A szovjetek kezében

1946. július 12-én tartóztatták le Szalézt és a fiatalokat az oroszok, és szeptember 10-14. között tárgyalta ügyüket a Központi Hadseregcsoport Katonai Bírósága. A fiatalok elmondása szerint itt annyival jobb volt a helyzetük, hogy nem verték őket! Hogy mi történt július 12. és szeptember 10. között arról nincs tudomásunk. A tárgyalás alkalmával az orosz bírói tanács tudott oroszul, a magyarok csak magyar nyelven beszéltek, a tolmács több-kevesebb sikerrel ezt-azt lefordított a vallomásokból, kérdésekből, feleletekből.

„Néhány történet a jog (nem igazság) világából:

P. Kiss Szaléz és bűntársai ügyét, akiket szovjet katonatisztek meggyilkolásával és fegyveres összeesküvéssel vádoltak, 1946 nyarán nem magyar, hanem szovjet, ráadásul katonai bíróság tárgyalta. A tárgyalás katonás rendben folyt, kirendelt tolmács közreműködésével. A tolmács olyannyira nem állt feladata magaslatán, hogy ítélethirdetéskor a bíró úgy döntött, jobb, ha a kezével mutatja is, ki mennyit kapott. A fiatalkorú vádlottak először azt hitték, hónapokról van szó. Tévedtek. A legenyhébb ítélet hét évre szólt.”¹

V.P. Sziridov

1. A jegyzőkönyveket a következő szervek készítették:
   – Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztály (Budapest)
   – Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya
   – Magyar Rendőrség Gyöngyösi Kapitányságának Bűnügyi Osztálya
   – Magyar Államrendőrség Járási Kapitányságának Politikai Osztálya Hatvan

2. A gyöngyösi rendházban lakó ferencesek közül senkit sem hallgattak ki.

3. Ellenben a hatvani rendház minden lakóját kihallgatták.

4. Több esetben a kihallgatottak neveit sem tudták leírni rendesen. Pl. Kovács János László.

5. A 16-17 éves diákok vallomásai hemzsegnek a jogi szakkifejezésektől, amelyeket nem ismerhettek, és fogalmukkal nem lehettek tisztában.

A jegyzőkönyvben a fiatalok szájába a következő kifejezéseket adták:
– „merénylet szervezése”
– „fegyveres szervezkedés”
– „A páter Kiss Szaléz által szervezett és a demokratikus államforma ellen irányuló cselekményekkel kapcsolatban…” (Vajon már májusban eltervezték, hogy mi lesz a szeptemberi tárgyalás alapja?)
– „az alapjegyzőkönyvben már elmondtam”
– „fasiszta terrorcselekményeink”

6. P. Kiss Szaléz szájába pedig:
   – „Bánkútit el kell tenni láb alól, a gyilkosság után feloldozom.”
   – „rendházunk esti szórakozási termében” (rekreációs helyiség)

7. Akik írták, azok nem ismerték a gyöngyösi viszonyokat, helyeket, városrészeket stb. Pl. „Farkaslyuki pincék”, ilyen nem létezik: Farakasmályi pincék igen.

8. Az anyag összeállítója többször összekeverte a jegyzőkönyveket, bizonyos lapokat máshova tett be, nem az illető anyagához csatolta.

9. Szuprin alezredes által május 2-án keltezett levél szerint 5 orosz katonát öltek meg. Ennek alapján kiszolgáltatták őket az orosz katonai bíróságnak.

10. A gyöngyös környéki rendőrbiztosság megtámadása, orosz emlékmű felrobbantásának kitervelése, a demokratikus államforma megdöntésére irányuló vádpontok szerint itthon is bíróság elé állíthatták volna őket, de ezeket a tetteket nem vették figyelembe. A per alkalom volt arra, hogy a felszabadító szovjet hadsereg elleni tetteket a nyilvánosság előtt megtorolják. Még akkor is, ha nem az illetők követték el, csak úgy „elrettentésképpen.”

11. Több vádlotthoz tartozik bűnjeljegyzék. A május 8-án megjelent újságok „29 láda robbanóanyagot, több száz golyószórót és géppisztolyt emlegetnek. Ezek közben „eltűnhettek.” Megjegyzendő még, hogy a súlyos támadófegyverek között síléc, karóra szíjjal és nadrág is szerepel! Viszont a sajtóban megjelent 29 láda robbanóanyag, s egyéb nagymennyiségű fegyver sehol sem szerepel!

Két vizsgálati dosszié található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Az első a V- 113398/1-es számú.

Antal József Lajos, 5-64.o.,
Berényi Illés, 65-89.o.,
Borosi Kálmán, 90-106.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Béres György, 107-117.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Bodnár László, 118-139.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Borosi Kálmán, 140-144.o.
P. Farkas Jozefát, 145-164.o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte”
Fehér Endre, 165-184.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kassai Kázmér, 185-201.o.
Huszár József, 202-206.o., az internáltat a SZEB kihallgatta, de október 28-án megszökött.
Király György, 207-2011.o.
Ifj. Kiss Sándor, 212-227.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kizmann Ottó, 314-383.o.

