A Jászság és a Nagy Háború, különös tekintettel a jászberényi ferences rendház lakóira és életére

1914. június 28-án Szarajevóban merénylő oltotta ki Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő életét. A közös minisztérium július 23-án 18 órakor jegyzéket intézett Szerbiához, 48 órás határidőt szabva a válaszadásra és a feltételek teljesítésére. Mivel ez nem történt meg, a Monarchia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával és mozgósítást rendelt el.

„A Jászság két szolgabírói hivatalába – Jászberénybe és Jászapátiba – éjfél után érkezett meg az első hivatalos értesítés a mozgósítási parancs végrehajtásáról. Berendelték a hivatali személyzetet, és hozzáláttak a munkához. Reggel 7–8 óra körül fejezték be, majd küldöncök útján továbbították a községi elöljáróknak a szükséges rendelkezéseket.”¹

Különleges adventi kiállítás nyílt meg december 2-án Budapesten, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény Kiskorona Galériájában (Kiskorona utca 3.) Ikonok és keramikonok címmel: Magyar Márta Zsófia keramikus művész és Szász Zsombor ferences szerzetes műveit láthatják az érdeklődők 2026. január 9-ig.

A Magyar Kurír cikke: https://www.magyarkurir.hu/hirek/ikonok-es-keramikonok-keramikus-muvesz-es-ferences-szerzetes-kozos-kiallitasa-obudan

Korábban ezt a helyet Pest-hegynek nevezték, mely a szláv nyelvekben kemencét, üreget, barlangot jelent. Valószínű, hogy itt élt egy Iván nevű remete. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a Kisegítő Kápolna Egyesület és a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottság. Az ötletgazda Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos volt: a célja a lourdesi kegyhely másának fölépítése volt. Először csak egy oltár kapott helyet a barlangban, s a hívek padjai kint voltak szabad ég alatt.

A Szentírás olvasása. Chiara Lubichnak kellett eljönnie, hogy tudatosodjon bennem van kapcsolat az élet, az evangélium és az imádság között. Persze ez nagyon veszélyes. 2006 júliusában az Életige így szólt: „Itt vagyok, Uram, engem küldj!” Történt, hogy fiatalokat vittem Egerszalókra, ifjúsági találkozóra. Uram, készen állok mindenre, amire meghívsz! Gyóntatás a sírok között 22 óráig, beszélgetések, riport, mise… Jönnek a szervezők, úgy 23 óra tájba, már hulla fáradtan fekszem az egyik tanteremben a laticelen. 3-an jöttek! Hűha! Egységes belső front, arcvonalba tömörülve. Itt küzdelem lesz!!!!!!!!!!! Böjte Csaba testvéred tüdőgyulladást kapott, nem jön el holnap. Te fogsz előadást tartani holnap, a gyöngyösi ASK-t vond bele! URAM! AZ ENNYIRE MÁN MÉG SE! ERRŐL NEM VOLT SZÓ! 2000 fiatal! JÓ!

100 éves a magyar rádiózás: Rákóczi-indulótól mesékig

A rendszeres rádiós műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Előtte a Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó működött 1893-tól, majd egy ideig a rádióval közösen végezték a műsorszórást: összetartozott a Telefonhírmondó, a rádió és a Magyar Távirati Iroda. Első vezetője Kozma Miklós volt.

fr. Varga Kamill OFM
fr. Farszky Szalvátor és fr. Vass Tacián, a két elfelejtett mártír

Az elmúlt időben sokat hallhattunk a hét ferences vértanúról: Körösztös Krizosztomról, Kovács Kristófról, Hajnal Zénóról, Kiss Szalézról, Lukács Pelbártról, Kriszten Rafaelről és Károlyi Bernátról. Sokaknak az is feltűnhetett, hogy templomunkban elhelyezett emléktáblán csupán hat név szerepel. A templom hátsó bejáratánál 1996. november 12-én elhelyezett „Vértanúink” feliratú táblára Hajnal Zénó neve nem került fel. Ő a nagyatádi ferences kolostorban lakott, és 1945-ben ott halt vértanúhalált. Neve talán azért hiányzik, mert a Mariánus rendtartomány tagja volt, és ezért lehet, hogy vértanúságának ténye vagy körülményei nem voltak ismeretesek, nem volt szóbeszéd tárgya.