Kedves Testvérek!

Reményik Sándor Bánk bán utolsó monológja című versében így méltatja Szent Erzsébetet, a szolgáló szeretet szentjét:

„Egy kicsi-kis leányka-csillagot

Láttam egyszer sok esztendő előtt,

Pozsony várából napnyugatra ment

A csillag-gyermek, s szent asszonnyá nőtt.

A fáma mint a rózsaillatot

Nevét országokon át lengeti,

Be jó volna a köntöse szegélyét

Ájtatos ajkkal megérinteni.”

Szent Erzsébetet a felebaráti szeretet kiváló példájaként ismerjük: tisztelete nemcsak hazánkban és Európában, hanem szerte a világon elterjedt és élő. De mi tette ezt a fiatal nőt, királylányt, őrgrófnét, feleséget, édesanyát, majd szerzetest – akinek mindössze 24 év adatott meg e földi létben – soha el nem halványuló példaképpé?

Szent Erzsébet a létező legnagyobb földi gazdagságba született, hiszen édesapja, II. András Magyarország királya volt. A királylánynak négyévesen el kellett hagynia családját és az országot is, hiszen a kor szokásainak megfelelően szülei már kisgyermekként eljegyezték. Ettől kezdve a mai Németország területén, Türingiában nevelkedett. Hűségesen, sőt, a korabeli feljegyzések szerint rajongással szerette férjét, Lajos őrgrófot. Azonban már gyermekként is különleges odaadással szerette Istent és fordult a rászorulók felé.

Az, hogy az uralkodó felesége saját kezűleg osszon alamizsnát vagy ápoljon fertőző betegeket, kortársai és családtagjai közül is sokakból értetlenkedést váltott ki, rosszallóan nézték. Férje azonban mindenben támogatta, holott neki sem lehetett egyszerű megértenie, Erzsébet miért fektet leprás beteget saját hitvesi ágyukba vagy osztja szét férje távollétében az éléskamra egész tartalmát.

A szegények iránti határtalan szeretete és buzgósága nem lankadt férje és oltalmazója halála után sem, pedig akkor el kellett hagynia addigi otthonát. Ezt követően – visszautasítva az előkelő házassági ajánlatokat – szerzetes lett, hogy még elkötelezettebben követhesse Jézus példáját. Talán kevésbé ismert, hogy aszketikus életformája és életszentsége Gertrúd lánya számára is vonzó, követendő példává vált, hiszen őt is a boldogok között tartja számon a Katolikus Egyház.

Szent Erzsébet nemcsak ismerte a Szentírás szavát, hanem életre is váltotta azt. Ferenc pápa is erre hívta fel a figyelmünket tavaly tavasszal Budapesten, amikor a Rózsák terén – amely Szent Erzsébet leghíresebb csodájáról kapta a nevét – az ő tiszteletére szentelt templomba látogatott:

„A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy »örömhírt vigyen a szegényeknek« (Lk 4,18)” (Ferenc pápának a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban elhangzott beszéde, 2023. április 29.).

Szent Erzsébet példája arra tanít minket, hogy bármilyen élethelyzetben éljünk is, segíteni mindig tudunk. Mai rohanó világunkban nagyon nehéz lehet, hogy ne csak a saját életünkre, problémáinkra figyeljünk, hiszen nap mint nap hallunk a háborúk borzalmairól, tapasztaljuk a felgyorsult és Istentől egyre inkább elforduló világ zaját, és sokszor úgy tűnik, már az is meghaladja erőnket, hogy megvédjük családunkat, szeretteinket, baráti kapcsolatainkat. Sokszor úgy érezzük, hogy ezen túl többet már nem bírunk. Ilyenkor kell, hogy eszünkbe jusson Szent Erzsébet példája, aki minden akadály ellenére a hétköznapokban, odafordulásával, figyelmével, önzetlen munkájával mutatta meg végtelen szeretetét a szegények iránt.

Ha a Karitász védőszentje ma közöttünk lenne, örömmel látná, hogy a szervezet támogatásával évről évre több, mint 4.000 hátrányos helyzetű gyermek nyaralhat ingyenesen a Karitász-táborokban, közel 10.000 gyermek kezdheti meg a tanévet új iskolatáskával, tanszerekkel és hogy több tízezer család részesülhet támogatásban a lakhatást, a felzárkózást és az öngondoskodást segítő programoknak köszönhetően. Az árvízi védekezésnél, a Duna mentén is kint voltak a gátakon a Karitász munkatársai, önkéntesei, segítették a védvonalak megerősítését és a védekezők ellátását.

Mindenkit buzdítunk, hogy az előttünk álló hetekben kapcsolódjon be a Katolikus Karitász adventi segélyprogramjaiba („Tárjátok ki a szíveteket!”, „Angyalbatyu”, valamint „Egymillió csillag a szegényekért”), amelyeken keresztül kicsit mi is megélhetjük Szent Erzsébet másokért cselekvő szeretetét. Mindezt könnyen megtehetjük novembertől december közepéig az országos gyűjtőpontokon és az iskolákban. Bizalommal kérjük híveinket, hogy perselyadományaikkal november 24-én járuljanak hozzá a rászoruló magyar családok sokoldalú támogatásához.

Végezetül XVI. Benedek pápa gondolatait fogadjuk a szívünkbe: „Ha megengedjük, hogy Krisztus szeretete megváltoztassa a szívünket, akkor az egész világot meg tudjuk változtatni. A hiteles boldogságnak ez a titka” (Mexikó, 2012. márc. 24.).

Megjegyzés (nem felolvasandó):

További nagylelkű adományaikat az 1356-os adományvonal hívásával, illetve banki átutalással is eljuttathatják a Katolikus Karitászhoz.

Bankszámlaszám: 12011148–00124534–00100008.

Kelt: Budapesten, 2024. november 7-én

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Felolvasandó az Évközi 33. vasárnap minden szentmiséjén.