A másik a V-113398/1-a számú.
A Kovács László elleni büntetőügyben keletkezett tanúvallomásokat tartalmazza.

Kovács László, 2-16.o.
Mester (Macher) László, 17-34.o.„SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Attila, 35-45.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Béla, 46-54.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Lukács Pelbárt, 55-90.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Dr. Ocsovai Sándor, 91-109.o. A SZEB kihallgatta- internálták- Megszüntetve jelzés,
Ondrék József, 110-128.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Plachy Tihamér, 129-144.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócsy Frigyes, 150-156.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócs Ferenc, 157-186.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Sall György, 187-196.o.
Szabó Gyula, 197-213.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Szendrői Géza, 214-236.o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte jelzés,
Vágó Sándor, 237-245.o. „Internálva 1946. jún. Jelenleg nem! Jelzés,
Tamás Pál, 216-261.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Zachar Róbert, 262-278.o. SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte. Jelenleg internálva

„A megfeszített Úr feltámadt a halálból, és megváltott minket, alleluja.”

(Magnificat-antifóna)



AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE

a papság és a rokonság nevében

fájdalommal, de a feltámadásba vetett hittel tudatja, hogy

GORDOS MIKLÓS

c. kanonok, c. esperes, ny. plébános

életének 73., áldozópapságának 47. évében,

2022. május 6-án a nagyiváni Szent József Otthonban

szentségekkel megerősítve elhunyt.

Paptestvérünkért a szentmisét 2022. május 19-én, csütörtökön 10 órakor

a tiszaújvárosi Magyarok Nagyasszonya templomban mutatjuk be, majd ezt követően

az altemplomban helyezzük sírba az örök élet reményében.

R.I.P.

(Gordos Miklós Kunmadarason született 1950. 03. 25-én. Pappá 1975. 06. 22-én szentelték. 1975-től 1980-ig Szendrőben; 1980 és 1981 között Miskolc-Szent Anna plébánián volt káplán. 1981-től 1997-ig Hidvégardón, majd 1997 és 2018 között Besenyőtelken szolgált plébánosként. 2018-tól tartós betegszabadságon volt, 2021-ben nyugállományba vonult. Szolgálatát 1995-ben c. esperesi, majd 2006-ban c. kanonoki címmel ismerték el.)

Forrás: Egri Főegyeházmegye

Kizmann Ottóval kapcsolatban a különböző szóbeli „pletykák” megjegyzik, hogy anyját és testvérét megerőszakolták az orosz katonák. ( Kizmann sváb származású katona – Kizmann József ny. honvéd főtörzsőrmester- fiaként született Gyöngyösön. Apja nem Ottó szülőanyjával, hanem annak húgával élt. Így Ottó nem szülőanyját, Gyuris Máriát, hanem nevelőanyját, Gyuris Erzsébetet tekintette édesanyjának.) „Kizmann Ottóék szomszédja B. István, ott volt ezen az ominózus éjszakán, a Kizmann ház pincéjében, mivel a két család jóban volt és az ő házukat elfoglalták a szovjetek. 1944 végén az egyik este valóban jött három szovjet katona, hogy elvigye a nőket „krumplipucolás” céljából. A két családfő, valamint Ottó azonban a rájuk fogott fegyverek ellenére, kisebb fizikai erőszak alkalmazásával menekülésre késztették a katonákat. Tehát, mint hiteles szemtanú, ám a dulakodásra koránál fogva be nem avatkozó 14 éves B. István állításán alapulva megcáfolom a nők megerőszakolásának tényét. Ezenkívül megcáfolom azt is, hogy Kizmann Ottó leánytestvérét is megerőszakolták volna. A tanú, valamint az anyakönyvi adatok tanúsága szerint egyáltalán nem volt. Volt egy fiú testvére, aki szülőanyjával, Gyuris Máriával Budapesten élt. Én ezt az okot sváb származásában, otthoni neveltetésében, kommunistaellenességében látom és a szovjet csapatok Gyöngyösön elkövetett erőszakos cselekményeiben vélem felfedezni. Mert az bizonyított tény már, hogy édesanyját nem erőszakolták meg, de a város tele volt meggyalázott, megfertőzött, vagy a megerőszakolások után megölt gyereklányokkal, nőkkel, asszonyokkal.”¹ Bár Patócs Róbert, illetve B. István egyetlen éjszakát említ, csodálkoznék, ha az orosz katonák nem jöttek volna vissza erősítéssel egy másik alkalommal, amikor a fiatalkorú István nem tartózkodott odahaza.

Május 9-én négyüket és P. Lukács Pelbárt hatvani ferences lelkipásztort Budapestre szállították az Andrássy út 60-ba, vele együtt Molnár Attila hetedikes gimnazistát, és Molnár Béla harmadikos gimnazistát, Pócsy Frigyest, akiket fegyverrejtegetés vádjával tartóztattak le. Attila, Béla és Frigyes elválaszthatatlan jó barátságot alkottak, mindig együtt látták őket. Szintén triumvirátust alkotott Kiss Sándor, Kizmann Ottó és Bodnár László. Ez a hármas tömörülés, mint az összeesküvés alapsejtje, jól jött a vallatóknak.