Vitézy László, Kossuth- és Balázs Béla-díjas, valamint posztumusz Huszárik Zoltán-díjas filmrendező – akinek olyan jelentő alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Vörös föld, vagy a Békeidő- 2016-ban mutatta be filmdrámáját. A film lebilincselő alkotás, bár igen szokatlan formában készült el a szövegkönyv, ugyanis összekapcsolta a Fekete bojtár vallomásait Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésével. A film élvezetes, de szokatlan volt számomra a Barbárok történetét is látni egyben. Ráadásul a mű közepe után valamivel meghal Sinka és a felesége veszi át a történet folytatását, illetve szaval el egy-egy verset férjétől.
Így vall Vitézy László: „Elkezdtem utánanézni, hogy itt ez a fantasztikus költő, és igaz-e, hogy egy pásztor volt. És igaz, minden igaz” – fogalmazott. A Fekete bojtár vallomásainak elolvasása után már csak egy nagy adag merészség kellett a döntéshez, hogy lehetséges-e egy ennyire jelentős költőt „egyszerűen megölni a film közepén”. Habár a film eltér Sinka István valódi élettörténetétől, mégis hordoz egyfajta igazságot, hiszen a ridegpásztor családból származó költőt „művészi értelemben a kortársai irigységből, a lehető legelképesztőbb módon” gyilkolták meg.” (Az 1930-as évek paraszti világában játszódó filmet láthatunk a Dunán Húsvétkor: hirado.hu) Pozsgai Zsolttal írták a forgatókönyvet ketten.
Fekete bojtár vallomásaiban olvassuk, melyet gyakran idéz Vitézy is: „Elővettem a tintaceruza-csutkám, a csizmám szárát jól letörültem a szűröm ujjával, hogy szépen ragyogjon rajta a betű, és oda írtam fel a verset:
Óh, szállj pipám drága füstje,
dohányom folszló ezüstje,
s lengj a messzi puszta mélyén,
hogy futhasson a lelkem veled
életemnek tűnt lepkeként
tovaillanó reményén.”
Adorján Bálint a csíkszeredai származású színművész nagyszerű alakításában elevenedik meg Sinka István élete, a Piroska szerepét formáló Bánovits Vivianne remekül hozza a feleség alakját. Néha a változik a szín és Székely B. Miklós mesélőként köti össze a jeleneket. Jakab-Benke Nándornak a filmtett.ro hírportálon Sömmi címen írt cikke szerint a film nézhetetlen: „…egy film, ami sem moziban, se tévében nem működik. »Pedig jó ötlet volt« – szokott következni általában az efféle negatív felütés után, hátha valami pozitívumot ki lehet kaparni a hamuból. Itt sajnos még ezt sem lehet elmondani.” Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=9MF-uV5sPuY A film: https://m.ok.ru/video/7932421671450
A rendező munkáját a következő személyek segítették: dramaturg Medgyessy Éva operatőr Pap Ferenc, Markert Károly vágó Csillag Manó díszlettervező Siska Tamás jelmeztervező Balai Zsuzsanna szakértők, közreműködők helyszíni összekötő – Kecskés Noémi helyszínbiztosítás – Kelemn Péter állatkoordinátor – Halázs Ádám kaszkadőr koordinátor – Gulyás Kis Zoltán
Last Updated: 2025-12-28 by Plébános
A fekete bojtár – emlékezés Sinka Istvánra
VI. rész – A fekete bojtár – Vitézy László filmje
Vitézy László, Kossuth- és Balázs Béla-díjas, valamint posztumusz Huszárik Zoltán-díjas filmrendező – akinek olyan jelentő alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Vörös föld, vagy a Békeidő- 2016-ban mutatta be filmdrámáját. A film lebilincselő alkotás, bár igen szokatlan formában készült el a szövegkönyv, ugyanis összekapcsolta a Fekete bojtár vallomásait Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésével. A film élvezetes, de szokatlan volt számomra a Barbárok történetét is látni egyben. Ráadásul a mű közepe után valamivel meghal Sinka és a felesége veszi át a történet folytatását, illetve szaval el egy-egy verset férjétől.
Így vall Vitézy László: „Elkezdtem utánanézni, hogy itt ez a fantasztikus költő, és igaz-e, hogy egy pásztor volt. És igaz, minden igaz” – fogalmazott. A Fekete bojtár vallomásainak elolvasása után már csak egy nagy adag merészség kellett a döntéshez, hogy lehetséges-e egy ennyire jelentős költőt „egyszerűen megölni a film közepén”. Habár a film eltér Sinka István valódi élettörténetétől, mégis hordoz egyfajta igazságot, hiszen a ridegpásztor családból származó költőt „művészi értelemben a kortársai irigységből, a lehető legelképesztőbb módon” gyilkolták meg.” (Az 1930-as évek paraszti világában játszódó filmet láthatunk a Dunán Húsvétkor: hirado.hu) Pozsgai Zsolttal írták a forgatókönyvet ketten.
Fekete bojtár vallomásaiban olvassuk, melyet gyakran idéz Vitézy is: „Elővettem a tintaceruza-csutkám, a csizmám szárát jól letörültem a szűröm ujjával, hogy szépen ragyogjon rajta a betű, és oda írtam fel a verset:
Óh, szállj pipám drága füstje,
dohányom folszló ezüstje,
s lengj a messzi puszta mélyén,
hogy futhasson a lelkem veled
életemnek tűnt lepkeként
tovaillanó reményén.”
Adorján Bálint a csíkszeredai származású színművész nagyszerű alakításában elevenedik meg Sinka István élete, a Piroska szerepét formáló Bánovits Vivianne remekül hozza a feleség alakját. Néha a változik a szín és Székely B. Miklós mesélőként köti össze a jeleneket. Jakab-Benke Nándornak a filmtett.ro hírportálon Sömmi címen írt cikke szerint a film nézhetetlen: „…egy film, ami sem moziban, se tévében nem működik. »Pedig jó ötlet volt« – szokott következni általában az efféle negatív felütés után, hátha valami pozitívumot ki lehet kaparni a hamuból. Itt sajnos még ezt sem lehet elmondani.”
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=9MF-uV5sPuY A film: https://m.ok.ru/video/7932421671450
A rendező munkáját a következő személyek segítették: dramaturg Medgyessy Éva operatőr Pap Ferenc, Markert Károly vágó Csillag Manó díszlettervező Siska Tamás jelmeztervező Balai Zsuzsanna szakértők, közreműködők helyszíni összekötő – Kecskés Noémi
helyszínbiztosítás – Kelemn Péter
állatkoordinátor – Halázs Ádám
kaszkadőr koordinátor – Gulyás Kis Zoltán
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja