Isten mélységei: A szegénység misztériuma

A Lélek még Isten mélységeit is átlátja. Ferenc ezt megtapasztalja. Ő a szegénységben a Szentlélek megvilágosítására megragadott valamit Isten mélységeiből. Jézus szegénysége, amelyben Ferenc Isten magasságbeli Fiának kifosztottságát szemléli, Isten belső életére vet világosságot, nyílás Isten mélységeire. Az isteni élet teljességgel az önbirtoklásról való lemondás, mindenestül ajándékozás amely magának a Szentháromságnak a szívében van. Az Atya nem magányos, önmaga felé fordult és mindent önmagának kisajátító Isten, hanem öröktől fogva élet, mely közli, adja önmagát. Az isteni létezés önmagában odaadott létezés. A Szentháromságos Isten misztériuma a ki nem sajátításnak és szegénységnek a misztériuma.

Termékeny meglátás

Ferenc a Szentlélek megvilágosítására megragadja a szeretet és a szegénység között lévő lényegi kapcsolatot. Ferenc számára a szeretet az önbirtoklásról való lemondásból születik: lényegénél fogva ajándékozás. Aki szeret, az semmit sem tart meg önmagának. Nem birtokolja saját magát, még kevésbé akarja birtokolni a másikat. „Semmit se tartsatok tehát vissza magatokból, hogy egészen magához fogadjon benneteket az, aki egészen odaadja magát értetek.” LRend 29

Mindig aktuális misztérium

Isten Fiának a világba való eljövetelét úgy szemléli, mint egy misztériumot, amely minden nap megújul közöttünk. Imaéletében ezért foglal el olyan nagy helyet az Úr testének és vérének szentsége, mert ebben a szentségben látja ma megvalósulni Isten Fiának alázatban és szegénységben történő eljövetelét. A jászollal és a kereszttel az Eucharisztia Ferenc szemében az isteni szeretet kinyilatkoztatásának csúcsa. Valójában az Eukarisztia teszi ma jelenvalóvá a jászol és a kereszt misztériumát. „Ó csodálatos nagyság és bámulandó méltóság! Ó. Fölséges alázatosság! Ó, alázatos fölség, a világegyetem Ura, Isten és az Isten Fia annyira megalázta magát, hogy üdvösségünkért a kenyér szerény színe alá rejtezi. Lássátok meg, testvéreim, Isten alázatosságát…” Lrend 27-28.

ISTENNEL VALÓ TALÁLKOZÁS

„Ragyogjon fel bennünk a te ismereted.” Mkif 3

Ha valami igazán megragadja Szent Ferenc iratainak olvasóját, az elsősorban Isten nagysága.. Isten túlhalad minket. „Kezdet és vég nélkül való, változhatatlan, láthatatlan, kibeszélhetetlen, kimondhatatlan, megfoghatatlan, kifürkészhetetlen.” 1Reg 23,5 Lemond arról, hogy Istent birtokolja, vagy saját horizontjába, érdekeibe és méretéhez kényszerítse. Hagyja, hogy Isten Isten legyen: „Szent vagy, egyetlen Úristen, ki csodákat művelsz. Erős vagy, nagy vagy, fölséges vagy…”FID 1-2 Egyedül az Úr Lelke teszi lehetővé nekünk, a hogy Jézus alázatos és szegény emberségében meglássuk Isten magasságbeli Fiát.

Az isteni szeretet ragyogása

Isten kinyilatkoztatása ingyenesség. Ez azt jelenti: Isten sohasem az, akihez jogunk van, hanem a mi reménységünk. A szegények reménysége: „Ő fog merő irgalomból üdvözíteni mindanniyunkat, aki velünk, szánalomra méltó és nyomorúságos, büdös és romlott, hálátlan és rossz emberekkel minden jót tett és tesz. 1Reg 23,8

Szent Ferenc forrásai

Isten Igéje

Tudjuk, hogy mennyire figyelt Isten Igéjére. Emögött az ember mögött, aki zsoltározva hal meg, ott van az egész Biblia. A zsoltárok és kantikumok formálták egész imádságát. Jelenvalóvá tette a bibliai embertípust: Jahve szegényét: a nyomorúságában Istenhez kiáltó és benne bízó embert és az Istent imádó és dicséretében elmerülő embert.

