Oldal 46

Posted: 2023-05-05 by Plébános

Húsvét 5. vasárnapja (A év)

Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

(Jn 14,1–12)

Az evangéliumi szakasz, amelyet ma, Húsvét ötödik vasárnapján olvasunk (Jn 14,1–12) Jézus egyik hosszú beszédét nyitja meg, amelyet „búcsúbeszédnek” neveznek. Az utolsó vacsora elbeszélése után vagyunk, és Jézus halálának, immár közeli távozásának jelentéséről beszélget övéivel.

Last Updated: 2023-05-01 by Plébános

P. Szoliva Gábriel OFM székfoglaló előadása a Szent István Akadémián

Last Updated: 2023-04-28 by Plébános

P. Kiss Szaléz

P. Kiss Szalézt 1946. április 28-án tartóztatták le Gyöngyösön. 8 órakor misézett a Szent Urbán templomban. Ez a nap akkor Virágvasárnap volt, így jó alkalom kínálkozott a katolikusok eltiprására!

18.00 szentmise P. Szaléz boldoggáavatásáért

18.35 ünnepi zsolozsma, Regina coeli antifóna éneklése a gvadrumban.

Posted: 2023-04-28 by Plébános

Húsvét 4. vasárnapja (A év)

Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

(Jn 10,1–10)

A jó pásztor hasonlata, amellyel János evangéliumának ebben a tizedik fejezetében találkozunk, rendkívül gazdag és sokszínű.

Jézus valójában nem csak a „jó pásztorhoz” hasonlítja önmagát, amely számos utalást rejt az Ószövetség különböző szakaszaira; hasonlítja önmagát az „ajtóhoz” is, és többször használja ezt a képet a pásztorra is hivatkozva, aki a kapun keresztül lép be az akolba.

Nézzük elsősorban ezt a szempontot (Jn 10,1–3).

Posted: 2023-04-22 by Plébános

Húsvét 3. vasárnapja (A)

Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

(Lk 24,13–35)

A föltámadást követő napokban Jézus megjelenik tanítványai életében, és azt találja, hogy többé-kevésbé mindegyikük képtelen a találkozásra. Az evangéliumok kiemelik hitetlenségüket.

Múlt vasárnap láttuk Tamás hitetlenségét, de így van ez mindenkivel: még azok számára is, akik a legközvetlenebb közösségben voltak Jézussal életének nyilvánosság előtt zajló éveiben, a Feltámadottal való találkozás egészen váratlan volt (vö. Mk 16,11.13; Mt 28,17…).

Last Updated: 2023-04-24 by Plébános

Elefánt a porcelánboltban

Dékáni Árpád, Nyisztor Zoltán, csipke, néptánc, Méhkerék, miegymás…

Tudósítás és programajánló

A Néprajzi Társaság hírlevelében érdekes meghívót találtam. A TIT József Attila Szabad Egyetem szervezésében a Kossuth Klubba vártak-hívtak egy előadás sorozatra, mely az „Élő örökség, Népszokás, népművészet, néptánc, népzene” címet viselte. A sorozat témavezetője: Dr. Csonka-Takács Eszter néprajzkutató, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A beharangozó tájékoztatott róla, hogy idén ünnepeljük az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény fennállását. Az előadások helyszíne a Kossuth Klub.

Hagyományos kézművesség: Erdei T. Lilla néprajzkutató, csipkekészítő, valamint a halasi csipkekészítők képviselője

Vas- és fémszerkezeti lakatosként elég jól eligazodom az A60-as szerkezeti acélok és az S80-as szerszámacélok világában, a textíliákhoz pedig az ég egy világon semmit sem értek! Így a porcelánboltban éreztem egy kicsit magam, amikor az előadás sorozat második előadására is elmentem a csipkékről. JÓL TETTEM! Nagy tisztelet minden csipkekészítőnek, hímzőnek, verőnek!

Erdei T. Lilla általánosan bevezetett minket a csipkekészítés tudományába. Ezt is megtudtam: „A vert csipke vagy klöpli olyan csipke, melyet több, orsókra tekert fonallal egyszerre dolgozva készítenek.” Ilyet készítettek Sárközben, Torockón, Dél-Dunántúlon és Felső-Magyarországon: ez utóbbi a „tót csipke”. A varrott csipke Itáliából terjedt el, lenfonalból készítik. A varrónő tűvel a kezében egyetlen fonallal dolgozik!

Last Updated: 2023-04-22 by Plébános

Petőfi 200 a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Rövid idővel ezelőtt kutattam Clothilde von Mensdorff-Pouilly grófnő, vagy ahogy többen ismerik gróf Apponyi Albertné életével kapcsolatban.¹ Kezembe került egy cikk, amely szerint 1907-ben házat vásároltak asszonyok a Petőfi Társaság, illetve a Petőfi hagyaték megőrzése, kiállítása érdekében. Így jutottam el a Petőfi Irodalmi Múzeumba, illetve dr. Rózsafalvi Zsuzsához, aki megerősítette: Eredetileg vásárolt ház a háborúban megsérült, onnan költözött el a jelenleg Petőfi Irodalmi Múzeum néven ismeretes házba, Budapest belvárosába.

Elhatároztam, hogy megnézem a kiállítást, az intézményt.

A Petőfi állandó bemutató: Költő lenni vagy nem lenni – Kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, mely január 14-én nyílt meg. „A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót.”