Szaléz 1936. november 30-án délelőtt érkezett meg a rendházba. A rendi életben egy hónap telik el addig, amíg az ember elkezdi a beilleszkedést egy adott rendház életébe, a plébániai életben egy- másfél év szükséges ehhez. Szaléz bő egy hónapot tartózkodott ebben a rendházban. Talán elég volt arra, hogy bekapcsolódjon a rendház életébe, megismerje az ottani testvéreket. Megkapta szolgálatait, miséket, gyóntatási időket, közösségek vezetését. Igyekezett megismerni P. Vilmos addigi feladatkörét. December 3-án az Oltáregylet havi gyűlése volt, melyet Szaléz tartott meg. 7-én Ceredre ment, hogy ott 8-án az évi szentségimádás alkalmával szentmisét és szentbeszédet tartson. Karácsony előtt a plébániai hívek gyóntatása mellett a környékbeli falvakban is gyóntatott. Az ünnep másnapján, december 26-án kezdődött Szaléz atya háromnapos missziója a bányatelepeken: Ötszázhután, Fiskálishután és Hasznoshután. Január 7-én megkezdődtek a házszentelések, melyekből ő is jelentősen kivette a részét. 9-én az esti „Frontharcos” előadáson P. Szaléz képviselte a rendházat.

„01.16 P. Kiss Szalézt körünkből eldisponálta a P. Provinciális. Felajánlotta neki az amerikai missziót, amit elfogadott, és hamarosan megy New Yorkba. Tisztelői és barátai szűkkörű vacsora keretében búcsúztak tőle. Itt volt Királyfalvi Kraft Aladár bányatitkár, dr. Vilman Gyula v. tiszti főorvos, dr. Figy Béla városi jegyző, Körmöczi György iskolai igazgató és Koltai Imre tisztviselő.”¹ 17-én a reggeli vonattal utazott Budapestre.