Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

A nagyböjti vasárnapok olvasmányai, különösen a most is tartó „A” évben, felkínálják számunkra annak lehetőségét, hogy növekedjünk a tanítványi életben. A mai szakasz az elmúlt vasárnapiakkal együtt egy hosszú keresztségi katekézist alkot, amit nem tudunk teljesen megragadni. Ezért csak néhány kiindulópontot adunk.

Nagyböjt első vasárnapján a pusztába vitettünk, ahol megismerhettük szívünket, ahol feltárult, hogy kik vagyunk és kihez tartozunk. A második vasárnap egy magas hegyen a tanítvány lassacskán megtanulja hallgatni és látni Jézust, az ő életét önmaga teljes odaajándékozásában.

Ezen a harmadik vasárnapon lehetőségünk van arra, hogy felfedezzük, milyen vágy él szívünk mélyén.

Read More

A budapesti Rókus kápolna bejáratánál olvasható imádság

Hallgass meg, Uram!

Taníts meg, hogyan kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben,

s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyekben!

Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam,

és az alázatosság szüntelenségét okosan csillogtassam!

Read More

A kétségek szétszednek – a szeretet összerak.
A félelem felőröl – a szeretet megment.
A gyűlölet megöl – a szeretet segít túlélni.
A sötétség elnyel – a Fény felemel.
A magány kizár az életből – az együttlét megtanít szeretni.
A féltékenység elás a mélybe – a bizalom kitárja a világot

Read More

Melyek a keresztény társadalmi elvek a gazdaságban, és miben különbözik a profit alapú szemlélettől? Mi az egyház társadalmi tanítása a gazdaságról? Ki volt a középkor legjobb közgazdásza? Miben más ez a paradigma, mind az Adam Smith-i, profitalapú paradigma? Hogyan tudja szolgálni a gazdaság a közjót? Miben több az ember, mint munkaerő, fogyasztó és felhasználó? Szolgálhat-e a profit erényes célt? A mértékletesség, okosság és igazságosság erénye hogyan viszonyul a profithoz és a felhalmozáshoz? Miben más az igazságosság az egyenlősdiségnél? Miben árt a Milton Fiedman-i részvényérték-maximalizálás elve a modern gazdaság értékteremtő képességének? Hogyan lehet az együttműködés gyümölcsözőbb, mint a piaci verseny? Több nyereséget hozhat-e a nyer-nyer helyzet, mint a nyer-veszít helyzet? Mi a piac? Létezik-e a láthtatlan kéz, vagy ez csak a Hayek-Smith féle neoliberális álláspont magyarázata? Miben más a már az ókorban is létező piacgazdaság, mint a neoliberális kapitalizmus? Tényleg csak az önérdek-e a mozgatója a piacgazdaságnak? Miben más az objektivista önérdek? Mi az a reciprocitás? Hogyan tudjuk figyelembe venni a másik ember érdekét is? Mitől változik meg a gazdasági aktorok gondolkodása? Hogyan éleszthető fel a jóra való hajlam? Miért fontos gazdasági tényező az emberi méltóság megtartása? Mi az a szolgáló vezetés? Mi az a KETEG-képzés a felsőoktatásban? Baricz Sarolta Laura domonkos nővér, közgazdász, domonkos rendi nővér az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.03.08-án. Podcast.

https://www.youtube.com/watch?v=4F8DxGrkcVQ

Forrás: Infostart

A szegény Lázár története az evangélium egyik legismertebb szakasza. Olyan jelenetet ír le, amely manapság is gyakori az életben. A bőséges lakomákon dőzsölő gazdag ember nem a múlté, és Lázár alakja sem tűnt el napjainkból. Két személy, két élethelyzet: odalent Lázár, aki a gazdag emberre függeszti tekintetét, hátha lehullik számára egy kis morzsa, odafent a gazdag, aki úgy tesz, mintha Lázár nem is létezne, meg sem látja. Elvakította a gazdagság. Ez a fajta vakság ma is létezik városainkban, a világban: a szegények népe ott áll a gazdagok ajtaja előtt, az élet ajtaja előtt, és várja, hátha lehullik egy kis morzsa a bőséges lakomából. Annak a gazdag embernek nem csupán neve nincs, hanem arca sem. Lázárt viszont kiválasztja Isten, nevén szólítja, ahogyan a barátaival teszi, mert őt, akit az emberek megvetettek, Isten szereti és kiválasztja, hogy részt vegyen a mennyei lakomán. Az Úr – és ezért tanítványai számára is – elfogadhatatlan botrány, hogy mekkora távolság van a gazdag ember és Lázár élete között. Erre nincs semmi elfogadható magyarázat. Ez a hatalmas szakadék ugyanakkor azt is jelzi, hogy a gazdag embernek nagyon szomorú sors jut osztályrészül. Sajnos későn méri fel, amikor már nem lehet legyőzni a távolságot. Pedig nem kellett volna sokat tennie érte életében. Azt kéri ezért, hogy figyelmeztessék testvéreit. A gazdag ember azonban nem tudja, hogy a szakadékot nem hatalmas erőfeszítések árán kell legyőzni, hanem elég kinyitni a Szentírást (Mózest és a prófétákat). Tőlünk is ezt kéri az Úr, különösen most, a nagyböjti időben. Isten szava megérinti szívünket és arra ösztönöz, hogy legyünk irgalmasok a városainkban élő sok-sok Lázárral.

Paglia, Vincenzo: Isten Szava minden napra {2017.}

Jóllehet, többmilliárd ember él a földön,
kevés köztük az igaz ember.
Nekünk pedig olyan emberekre van szükségünk,
akik többszörös csalódás ellenére
még mindig bízni tudnak.
Read More

„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta őket” – szól a tréfásan Petőfi Sándornak tulajdonított mondat, amelyet azonban akár Assisi Szent Ferenc szájába is adhatnánk, hiszen talán ő büszkélkedhet a legtöbb neki tulajdonított hamis idézettel. A hiteles, valóban Szent Ferenc ránk maradt írásaiból vagy a róla szóló legendákból származó részleteken túl számos internetbölcsesség alatt szerepel a Poverello neve. Írásunkban a leggyakrabban idézett, hamisan Szent Ferencnek tulajdonított „bölcsességekből” válogatunk.

Kámán Veronika írása itt olvasható: https://www.ferencesek.hu/mondatok-amelyeket-szent-ferenc-sose-mondott/

Rendünknek kiemelten fontos a sérülékeny felnőttek védelme, így az autizmus ügye. Formanek Tamás, a rendtartomány szociális referense a Mária Rádiónak adott interjújában beszélt az Autista Segítő Központ működéséről, az autista embertársaink viselkedéséről és a velük szembeni elfogadás fontosságáról. Az adás a Napindító című műsorban hangzott el január 26-án.

Kedves Testvérek!

Ima – böjt – alamizsna: ez a három tanács legyen kísérőnk az idei nagyböjti utunkon is!

Az első század keresztényei a szentmisére vitték magukkal a szegényeknek szánt adományaikat, és régi böjti hagyomány az Egyházban a böjtöléssel megtakarított javakat a szegényeknek felajánlani.

Amikor Szent Pál apostol a Galatáknak írt levelében beszámol a korai Egyház életéről, fontosnak tartja leírni: „Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is eleget tenni” (Gal 2,10).

Az Egyház követte az évezredek során az apostolok hagyományát abban is, hogy az evangelizáció mellett a diakóniát, vagyis a szeretetszolgálatot is kifejezetten fontos küldetésnek tekintette.

Boldog emlékű XVI. Benedek pápa a Deus caritas est – Az Isten szeretet kezdetű enciklikájában erről így tanít:

Read More