231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Kedves Testvérek!

Úgy gondolom mindannyian megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy egy ideig nem vehetünk részt nyilvános szentmisén. Mit tudunk tenni ebben a nehéz helyzetben? Hogyan tudjuk így megélni a nagyböjti időszakot?

Két idézetet szeretnék a Kedves Testvérek figyelmébe ajánlani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményéből:

„Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.”

és

„A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén.”

A modern kor lehetővé teszi a számunkra, hogy otthonról is bekapcsolódhassunk a szentmisébe. Sokan persze ellenvetik, hogy ez nem olyan mintha jelen lennék. Ez igaz! Sok idős ember számára, akikhez rendszeresen járok, éppen az a legfájdalmasabb, hogy nem tudnak részt venni a szentmisén. Az eucharisztia számunkra „csúcs és forrás”, nagy baj lenne, ha nem éreznénk a hiányát. Most viszont ebből a helyzetből kell kihoznunk a maximumot.

A keresztény ember számára mindig nagyon fontos az összeszedettség. Komoly a veszélye annak, hogy ha valamit online nézek, hallgatok akkor nem csak arra figyelek (persze ez a veszély a templomban is fenyeget). Ha otthonról akarok részt venni a szentmisén, akkor azt is tudatosítanom kell, hogy most nem egy akciófilm vagy foci következik. (Nem veszem elő a ropit, csipszet vagy a sört 🙂 !) Ráhangolódok a szentmisére egy imával. A szentmise alatt úgy viselkedem, mintha a templomba lennék, mondom az imákat, énekelek, megpróbálok csak a Krisztussal való találkozásra figyelni. (Nem megyek ki a konyhába a szentmise alatt megkavarni a levest 🙂 !) Krisztus most is szól hozzám. Ne engedjük, hogy a külső dolgok eltávolítsanak bennünket a belső dolgoktól.

Lehet, hogy épp ez a helyzet segít bennünket abban, hogy arra fordítsuk figyelmünket ami lényeges, ami igazán fontos.

Maradjunk otthon! Sokszor elhangzott ez a mondat a napokban. Lehet ez egy lehetőség is a tartalmas együttlétre, a közös imádságra, játékra. Emlékezzünk Jézus szavaira: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)

Foglaljuk imáinkba mindazokat akik most értünk küzdenek. Az ország vezetőit, az operatív törzs tagjait, hogy mindig bölcsen és a mi javunkra tudjanak dönteni.

Imádkozzunk az egészségügyben dogozókért, orvosokért, nővérekért. Mennyi áldozattal, veszéllyel jár az ő munkájuk.

Imádkozzunk a betegekért, hogy mielőbb meggyógyuljanak, és imádkozzunk azért is, hogy ez a járvány mielőbb megszűnjön. Akkor majd hálatelt szívvel jövünk ismét össze az Úr Házába, megköszönve Neki, hogy soha sem hagy magunkra bennünket.

Erik atya

Az Egri Főegyházmegye közleménye alapján:

A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a

nyilvános liturgia 2020. március 18-tól a templomokban szünetel.

A rendelkezés a szentmisék mellett vonatkozik minden templomi közösségi imádságra, szertartásra, keresztúti, rózsafüzér és egyéb ájtatosságra, bibliaórára is.

A Kedves Testvérek megértését köszönjük!

Nagyböjt 3. vasárnapja

Mindnyájan azonosíthatjuk magunkat a szamariai asszonnyal: Jézus vár reánk, különösen is Nagyböjtben, hogy szívünkhöz, szívemhez beszéljen. Álljunk meg egy pillanatra csöndben, otthonunkban, a templomban, vagy más csöndes helyen. Figyeljünk a hangra, amely azt mondja nekünk: „Ha ismernéd Isten ajándékát…” Szűz Mária segítsen minket, hogy ne mulasszuk el ezt a találkozást, amelytől igazi boldogságunk függ!

