Közművelődés közösségi élet Jászapátin a múlt században
Újabb kötettel gazdagodott a Jászapáti múltját bemutató könyvek sora dr. Suba Györgyné jóvoltából. A tanyavilág, a II. világháborús emlékek, valamint a honismereti szakkör gyűjtéseinek feldolgozása után most a háborút követő évtizedek bemutatására vállalkozott a szerző, két hatalmas, közel ezer oldalas kötetben. A Jászapátiak Baráti Egyesületének közreműködésével ez immár a 19. önálló munka, amely a város történetét dolgozza fel.
Kiadásra került korábban dr. Rusvay Lajos Jászapáti története című műve is, amely a település 1945 előtti történetét foglalja össze. A Jászapáti Termelőszövetkezet 1984-ben házi sokszorosítással megjelentette Szikszai Gábor Az „Én falum” negyven éve című dolgozatát, amely azonban az akkori történelmi körülmények miatt bizonyos területekre nem terjedhetett ki, és azóta hosszú évtizedek teltek el – mindazonáltal forrásként ma is kiválóan használható. A város történetének egy-egy szeletét többen is feldolgozták, ezek a munkák szintén sok értékes információt nyújtottak a szerzőnek, aki emellett folyóiratokra, jubileumi kiadványokra és a helyi emlékezetre is támaszkodott.
„Az ember ősidők óta társas lény: igényli az együttlétet, az összefogást az őt körülölelő embercsoporttal – szeretteivel, szomszédaival, munkatársaival. Teszi mindezt az egymásrautaltság, a munkamegosztás, az elesettebbek gyámolítása és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében is.” – e gondolatokkal indul a könyv első oldala.
A hosszú éveken át végzett kutatómunka eredményeként született meg az a tartalmas tanulmány, amely felöleli a politika és közigazgatás, az oktatás, a művelődés, a gazdaság és a civil közösségek történetét, sőt néhány visszaemlékezés is helyet kapott benne. A szerző számára nem volt könnyű feladat a vizsgált időszak bemutatása, hiszen az rendkívül ellentmondásos és sok tekintetben fájdalmas korszak. Mégis sikerült az addig nagyrészt elhallgatott témákat összegyűjtenie és közérthetően bemutatnia. A munkát saját jegyzetei, naplói és mintegy kétszáz adatközlő visszaemlékezései is segítették – olyan embereké, akik vele együtt élték át e történéseket.
A könyv műfaja „adalék Jászapáti történetéhez”: a választott időkeret tág, a feldolgozott témakörök sokrétűek. A dolgozat ugyanakkor megfelel a tudományos igényeknek, és a laikus olvasók számára is élvezetes és jól követhető. A gazdag fényképanyag tovább növeli olvashatóságát.
A kötet egészének ismertetése nem könnyű feladat, ezért szubjektív módon egy olyan témakört emelek ki, amely végigkíséri az egész művet: a közművelődést. A vizsgált időszak kultúrája a 20. század elején megindult fejlődés folytatása, még akkor is, ha az állami irányítás miatt erősen átpolitizált volt. A helybeliek azonban továbbra is fontosnak tartották a művelődést: már 1912-ben megalakult a Közművelődési Társulat, amelynek tevékenységét tükrözik a településen létrejött gazdakörök, olvasókörök, az ipartestület, az Úri Kaszinó, a Katolikus Legényegylet, a KALOT és a Szociális Missziós Nőegylet. E közösségek tagjaik érdekeit képviselték, igyekeztek emelni az általános műveltséget, hozzájárultak a szeretetszolgálathoz és a szegénygondozáshoz, valamint gondoskodtak a közösségi szórakozásról is. A későbbi évtizedekben a kultúrház–művelődési ház és a termelő közösségek is folytatták ezt a munkát.
A kötet elején olvasható a támogatók listája, akik nélkül nem jöhetett volna létre a mű: a Jászságért Alapítvány, a Jászok Egyesülete, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt., Jászapáti Város Önkormányzata, Bodor Józsefné Bugyi Katalin, Palócz Dorina, Urbán Béláné Lóczi Ilona, valamint a könyv végén felsorolt több száz előfizető, akik előre bizalmat szavaztak a szerzőnek. A kötet használhatóságát nagyban segíti a gondosan összeállított névmutató – ilyen terjedelmű és tudományos igényű mű esetében ez nélkülözhetetlen –, valamint a hatalmas, gazdag forrásjegyzék is, amely a további kutatásokat is támogatja.
A könyvet mindazok haszonnal forgathatják, akiket érdekel a Jászság vagy Jászapáti közelmúltjának története. A helybeliek számára különösen értékes, hiszen a kötetben szereplő nevek és helyszínek ismerősek számukra, így saját családjuk vagy közösségeik múltját is könnyen felkutathatják. Néhány helyen bepillantást nyerhetünk a szomszédos Jászivány település közösségi életébe is, amelynek története az elmúlt évtizedekben szorosan összefonódott Apátival. A könyvet jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek – helybelinek és távol lakónak egyaránt.
Különösen megragadott a műben, hogy a nehéz idők ellenére milyen gazdag és eleven közösségi élet zajlott – és zajlik ma is – a településen. Ez a közösségi összetartozás, az egymás iránti felelősség és támogatás jelentette a megtartó erőt akkor is, és jelenti ma is.
Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna: Jászapáti évtizedek (1945-től) I-II.
Felelős kiadó: Jászapátiak Baráti Egyesülete – Mihályi Mónika
Posted: 2025-11-28 by Plébános
A város, amely emlékezni tanít
Közművelődés közösségi élet Jászapátin a múlt században
Újabb kötettel gazdagodott a Jászapáti múltját bemutató könyvek sora dr. Suba Györgyné jóvoltából. A tanyavilág, a II. világháborús emlékek, valamint a honismereti szakkör gyűjtéseinek feldolgozása után most a háborút követő évtizedek bemutatására vállalkozott a szerző, két hatalmas, közel ezer oldalas kötetben. A Jászapátiak Baráti Egyesületének közreműködésével ez immár a 19. önálló munka, amely a város történetét dolgozza fel.
Kiadásra került korábban dr. Rusvay Lajos Jászapáti története című műve is, amely a település 1945 előtti történetét foglalja össze. A Jászapáti Termelőszövetkezet 1984-ben házi sokszorosítással megjelentette Szikszai Gábor Az „Én falum” negyven éve című dolgozatát, amely azonban az akkori történelmi körülmények miatt bizonyos területekre nem terjedhetett ki, és azóta hosszú évtizedek teltek el – mindazonáltal forrásként ma is kiválóan használható. A város történetének egy-egy szeletét többen is feldolgozták, ezek a munkák szintén sok értékes információt nyújtottak a szerzőnek, aki emellett folyóiratokra, jubileumi kiadványokra és a helyi emlékezetre is támaszkodott.
„Az ember ősidők óta társas lény: igényli az együttlétet, az összefogást az őt körülölelő embercsoporttal – szeretteivel, szomszédaival, munkatársaival. Teszi mindezt az egymásrautaltság, a munkamegosztás, az elesettebbek gyámolítása és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében is.” – e gondolatokkal indul a könyv első oldala.
A hosszú éveken át végzett kutatómunka eredményeként született meg az a tartalmas tanulmány, amely felöleli a politika és közigazgatás, az oktatás, a művelődés, a gazdaság és a civil közösségek történetét, sőt néhány visszaemlékezés is helyet kapott benne. A szerző számára nem volt könnyű feladat a vizsgált időszak bemutatása, hiszen az rendkívül ellentmondásos és sok tekintetben fájdalmas korszak. Mégis sikerült az addig nagyrészt elhallgatott témákat összegyűjtenie és közérthetően bemutatnia. A munkát saját jegyzetei, naplói és mintegy kétszáz adatközlő visszaemlékezései is segítették – olyan embereké, akik vele együtt élték át e történéseket.
A könyv műfaja „adalék Jászapáti történetéhez”: a választott időkeret tág, a feldolgozott témakörök sokrétűek. A dolgozat ugyanakkor megfelel a tudományos igényeknek, és a laikus olvasók számára is élvezetes és jól követhető. A gazdag fényképanyag tovább növeli olvashatóságát.
A kötet egészének ismertetése nem könnyű feladat, ezért szubjektív módon egy olyan témakört emelek ki, amely végigkíséri az egész művet: a közművelődést. A vizsgált időszak kultúrája a 20. század elején megindult fejlődés folytatása, még akkor is, ha az állami irányítás miatt erősen átpolitizált volt. A helybeliek azonban továbbra is fontosnak tartották a művelődést: már 1912-ben megalakult a Közművelődési Társulat, amelynek tevékenységét tükrözik a településen létrejött gazdakörök, olvasókörök, az ipartestület, az Úri Kaszinó, a Katolikus Legényegylet, a KALOT és a Szociális Missziós Nőegylet. E közösségek tagjaik érdekeit képviselték, igyekeztek emelni az általános műveltséget, hozzájárultak a szeretetszolgálathoz és a szegénygondozáshoz, valamint gondoskodtak a közösségi szórakozásról is. A későbbi évtizedekben a kultúrház–művelődési ház és a termelő közösségek is folytatták ezt a munkát.
A kötet elején olvasható a támogatók listája, akik nélkül nem jöhetett volna létre a mű: a Jászságért Alapítvány, a Jászok Egyesülete, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt., Jászapáti Város Önkormányzata, Bodor Józsefné Bugyi Katalin, Palócz Dorina, Urbán Béláné Lóczi Ilona, valamint a könyv végén felsorolt több száz előfizető, akik előre bizalmat szavaztak a szerzőnek. A kötet használhatóságát nagyban segíti a gondosan összeállított névmutató – ilyen terjedelmű és tudományos igényű mű esetében ez nélkülözhetetlen –, valamint a hatalmas, gazdag forrásjegyzék is, amely a további kutatásokat is támogatja.
A könyvet mindazok haszonnal forgathatják, akiket érdekel a Jászság vagy Jászapáti közelmúltjának története. A helybeliek számára különösen értékes, hiszen a kötetben szereplő nevek és helyszínek ismerősek számukra, így saját családjuk vagy közösségeik múltját is könnyen felkutathatják. Néhány helyen bepillantást nyerhetünk a szomszédos Jászivány település közösségi életébe is, amelynek története az elmúlt évtizedekben szorosan összefonódott Apátival. A könyvet jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek – helybelinek és távol lakónak egyaránt.
Különösen megragadott a műben, hogy a nehéz idők ellenére milyen gazdag és eleven közösségi élet zajlott – és zajlik ma is – a településen. Ez a közösségi összetartozás, az egymás iránti felelősség és támogatás jelentette a megtartó erőt akkor is, és jelenti ma is.
Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna: Jászapáti évtizedek (1945-től) I-II.
Felelős kiadó: Jászapátiak Baráti Egyesülete – Mihályi Mónika
Kapitális Nyomdaipari Kft,
Jászapáti, 2022
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja