IV. rész a Balladáskönyv

1943-ban jelent meg a Balladáskönyv a Püski Kiadónál. A kiadót Püspki Sándor alapította 1939-ben, és nem riadt vissza attól, hogy első kötetes szerzőket is kinyomtasson: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Terszánszky-Józsi Jenő.

Sinka Balladái közül legismertebb talán az Anyám balladát táncol, melyet érdemes meghallgatni a youtubon Galánfi András előadásában.

Sinka István: Anyám balladát táncol

Egyszer volt szép az anyám tánca,
mikor kendőjét gyepre hányta,
a Korhány vizénél, Pusztapándon,
s bokázó lába pásztortűznél,
öles apám örömére
szállt, mint illat a virágon…
S hajnaltájon, lengő szélben,
hogy fény nyílott két nyárszemében,
elébe raktak tíz szál gyertyát,
hat másikat meg karikába. –
Közöttük anyám ott sugárzott,
s kis csizmája lángot vert át.
Az ősi ritmust pásztorok fütyölték…
Kettő-kettő felállott szélrűl,
jelezve, hogy a csúfolt ős
szép feje most halálba révül.
S a holtak szemét, ahogy lezárták:
ezt a sirató, örök búcsút
a nyárfák alatt már öten járták.

Akkor meg, mikor sírt nyitnak,
közéjük lendült hatodiknak
apám is, kinek lépteit
úgy mérte az öt táncoló,
mint ki utolsó fordulattal
az egész műbe értelmet vitt…
Mikor a gyertyák porig égtek,
még anyám eljárta a végét:
egy szál virág körűl koszorút táncolt…
A juhászok meg már csak nézték,
hogy az égen hold ballag át
s csudálja nagy, fehér szemmel
anyám lábán a balladát.

(1939)

Balladáiban egész élettörténetek találhatók. A társadalmi igazságtalanságot megtapasztalhatta saját életében is bojtárként, de mások életében is, ahol a szegény embernek szava sem lehetett a gazda ellen. Sőt a gazda nem egyszer meg is verte.

A Ballada a Körözs menténcímű versében talán túlságosan gyakori nehézséget szólaltat meg, melyben a szegény fiú és a jómódú leány beteljesületlen szerelme halállal végződik. „Van a gazdagnak nyolc ökre, mégis messzi néz örökre.” – írja.

Az Anyóka kecskén lovagoltcímű ballada szerint az asszony mindenféle boszorkányos titkoknak tudója volt. „Hét legény mégis egy este anyót halálra kereste. S ő elrepült tyúk képiben, s ki tudja most merre pihen.” Ezeket a hiedelmeket még szülőfalujában, anyja szomszédasszonyaitól gyűjthette egybe…

Szintén a Körözs mentén játszódik Bodnár Márta balladája(Youtube: Horányi László-ének, Nagy Szabolcs-zongora-ének), aki „nem lány már, még nem is asszony” és szégyenében öngyilkos lesz. Sajnos sokak esete sűrűsödhetett össze ebben az egy versben.

A Balladáskönyvet Muhoray Mihály illusztrálta, Muharay Elemér testévére, aki1898. január 22-én született Jászberény-Rekettyésen. Elemi iskoláit itt kezdte, de mivel édesapja vasutas volt, így laktak Kispesten, Szolnokon. Csók István kiváló festőművészhez, majd Rudnay Gyula, a Képzőművészet Főiskola tanárához tanítványául szegődik, mesterének és példaképének tekinti Vaszary János festőművész-grafikust is. A Képírók Társaságával közösen számtalan kiállítást rendeznek 1933 és 1943 között.

Fényképek az Antikvárium.hu honlapról valók.