I. A Jézus-ima
Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.)
Jézus az út az Atyához, bejárat a mennyek országába.
Bartimeus: Uram, Jézus, Isten Fia, könyörülj rajtam. „Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6)
Kánaáni asszony: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam. (Mk 10,47)
Tíz leprás: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! (Lk 17,13)
II. Templom a szívben
Sok könyv úgy határozza meg az imádságot, mint a szív beszélgetését Istennel.
Climacus Szent János, sinai apát: „Zárd be a cellád ajtaját a test számára, az ajkaid ajtaját a beszélgetésre, és lelked belső szobáját a gonosz szellemek elől.”
„A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” (Lk 1,35)
Ez az, amiért Krisztus a Szentlélektől fogant. Az esemény egyszer történt meg, egyszer mindenkiért. Viszont a Jézus-imában ugyanaz a Lélek imádkozza az emberek szívében, hogy Jézus most eljöjjön a szívbe, amely kész befogadni őt. A Lélek – különösképpen az imádság Lelke – buzdítja az embereket a helyes imádkozásra.
„Eddig nem kértetek semmit a nevemben. Kérjetek és kaptok, hogy örömötök teljes legyen.” (Jn 16,24)
Jézus nevében imádkozni annyit jelent, mint imádkozni Jézus közösségében, Jézusba vetett hitben, alázatosságban és bizalomban. A Jézus-imát a szívünkben lévő templom oltáráról imádkozni sajátos értelemben azt jelenti: hívni, kérni Őt, hogy jöjjön el és könyörüljön rajtam. (34.)
A Jézus-ima nemcsak hívás Krisztushoz, hanem hívás Krisztusért is. A szükségben lévő ember segítségért kiált, hívja Őt, hogy jöjjön. A bűnös azért imádkozza a Jézus-imát, hogy Jézus jöjjön a szívébe, könyörüljön rajta, és betöltse őt. A Jézus-ima célja, hogy Úr legyen az ő szent templomában, „hogy örömötök teljes legyen”. (Jn 16,24)
III. A lélek a templomban
Nos, van valaki, aki imádkozik a szívemben.
Három fokozat:
Első lépés: amikor az egyén úgy érzi, hogy Jézus vonzza őt. Távol állunk, és hallgatjuk.
Második lépés: akkor történik, amikor valaki magát Jézus követői közé számítja, hinni kezd benne, követni akarja, vele akar járni. Harmadik lépés: amikor komolyan vesszük azokat a szavakat, amelyek gyakran előfordulnak az Újszövetségben a keresztény Krisztus-követésről és a Krisztussal való egységről.
IV. A szüntelen imádság
„Szüntelen imádkozzatok.” (1Tessz 5,17)
„Minden alkalommal imádkozzatok a Lélekben, könyörögve és imádságokat mondva. Legyetek éberek és kitartóak, és imádkozzatok kitartóan az összes szentekért…” (Ef 6,18)
„Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.” (Lk 18,1)
Ez szó szerint vonatkozik a Jézus-imára: Úr Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam.
A szív nemcsak egy testrész, hanem az ember egysége. Ezért a Jézus-ima lehet a szív imádsága: az egész emberé. Az imádság egyes szavait a szívdobbanásunkkal együtt mondjuk ki. Minden imádság a szív beszélgetése Istennel. Ezért a benső ember ismételt lélegzése, amely által életet nyer Istentől.
Az Athosz-hegyi atyák testüket és izmaikat is bevonják az imába. Összekapcsolják az imádságot és a lélegzést, és imádságukat annyira átitatják lélegzéssel, hogy a ki- és belégzésük szüntelen imádsággá válik.
V. A cél – Krisztus bennünk
Ez a Jézus-ima kiindulópontja. A Mester lakozik bennünk, aki úgy beszél, ahogy ember még nem beszélt. (Jn 7,46)
Jézus megmutatta magát mint Megváltó, Király és Úr, és mint olyan valakit, aki könyörül a bűnösökön. Ez a tudás Istenről lehetséges számunkra. Ezen a tudáson alapszik a Jézus-ima. És ez elég az üdvösséghez.
VI. Jézus-ima és más imádságok
A Filokália szerzőinek útmutatása szerint mindazok, akik a Jézus-imát imádkozzák, rendszeresen járnak templomba, szentáldozáshoz járulnak, és elmondják reggeli és esti imádságaikat is. Jézussal találkozunk a keresztségben, a szentáldozásban és az Igében.
Nagy Szent Bazil: „Jó és nagyon hasznos minden nap áldozni és részesedni Krisztus testében és vérében, mert Krisztus maga világosan megmondja: aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van…”
A legnagyobb segítség és támogatás a lélek megtisztításában, az értelem megvilágosításában, a test megszentelésében és az isteni átalakulásban a gyakori szentáldozás: részesedés Urunk, Jézus Krisztus drága testében és vérében, amilyen tiszta szívvel és készséggel csak lehetséges.
A Szentírás más mondatai is lehetnek Jézus-imák, például:
Uram, irgalmazz nekünk.
Krisztus, kegyelmezz nekünk.
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk.
Jöjj, Urunk Jézus!
Szükségünk van a vasárnapi szentmisére, mert ettől függ az életünk.
VII. A Jézus-ima ma
Az imádságot mondhatom úton-útfélen, sorban állásnál, várakozás közben, otthon fáradtan hazaérkezve, köszönetképpen; magában foglalja az imádást és a dicsőítést is.
Felhasznált irodalom: Per-Olof Sjögren: A Jézus-ima A szív imádsága Nexus-Verdes, Budapest, 1991.
Összeállította: fr. Kamill
Posted: 2025-12-19 by Plébános
A szív lélegzete: A Jézus-ima
I. A Jézus-ima
Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.)
