A hit összetartó ereje: Mária, Május Királynője kápolnája Négyszálláson
Jászberény tanyavilága mindig is jelentős volt. Négyszállás területén már az ősi időkben is állt település, amely a történelmi idők során megsemmisült. Az elmúlt században a szétszórt tanyákon élő lakosok és gazdák 1903-ban olvasóegyletet hoztak létre „Négyszállási Gazdakör” néven. Céljuk az volt, hogy a tanyák katolikus lakóiban „érdekeltséget keltsenek a katolikus egyház és vallás ügyei iránt, valamint helyes nézeteket terjesszenek a katolikus autonómiáról” (Koncz Menyhért plébános jegyzőkönyve, 1903. május 21.).
Ebben az időben mintegy 350 tanyában éltek emberek. A gazdakör első, 1928 táján készült fényképén Kele István mellett 69 személy látható.
A kápolna építése azonban csak 1937-ben kezdődhetett meg. A templom titulusa Mária, „Május Királynője” lett. A közadakozásból épült, 15×5 méter alapterületű, 4 méter falmagasságú és 12 méter toronymagasságú vályogfalú kápolnát Pintér László kőműves és Nagy István ácsmester építette. Az építkezés során 5 vagon terméskövet, 12 200 vályogot és 800 téglát használtak fel.
A kápolnát dr. Kele István apát-plébános áldotta meg 1939 májusának első vasárnapján. A korabeli újság így számolt be az eseményről: „a tágas és ízlésesen berendezett kápolna felszentelését dr. Kele István pápai prelátus, plébános végezte, míg az ünnepi beszédet Bakos Károly jászberényi káplán mondta, a kántori teendőket pedig Molnár József négyszállási római katolikus tanító látta el.”
A templom főoltárképét Benke László festőművész készítette. A kápolna ekkor még nem készült el teljesen, de már szentmisét mutathattak be benne. A további költségek biztosítása érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz fordultak, ahonnan a Vallásalapból 376 pengőt utaltak ki.
A korábbi időkben rendszeresen tartottak itt szentmiséket. A lakosok mindig közadakozásból végezték el a felújításokat és az állagmegóvási munkákat, valamint adományaikkal gyarapították a liturgikus felszereléseket és kellékeket. A tanyai élet hanyatlásával azonban itt is csökkent a lakók száma, így napjainkban már csak évente két alkalommal van lehetőség szentmise bemutatására.
Posted: 2025-12-13 by Plébános
A hit összetartó ereje: Mária, Május Királynője kápolnája Négyszálláson
Jászberény tanyavilága mindig is jelentős volt. Négyszállás területén már az ősi időkben is állt település, amely a történelmi idők során megsemmisült. Az elmúlt században a szétszórt tanyákon élő lakosok és gazdák 1903-ban olvasóegyletet hoztak létre „Négyszállási Gazdakör” néven. Céljuk az volt, hogy a tanyák katolikus lakóiban „érdekeltséget keltsenek a katolikus egyház és vallás ügyei iránt, valamint helyes nézeteket terjesszenek a katolikus autonómiáról” (Koncz Menyhért plébános jegyzőkönyve, 1903. május 21.).
Ebben az időben mintegy 350 tanyában éltek emberek. A gazdakör első, 1928 táján készült fényképén Kele István mellett 69 személy látható.
A kápolna építése azonban csak 1937-ben kezdődhetett meg. A templom titulusa Mária, „Május Királynője” lett. A közadakozásból épült, 15×5 méter alapterületű, 4 méter falmagasságú és 12 méter toronymagasságú vályogfalú kápolnát Pintér László kőműves és Nagy István ácsmester építette. Az építkezés során 5 vagon terméskövet, 12 200 vályogot és 800 téglát használtak fel.
A kápolnát dr. Kele István apát-plébános áldotta meg 1939 májusának első vasárnapján. A korabeli újság így számolt be az eseményről: „a tágas és ízlésesen berendezett kápolna felszentelését dr. Kele István pápai prelátus, plébános végezte, míg az ünnepi beszédet Bakos Károly jászberényi káplán mondta, a kántori teendőket pedig Molnár József négyszállási római katolikus tanító látta el.”
A templom főoltárképét Benke László festőművész készítette. A kápolna ekkor még nem készült el teljesen, de már szentmisét mutathattak be benne. A további költségek biztosítása érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz fordultak, ahonnan a Vallásalapból 376 pengőt utaltak ki.
A korábbi időkben rendszeresen tartottak itt szentmiséket. A lakosok mindig közadakozásból végezték el a felújításokat és az állagmegóvási munkákat, valamint adományaikkal gyarapították a liturgikus felszereléseket és kellékeket. A tanyai élet hanyatlásával azonban itt is csökkent a lakók száma, így napjainkban már csak évente két alkalommal van lehetőség szentmise bemutatására.
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja