáért vagy egy erény védelméért halálbüntetést kap, illetve börtönben vagy kínzások következtében hal meg, és az Egyház ezt a tanúságot elismeri (ApCsel 1,22:Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, ²²kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” 2,32:³²Isten ezt a Jézust támasztotta fel, akinek mi mind tanúi vagyunk.

A hét ferences vértanú: Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences szerzetesek 1944 és 1954 között életükkel tettek tanúságot Isten iránti elkötelezettségükről, emberszeretetükről. Mindannyian tudták előre, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrái alatt kiállni az egyházért, a hívekért, az üldözöttekért, a kisemmizettekért „nem vet jó fényt rájuk”, talán életüket is áldozatul kell adni.

Körösztös Krizosztom

Szent Ferenc imádsága:

Mindenható, szentséges, fölséges és hatalmas Isten, minden jó, legfőbb jó, egészen jó, aki egyedül vagy jó, neked áldozunk minden dicséretet, minden dicsőséget, minden kegyelmet, minden tiszteletet, minden áldást és minden jót. Úgy legyen, úgy legyen. Ámen.

A mai napon Körösztös Krizosztom újvidéki vértanúval foglalkozunk.

Körösztös Imre néven született Pécsen, 1909. január 10-én, édesapja Körösztös Vince hentesmester, édesanyja pedig Vizeki Tllián Alojzia volt, – testvérei Aranka, Luja, Márta és Vince, Imre a pécsi ciszter gimnázijmban tanult, és 1925-ben belépett a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rerences Rendtartományba, Szécsényben volt novícius, ekkor kapja a Krizosztom nevet. Egyébként a Krizosztom a görög eredetű latinosított Chrysostomus névből ered, a jelentése aranyszájú. Aranyszájú Szent János nevének jelzőjéből vált keresztnévvé.