A Liturgia

Az Ige Ferenchez a liturgián keresztül jut el, mely nem csupán az elmélkedés tárgya, hanem eljátszott, ünnepelt ige. Szó, mely cselekvéssé alakul. Elég felidézni miként ünnepelte Karácsonyt.

Istenközpontú irányultság

A Szentírás gyakori hallgatása a liturgiában Szent Ferenc imájának határozottan istenközpontú irányt ad, mely pontosan ellenkezője egy magába roskadó szubjektivizmusnak.

Forrás: Éloi Lecrerc: Az Imádság mestere Assisi Szent Ferenc

Efo Kiadó, Budapest, 1997

Kedves Testvérek!

Huszonnégy év – ez kevesebb, mint egy emberöltő. Mindössze ennyi adatott az egyik legismertebb magyar szentnek, a szolgálatkész fiatalok, az édesanyák és az özvegyek példaképének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek. A tevékeny szeretet földi megtestesítője mégis teljes életet élt. Abban a rövid időben, ami itt a Földön adatott neki, volt vidám gyermek, szerelmes feleség, szerető édesanya, gyászoló özvegy, de mindenekelőtt az elesetteken segítő ember. Olyan, aki meggyőződésből és teljes odaadással tette a jót. Életszentsége kortársai számára teljesen nyilvánvaló volt, ezért is volt lehetséges, hogy alig három évvel a halála után már a szentek között tisztelték. Árpád-házi Szent Erzsébet évről évre visszatérő ünnepe jó alkalom, hogy felemeljük tekintetünket saját életünk mindennapi problémáiról és kinyissuk szívünket a nálunk nehezebb helyzetben lévők felé. II. András királyunk lánya jól ismerte Szent Jakab apostol figyelmeztetését: „az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában” (Jak 2,24). Szent Erzsébet élete maga volt a tanúságtétel.

Tanúságtétel Krisztus mellett, tanúságtétel a szeretet határtalansága mellett.

Read More

Fénykép: The Cristerion Online Edition: www.archindy.org

Az angol nyelvű interjú összefoglalása: Ördögűzés – szisztematikus összefoglalás

Interjú: https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/FMfcgzGqRZcrCgcDWwJWbcbxkqzpQChP?projector=1

Az interjút Matt Fradd készítette, a Pints With Aquinas YouTube csatornája számára

Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

Még ha a mai evangéliumi szakasz (Lk 21,5–19) nem is követi közvetlenül a múlt hetit (Lk 20,27–38), hasznos lehet együtt szemünk elé idézni azokat.

Még mindig a Templomban vagyunk, és már befejeződtek a nép elöljáróival, az írástudókkal és szadduceusokkal folytatott viták.

Ebben a Passiót megelőző utolsó fejezetben Jézus arra hívja tanítványait, hogy virrasszanak, mert nehéz idők állnak előttük.

Jézus ezen gondolataira azok adnak alkalmat, akik megállnak, hogy a Templom szépségéről, köveiről és fogadalmi ajándékairól beszéljenek (Lk 21,5).

Read More

Nagy, magányos elvonulások

Gyakran megszakítja missziós körútjait, hogy visszavonuljon a magányba és egyedül Istennel foglalkozzék. „Mivel imádságban tudomására jutott, hogy a Szentlélek, kívánatos jelenlétét annál bensőségesebben biztosítja az őt kérőknek, minél messzebb találja őket a világi zajtól, ezért a magányos helyek és elhagyatott templomokba imádság céljából élnek idején is eljárogatott.” LM10,3

Evangéliumi út

Az Úr Lelke őt az emberekhez vezette, az Evangélium útjaira. Szentlélek hatására, aki megtisztítja, megvilágosítja és felgyújtja az emberi szívet, az ember elkötelezi magát a szeretet Fiú nyomdokkinak követésében és eljut az Atyával való közösségbe. Szent Ferenc szerint az imaélet az emberi léleknek ez mozgása, aki az Úr Lelkének hatására Krisztussal halad előre, egyre jobban hasonulva hozzá és egyesülve vele ezáltal belép a boldog Szentháromsággal való életegységben. „És mindezeken a férfiakon és nőkön, amíg így cselekszenek és mindvégig kitartanak, megnyugszik az Úr lelke s lakóhelyet és szállást készít bennük magának. És fiai lesznek a mennyei Atyának…” 2LHív 48-49

Forrás:

Éloi Lecrerc: Az Imádság mestere Assisi Szent Ferenc

Efo Kiadó, Budapest, 1997

A tiszta szív imádja

Hogyan lehet megnyílni az Úr Lelkének? Hogyan lehet működni hagyni magunkban? A Szent Grál keresésében csak a tiszta szívű lovag jut el a kaland végén az isteni világ szemlélésére a Szentlélek megvilágosodására. Ferenc, aki ebből az irodalomból táplálkozott – testévreit is a Kerek asztal lovagjainak nevezte- az Úr Lelkének keresése is egy kaland, mely mindenek előtt megköveteli a tiszta szívet. „Mindig tiszta szívvel imádkozzanak.” 2Reg 10,9

Az a szív tiszta, amely tudatában van szegénységének, alázattal az Úr felé fordul, elismeri, hogy egyedül Ő a szent és ebben találja meg örömét olyannyira, hogy már vissza sem tér önmagához. Mindenestül az Úr felé fordulván csak Őt szemléli. „Igazán azok a tiszta szívűek, akik nem szűnnek meg tiszta szívvel és lélekkel imádni az Urat, az élő és igaz Istent.” Int16

Valójában az Isten imádásában válik tisztává a szív, mert benn kiüresedik önmagától és mindattól, ami figyelmét teljesen leköti, még saját tökéletességének vágyától is. Ezáltal megnyílik az Úr Lelkének. Ez nem annyira erkölcsi minőség, mint inkább a befogadás és az imádás mélysége. A tiszta szív számára van Isten, Isten ragyogó nagyszerűsége, végtelen szentsége és örök boldogsága, és ez elég. Ez a magatartás Isten Lelkének műve az emberben. Egyedül a Szentlélek, aki a maga valóságában (igazságában) ismeri Istent, teheti lehetővé számunkra, hogy tiszta szívvel imádjuk.

Forrás: Éloi Lecrerc: Az Imádság mestere Assisi Szent Ferenc

Efo Kiadó, Budapest, 1997

Ferenc szenvedélyesen szerette Krisztust. Benne látta, hogyan közölte Isten önmagát a világgal és Isten szeretetének hallatlan, vagyis ellenállhatatlan erejét.

Az Úr Lelkére vágyakozni

Ferenc nem írt tanulmányt az imádságról. Kevésbé foglalkoztatta az, hogy testvéreinek egyfajta imamódot tanítson. Ugyanakkor mégis biztos vezető, élő példa. „Ügyeljenek arra, hogy mindenek fölött vágyakozniuk kell az Úr Lelkének és szent működésének birtoklására.” 1Reg 10,8 Az imaélet az ÚR Lelkének és bennünk való működésének ez a nagy vágya és szakadatlan keresése. Részvétel Jézusnak az Atyához fűződő kapcsolatában. Vagyis megtanulni mondani „ABBA”.

Megkülönböztetés

Ferenc törekszik arra, hogy testvéreit az igazságban meggyökereztesse. Tanítja őket megkülönböztetni az Úr lelkét az emberi és testi indíttatástól. Az a szerzetes, aki hirtelen megzavarodik és felháborodik, amikor ellentmondanak neki vagy keresztezik terveit, látható módon saját maga titkos birtoklásának hatása alatt van, görcsösen ragaszkodik önmagához, önmagát keresi. Ez az ember fenn akarja tartani magának a kezdeményezést. Amikor a víz felkavarodik, láthatóvá lesz, hogy nem tiszta, ugyanígy az emberben megjelenő zavar és harag felszínre hozza szíve tisztátalanságát. A zavar, a felháborodás, a türelmetlenség, az agresszivitás birtokló magatartásról árulkodik.

Forrás:

Éloi Lecrerc: Az Imádság mestere Assisi Szent Ferenc

Efo Kiadó, Budapest, 1997