Dékáni Árpád, Nyisztor Zoltán, csipke, néptánc, Méhkerék, miegymás…

Tudósítás és programajánló

A Néprajzi Társaság hírlevelében érdekes meghívót találtam. A TIT József Attila Szabad Egyetem szervezésében a Kossuth Klubba vártak-hívtak egy előadás sorozatra, mely az „Élő örökség, Népszokás, népművészet, néptánc, népzene” címet viselte. A sorozat témavezetője: Dr. Csonka-Takács Eszter néprajzkutató, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A beharangozó tájékoztatott róla, hogy idén ünnepeljük az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény fennállását. Az előadások helyszíne a Kossuth Klub.

Hagyományos kézművesség: Erdei T. Lilla néprajzkutató, csipkekészítő, valamint a halasi csipkekészítők képviselője

Vas- és fémszerkezeti lakatosként elég jól eligazodom az A60-as szerkezeti acélok és az S80-as szerszámacélok világában, a textíliákhoz pedig az ég egy világon semmit sem értek! Így a porcelánboltban éreztem egy kicsit magam, amikor az előadás sorozat második előadására is elmentem a csipkékről. JÓL TETTEM! Nagy tisztelet minden csipkekészítőnek, hímzőnek, verőnek!

Erdei T. Lilla általánosan bevezetett minket a csipkekészítés tudományába. Ezt is megtudtam: „A vert csipke vagy klöpli olyan csipke, melyet több, orsókra tekert fonallal egyszerre dolgozva készítenek.” Ilyet készítettek Sárközben, Torockón, Dél-Dunántúlon és Felső-Magyarországon: ez utóbbi a „tót csipke”. A varrott csipke Itáliából terjedt el, lenfonalból készítik. A varrónő tűvel a kezében egyetlen fonallal dolgozik!

Read More

Rövid idővel ezelőtt kutattam Clothilde von Mensdorff-Pouilly grófnő, vagy ahogy többen ismerik gróf Apponyi Albertné életével kapcsolatban.¹ Kezembe került egy cikk, amely szerint 1907-ben házat vásároltak asszonyok a Petőfi Társaság, illetve a Petőfi hagyaték megőrzése, kiállítása érdekében. Így jutottam el a Petőfi Irodalmi Múzeumba, illetve dr. Rózsafalvi Zsuzsához, aki megerősítette: Eredetileg vásárolt ház a háborúban megsérült, onnan költözött el a jelenleg Petőfi Irodalmi Múzeum néven ismeretes házba, Budapest belvárosába.

Elhatároztam, hogy megnézem a kiállítást, az intézményt.

A Petőfi állandó bemutató: Költő lenni vagy nem lenni – Kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, mely január 14-én nyílt meg. „A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót.”

Read More

https://www.youtube.com/shorts/aCpMnkJ9kZY

https://www.youtube.com/shorts/d4CrDxFVyNA

https://www.youtube.com/shorts/t_F4JQLBw98

https://www.youtube.com/shorts/16srjpJnNsM

Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

(Jn 20,19–31)

A mai evangéliumi szakaszban a tanítványokat az utolsó vacsora termébe bezárkózva találjuk.

János evangélista egyértelműen hangsúlyozza ezt. Kétszer is említi (Jn 20,19.26), hogy a helyiségnek, ahol a tanítványok tartózkodtak, az ajtajai be voltak zárva. A 19. versben ennek a bezárkózásnak az okát is megvilágítja: a félelem.

A tanítványok tehát féltek, és tudjuk, hogy a félelem bezár, megbénít.

Read More

Nagypéntek este az ég feketére
vált, s hullt a könnye, mint a zápor.
Mosta a kormot, szennyet, port a fákról,
mint szívünkről a vétket Krisztus vére.

Ma reggelre már kicsi ablakok
nyíltak rajta, egyre több kéklő ablak.
Sugarak törtek át, és simogattak
rügyet, bimbót és új akaratot.

Minden azt hirdeti: húsvét lesz holnap.
A madarak új himnuszt gyakorolnak,
és a világ könnyben tisztulva várja,

hogy legyen átoknak , halálnak vége,
hogy felragyogjon Krisztus dicsősége,
felzendüljön Húsvét hallelujája.