Jézus az út az Atyához, bejárat a mennyek országába.
Bartimeus: Uram, Jézus, Isten Fia, könyörülj rajtam. „Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6)
Kánaáni asszony: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam. (Mk 10,47)
Tíz leprás: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! (Lk 17,13)
II. Templom a szívben
Sok könyv úgy határozza meg az imádságot, mint a szív beszélgetését Istennel.
Climacus Szent János, sinai apát: „Zárd be a cellád ajtaját a test számára, az ajkaid ajtaját a beszélgetésre, és lelked belső szobáját a gonosz szellemek elől.”
„A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” (Lk 1,35)
Ez az, amiért Krisztus a Szentlélektől fogant. Az esemény egyszer történt meg, egyszer mindenkiért. Viszont a Jézus-imában ugyanaz a Lélek imádkozza az emberek szívében, hogy Jézus most eljöjjön a szívbe, amely kész befogadni őt. A Lélek – különösképpen az imádság Lelke – buzdítja az embereket a helyes imádkozásra.
„Eddig nem kértetek semmit a nevemben. Kérjetek és kaptok, hogy örömötök teljes legyen.” (Jn 16,24)
Jézus nevében imádkozni annyit jelent, mint imádkozni Jézus közösségében, Jézusba vetett hitben, alázatosságban és bizalomban. A Jézus-imát a szívünkben lévő templom oltáráról imádkozni sajátos értelemben azt jelenti: hívni, kérni Őt, hogy jöjjön el és könyörüljön rajtam. (34.)
A Jézus-ima nemcsak hívás Krisztushoz, hanem hívás Krisztusért is. A szükségben lévő ember segítségért kiált, hívja Őt, hogy jöjjön. A bűnös azért imádkozza a Jézus-imát, hogy Jézus jöjjön a szívébe, könyörüljön rajta, és betöltse őt. A Jézus-ima célja, hogy Úr legyen az ő szent templomában, „hogy örömötök teljes legyen”. (Jn 16,24)
III. A lélek a templomban
Nos, van valaki, aki imádkozik a szívemben.
Három fokozat:
Első lépés: amikor az egyén úgy érzi, hogy Jézus vonzza őt. Távol állunk, és hallgatjuk.
Második lépés: akkor történik, amikor valaki magát Jézus követői közé számítja, hinni kezd benne, követni akarja, vele akar járni. Harmadik lépés: amikor komolyan vesszük azokat a szavakat, amelyek gyakran előfordulnak az Újszövetségben a keresztény Krisztus-követésről és a Krisztussal való egységről.
IV. A szüntelen imádság
„Szüntelen imádkozzatok.” (1Tessz 5,17)
„Minden alkalommal imádkozzatok a Lélekben, könyörögve és imádságokat mondva. Legyetek éberek és kitartóak, és imádkozzatok kitartóan az összes szentekért…” (Ef 6,18)
„Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.” (Lk 18,1)
Ez szó szerint vonatkozik a Jézus-imára: Úr Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam.
A szív nemcsak egy testrész, hanem az ember egysége. Ezért a Jézus-ima lehet a szív imádsága: az egész emberé. Az imádság egyes szavait a szívdobbanásunkkal együtt mondjuk ki. Minden imádság a szív beszélgetése Istennel. Ezért a benső ember ismételt lélegzése, amely által életet nyer Istentől.
Az Athosz-hegyi atyák testüket és izmaikat is bevonják az imába. Összekapcsolják az imádságot és a lélegzést, és imádságukat annyira átitatják lélegzéssel, hogy a ki- és belégzésük szüntelen imádsággá válik.
V. A cél – Krisztus bennünk
Ez a Jézus-ima kiindulópontja. A Mester lakozik bennünk, aki úgy beszél, ahogy ember még nem beszélt. (Jn 7,46)
Jézus megmutatta magát mint Megváltó, Király és Úr, és mint olyan valakit, aki könyörül a bűnösökön. Ez a tudás Istenről lehetséges számunkra. Ezen a tudáson alapszik a Jézus-ima. És ez elég az üdvösséghez.
VI. Jézus-ima és más imádságok
A Filokália szerzőinek útmutatása szerint mindazok, akik a Jézus-imát imádkozzák, rendszeresen járnak templomba, szentáldozáshoz járulnak, és elmondják reggeli és esti imádságaikat is. Jézussal találkozunk a keresztségben, a szentáldozásban és az Igében.
Nagy Szent Bazil: „Jó és nagyon hasznos minden nap áldozni és részesedni Krisztus testében és vérében, mert Krisztus maga világosan megmondja: aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van…”
A legnagyobb segítség és támogatás a lélek megtisztításában, az értelem megvilágosításában, a test megszentelésében és az isteni átalakulásban a gyakori szentáldozás: részesedés Urunk, Jézus Krisztus drága testében és vérében, amilyen tiszta szívvel és készséggel csak lehetséges.
A Szentírás más mondatai is lehetnek Jézus-imák, például:
Uram, irgalmazz nekünk.
Krisztus, kegyelmezz nekünk.
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk.
Jöjj, Urunk Jézus!
Szükségünk van a vasárnapi szentmisére, mert ettől függ az életünk.
VII. A Jézus-ima ma
Az imádságot mondhatom úton-útfélen, sorban állásnál, várakozás közben, otthon fáradtan hazaérkezve, köszönetképpen; magában foglalja az imádást és a dicsőítést is.
Felhasznált irodalom: Per-Olof Sjögren: A Jézus-ima A szív imádsága Nexus-Verdes, Budapest, 1991.
Összeállította: fr. Kamill
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja