231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

A szív lélegzete: A Jézus-ima

I. A Jézus-ima Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.) Jézus az… Read More

Gondolataiból merítsünk tevékeny erőt

III. rész: Salkaházi Sára Advent-Karácsony Advent – Karácsony A mű megjelent: A Dolgozó Nő, 1937. 4.sz. 2-3. I. II. Kar Homályos minden. III. és IV. Kar Gomoly a köd. I. és II. Kar Hideg van. III. és IV…. Read More

A fekete bojtár – emlékezés Sinka István költőre

III. rész – Pásztorének 1935-ben – a Himnuszok kelet kapujában című verseskötete után – jelenik meg a Pásztorének, amely egyetlen, egy egész kötet terjedelmű vers. Ebben a műben Sinka István túllép a királyi szerepen. Megszólalnak benne a megszépített… Read More

Krasznahorkai ferences szemmel

Zatykó László ferences szerzetes, magyar szakos tanár írt egy cikket ezzel a címmel a Országút folyóiratba. Az írásban Szent Ferenccel való kapcsolatát boncolgatja az írónak. Műveinek nagy ívű mondatai szárnyalnak, magukkal ragadnak, a magasságok mélységeibe röpítenek. Az albatrosz,… Read More

Gondolataiból merítsünk tevékeny erőt

II. rész Boldog Salkaházi Sára írói tevékenysége Urbánusok és népiek? A két világháború közötti időszak a magyar irodalom egyik legszínesebb és legeredményesebb korszaka volt. Ekkor formálódott két jelentős irányzat: az urbánusoké és a népieké. A népi írók –… Read More

A fekete bojtár – Emlékezés Sinka István költőre

II. rész Sinka István, Muharay Elemér és a Kelet Népe újság 1935-ban elvállalta a Kelet Népe című folyóirat szerkesztését is, melynek Szabó Pál volt a főszerkesztője Biharugrán, a kiadóhivatal négy szám erejéig Gyulán is volt. A budapesti szerkesztőséget… Read More

A fekete bojtár – emlékezés Sinka István költőre

I. Élete Bélmegyeren telepedtek le, a Kárász-uradalom gerebélyi majorjában, ahol falkásbojtári állást vállalt. Ezt követően négy éven keresztül Szeghalom határában, Sárga-Mógáron számadó juhászként dolgozott. 1928-ban tüdőbetegsége miatt felhagyott addigi munkájával, és Vésztőn alkalmi munkákból élt, napszámosként dolgozott. Éjszakánként… Read More