231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Gondolataiból merítsünk tevékeny erőt

II. rész Boldog Salkaházi Sára írói tevékenysége

Urbánusok és népiek?

A két világháború közötti időszak a magyar irodalom egyik legszínesebb és legeredményesebb korszaka volt. Ekkor formálódott két jelentős irányzat: az urbánusoké és a népieké.

A népi írók – más néven parasztírók vagy falukutatók – laza, de jelentős szellemi mozgalmat alkottak a XX. század elején. Bár nézeteik nem mindenben egyeztek, közös volt bennük a téma választása: a parasztság életének, kiszolgáltatottságának és szegénységének bemutatása. A Tanácsköztársaság bukása után különösen fontosnak tartották felhívni a figyelmet azokra a társadalmi rétegekre, amelyek rendkívül nehezen jutottak hozzá a kultúrához, az oktatáshoz, sőt még az alapvető megélhetéshez is, és politikailag is hátrányos helyzetben voltak.

Salkaházi Sára szociális testvér. A fotót az internetről töltöttem le, a Magyar Kuríron jelent meg. Az eredeti lehetséges, hogy a Szociális Testvérek Társaságának tulajdonában van.

Céljuk a szegényparasztság – főként a zsellérek és a törpebirtokosok – életkörülményeinek javítása volt, amelyet egy átfogó földreform megvalósításától reméltek. Szociográfiai írásaik a tudományos pontosságot és a szépirodalmi igényességet ötvözve ábrázolták a korszak súlyos társadalmi problémáit.

Velük szemben álltak az urbánusok, akik a nagyvárosi életformából merítettek ihletet, és az emberi jogok egyetemességét tartották elsődlegesnek. A nemzetet és a hazát túl szűk fogalmaknak vélték, és inkább a globális összefüggések felé fordultak. Nézeteiket leginkább a Szép Szó című folyóiratban fejtették ki, ahol kritikusan szemlélték a Horthy-korszak társadalmi és politikai visszásságait, valamint a Trianon okozta veszteségeket.

Sára testvér nem sorolta magát egyik táborhoz sem. Műveiben elsősorban a városi lét problémái jelennek meg. Novelláinak hősei a proletariátus, a szegényesen élő kispolgárság vagy a munkásság köréből kerülnek ki. Nem vizsgálta, hogy ki érkezett korábban faluról vagy tanyáról; őt mindig maga az ember érdekelte – hogyan él, milyen gondokkal küzd, és milyen örömökben talál vigaszt a mindennapokban.