Nagyböjt 2. vasárnapja

Urunk színeváltozása nem Jézus átalakulása, hanem isteni létének kinyilatkoztatása. Péter, Jakab és János az Úr istenségét szemlélve Jézus kereszthalálára lettek felkészítve. Váljunk a természetfeletti adomány és látomás résztvevőivé az ima és Isten Igéjének hallgatása által. Nagyböjt időszaka különleges alkalom arra, hogy az ember megbánja bűneit és önkéntes szeretetcselekedetet hajtson végre. Mindig hallgassunk Jézus tanítására és kövessük Őt szenvedésekor és kereszthalálában, hogy dicsőséges feltámadásában is részesüljünk.

 

Nagyböjt 1. vasárnapja

Azért küldte Isten a Fiát a világba: hogy szabaddá tegye az embereket a Sátán uralmától, aki „minden bűn eredete és oka”. Isten elküldte Őt a mi halandó testünkben, hogy a bűn áldozataként meghaljon értünk a kereszten. A gonosz minden erejével szembeáll ezzel a végső és egyetemes tervvel, ahogy azt különösen is mutatja a Jézus pusztai megkísértéséről szóló evangélium, amelyet minden évben felolvasunk Nagyböjt 1. vasárnapján. Valójában ezt a liturgikus időszakot elkezdeni annyit jelent, mint folyamatosan küzdeni Krisztus oldalán a bűn ellen – személyesen és mint Egyház.

Kérjük Máriának, a legszentebbnek anyai segítségét a most kezdődő nagyböjti időre, hogy az a megtérés gazdag gyümölcsét teremje. (XVI. Benedek pápa)

Évközi 6. vasárnap

A Messiás eljövetele hozza el a Törvény végső kinyilatkoztatását, ahogyan Ő kijelenti: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni.”

Majd tanítványaihoz szólva hozzáteszi: „Ha igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába.” (Mt 5,17,20)  De mit jelent Krisztus Törvényének „teljessége” és mi az a „felső” igazság, amely megköveteli annak megtartását.

Jézus antitézisek sorozatával magyarázza a régi törvényeket és azt, ahogy Ő értelmezi azokat. Mindig így kezdi: „Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták…” majd kijelenti: „Én viszont azt mondom nektek” Például: „Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére.” (Mt 5,21-22)

És ezt teszi hat alkalommal. Ez a beszédmód nagy benyomást tett az emberekre, megdöbbentették őket, mert e szavak: „Én viszont azt mondom nektek” egyenlőséget jeleznek Isten hatalmával, aki a Törvény forrásával. Jézus újdonsága abban áll, hogy ténylegesen Ő „teljesíti” ezeket a törvényeket Isten szeretetével és a Szentlélek erejével, Aki Benne lakozik. A Krisztusba vetett hit által megnyithatjuk magunkat a Szentlélek cselekvésének és képesek leszünk az isteni szeretet megélésére. (XVI. Benedek pápa)

A Galileai-tó és a Hegyi beszéd színhelye

Évközi 5. vasárnap

A mai evangéliumban az Úr Jézus ezt mondja tanítványainak: „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága!” (Mt 5,13-14) Ezek a képek mutatják a tanítványok küldetésének és tanúságtételüknek jelentőségét.

A közép-keleti kultúrában a só képe többféle értéket juttatott az emberek eszébe, mint például a szövetséget, a szolidaritást, az életet és a bölcsességet. A világosság a Teremtő Isten első alkotása, az élet forrása, s Isten Igéje is a világossághoz hasonlít, ahogy azt a zsoltáros mondja: „Szavad fáklya a lábam elé, világosság az utamon.”

A mai Olvasmányban Izajás próféta szavait hallottuk: „Ha odaadod az éhezőnek kenyeredet, és jóllakatod az elnyomottat, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod déli verőfényre változik.” (58,10)

A bölcsesség magába foglalja a só és világosság jótékony hatásait. Valójában az Úr tanítványainak hivatása, hogy „új ízt” adjanak a világnak és megőrizzék azt a romlástól Isten bölcsességével, amely a maga teljességében a Fiú arcán ragyog fel, mert Ő az „igazi világosság, aki megvilágosít minden embert.” (Jn 1,9)

A közömbösség és önzés sötétségében Jézussal egyesülve a keresztények képesek árasztani Isten szeretetének fényét, az igazi bölcsességet, amely értelmet ad az emberi életnek és cselekvésnek.

Február 11-én, a Lourdes-i Szűz Mária emléknapján tartjuk a Betegek világnapját. Ez alkalom arra, hogy az egyházi közösségekben és a civil társadalomban gondoljunk beteg testvéreinkre, imádkozzunk értük és érzékenyebbek legyünk velük szemben.

Testvéreim, kérjük Szűz Mária anyai közbenjárását, hogy a szülők, nagyszülők, tanárok és papok és mindazok, akik részt vesznek a nevelésében véssék az ifjú nemzedékbe a szív bölcsességét, hogy életük teljes lehessen! (XVI. Benedek pápa)

Urunk bemutatása

Az Úr bemutatásának ünnepe, negyven nappal Jézus születése után, Máriát és Józsefet állítja elénk, akik engedelmeskedve a mózesi törvénynek felmennek a jeruzsálemi templomba, hogy mint első szülöttet felajánlják a gyermeket az Úrnak, és áldozat által kiváltsák (vö. Lk 2,22–24). Ez olyan nap, amikor a liturgikus idő tükrözi a történelmi időt, minthogy ma éppen negyven nap telik el az Úr születésének főünnepétől. A Világosság-Krisztus témát, amely a karácsonyi ünnepkört jellemezte és vízkereszt főünnepén elérte csúcspontját, a mai ünnep újra felveszi és meghosszabbítja. Jézus szüleinek rituális gesztusát, mely az Isten Fia megtestesülését jellemző alázatos elrejtőzés stílusában történik, egyedülálló módon fogadja az idős Simeon és Anna prófétaasszony. Isteni sugallatra felismerik abban a gyermekben a próféták által meghirdetett Messiást. Az agg Simeon és a fiatal anya, Mária közötti találkozásban az Ószövetség és az Újszövetség csodálatosan összekapcsolódik a világosság ajándékáért való hálaadásban. Ez a világosság világított a sötétségben és megakadályozta a sötétség eluralkodását: az Úr Krisztus, világosság a népek megvilágítására és népének, Izraelnek dicsőségére (vö. Lk 2,32).

 

Évközi 3. vasárnap

A „jó hír”, amelyet Jézus hirdet ebben a mondatban foglalható össze: „Isten országa – vagy a mennyek országa – közel van!” (Vö. Mt 4,17; Mk 1,15). Mit jelentenek ezek a szavak? Természetesen nem földi régióra vonatkoznak, s ez az ország felette áll térnek és időnek. Ez a mondat azt jelenti ki, hogy Isten az, aki uralkodik, Isten az Úr, és ez az uralom elérkezett és kezd megvalósulni. Krisztus üzenetének újdonsága tehát az, hogy Isten Őbenne elközelgett, és közöttünk uralkodik, ahogy azt a csodák és gyógyítások, amelyeket végbe visz, ezt mutatják. Isten az Ő emberré lett Fia által uralkodik a világban és a Szentlélek erejével, akit „Isten ujjának” neveznek (Lk 11,20) Ahova Jézus megy, oda a Teremtő Lélek életet visz, és az emberek meggyógyulnak a testi és lelki bajaikból. Isten uralma az ember teljes gyógyulásában mutatkozik meg. Ezáltal Jézus kinyilatkoztatja Isten igazi arcát, aki közel van hozzánk, aki mindenki iránt telve van irgalommal, azt az Istent, aki életet ad nekünk bőségben, saját életét. Isten országa olyan élet, amely úr a halál fölött, az igazság fénye, amely elűzi a tudatlanság és hazugság sötétjét.

XVI. Benedek pápa