A szegedi ferences közösség – Bezzegh Kelemen ferences szerzetes – 2022.09.20. – Délelőtt Szegeden –

https://www.youtube.com/watch?v=Gn-u8gQjHHo

III. rész: Ismerkedés a felújított bodajki kegyhellyel

Szombaton délután Bodajkra látogattunk, ahol Mórocz Tamás fogadott minket. Bemutatta a kegyhelyet, melyről elmondta, hogy Szent István király és családja még csónakon közelített meg. Az 1695-ben ideérkező kapucinus szerzetesek pedig a századok folyamán lelki központtá fejlesztettek. 1942-re épült fel a ma is látható barokk templom, majd rövid időn belül a kapucinus kolostor. A kolostor kertjéből leválasztották a zarándokudvart, melynek központi helyén áll a forrás, a kút. Nemrégiben a zarándokhely megújult, felújításra kerültek az épületek, elkészült a zarándokszállás, kegytárgybolt, a templomot belsőleg is teljesen restaurálták. A kialakításra került múzeumban Mórocz Tamás plébános vezetett végig, mely által bepillantást kaphattunk a kapucinusok bodajki történetébe, illetve a régi idők zarándoklataiba. Érdekességként említem meg, hogy a kóruson találtak egy kottatárat, melyben értékes régi kottákat találtak. A szerzetesek fontosnak tartották a századok folyamán, hogy egy zenekar fogadja az ideérkező zarándokokat, illetve a szentmiséken liturgikus szolgálatokat lássanak el. A kották egy része természetesen másolat, vannak azonban olyanok is, melyek egyedülállóak, csak Bodajkon találhatóak meg. A felújított orgonán improvizációt játszott nekünk Tamás atya.

Közös imádságot és böjtöt szervez a békéért szeptember 29. és október 1. között a Mária Rádió, melyhez elsők között csatlakozott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is.

Az orosz–ukrán háború február 24-én, vagyis fél évvel ezelőtt kezdődött. A második világháború óta ez a legnagyobb katonai konfliktus Európában.  Abban bíztunk, hogy csak pár napos villámháború lesz, de azóta is tart.

A Mária Rádió közös imádságot és böjtöt szervez a békéért szeptember 29. és október 1. között, csütörtökön, pénteken és szombaton. Az összefogás során arra hívja az embereket, hogy imádkozzanak a békéért, és ennek jeleként mind a három este 8 órakor helyezzenek egy mécsest az ablakukba.

− Szép lenne, ha ezek az apró fények megvilágítanák Magyarországot, és melegséget sugároznának a szomszédos országokba – írja felhívásában a Mária Rádió. − Azok, akik nem tartózkodnak otthonukban ezekben az esti órákban, a mécsesek elhelyezése helyett álljanak meg egy percre abban a tevékenységben, amit épp csinálnak (legyen az akár autóvezetés, munka vagy szórakozás), és mondjanak el egy rövid fohászt a szenvedő emberekért, a háborúban levő országokért, a háborús országok döntéshozóiért. A közös imádsághoz kapcsolódó böjt ezekben a napokban lehet ételtől, kedvenc szenvedélytől való tartózkodás, takarékoskodás, elrontott emberi kapcsolatok rendbehozása, ki- és megbékélés – javasolják a szervezők.

Mindszenty Józsefnek tulajdonítják azt a mondatot, hogy „ha van 1 millió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól”. A Mária Rádió célja, hogy valóban 1 millió ember imádkozzon ezekben a napokban az esti órákban a békéért, és a mécsesek kihelyezésekor, vagy az egy perces megállásuk során esetleg imádkozzák el a Székely János szombathelyi megyéspüspök vagy a Lukovits Milán atya által írt imát.

A Mária Rádió várja a közös imádsághoz és böjthöz csatlakozók jelzését egy űrlap kitöltésével, mely IDE KATTINTVA elérhető.

Az imádság és böjt napjai alatt több székesegyházban szentmisét mutatnak be a békéért:

• szeptember 29-én este 18 órától Varga László kaposvári megyéspüspök a kaposvári, Székely János szombathelyi megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban, Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya a nyíregyházi székesegyházban.
• Orosz Atanáz görögkatolikus püspök szintén 29-én, reggel 7 órakor a miskolci székesegyházban végez szent liturgiát.
• Majnek Antal nyugalmazott munkácsi püspök atya szeptember 30-án éjjel zarándoktársaival együtt a máriapócsi kegytemplomban virraszt a békéért.

A Mária Rádió különféle felekezeteket, intézményeket és szervezeteket is meghívott az összefogásra, amelyhez az elsők között csatlakozott az Európa Rádió, a Katolikus Rádió, a Szent István Rádió, a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Karitász, a Nemzetközi Közbenjáró Imahálózat , a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a CitizenGo, a Parlamenti imacsoport, a Mária Országa Imaközösség és a Magyar Békekör Egyesület.

forrás: http://www.keesz.hu/osszefogas-a-bekeert-imaval-es-bojttel; https://www.mariaradio.hu/

II. rész A Székesfehérvári Egyházmegye

Az egyházmegyét Mária Terézia alapította 1777-ben, mivel a Veszprémi Egyházmegye kormányozhatatlanul nagy volt, így keletről is lecsípett egy egyházmegyét, meg nyugatról is (Szombathelyi Egyházmegye). Ez a rend maradt érvényben 1992-ig, amikor Szent II. János Pál pápa a Budapesthez tartozó kerületeket hozzácsatolta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez és néhány nagyobb várost átcsatolt Fehérvárhoz. Érdekes módon Csepel is Fehérvárhoz került.

A számok tükrében:

500.000 hívő tartozik a fennhatóságuk alá,

13 esperesi kerületből mára 5 kerület maradt,

150 plébániára van az egyházmegye területe beosztva,

77 papja van az egyházmegyének, ebből 50 fő az aktív (ha az országos statisztikát is fiegyelembe vesszük, az 50 főből 33 % lehet betegséggel küzdő!) 2 pap szolgál külföldön (1 fő Londonban, egy pedig Németországban magyar lelkész),

Csak 6 fő az állandó diákónusok száma, van 8 szerzetes pap (verbita, ciszter, kapucinus, ferences),

147 katekéta látja el a hitoktatás szolgálatát, ebből 72 a főállásúak száma, a többi óraadó.

A száraz tények, adatok után nézzük a lelkieket:

Az egyházmegye lelkiségének legfontosabb igazodási pontja Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella, akik személyesen is jártak Fehérváron, sőt a régi székesegyház királyi temetkezési hely is volt!

Minden magyar szent megfordult a városban felkeresve az első magyar szentcsalád sírját.

Prohászka Ottokár fehérvári püspök egy világító jel a magyar egyház számára.

Másik lelki erőforrás Kaszap István és Bogner Mária Margit vizitációs nővér, akik a szenté avatás útján járnak.

I. rész

Meghívót kaptam a Magyar Kat. Újságírók szervezésében a sajtóapostolok találkozóra. A helyszín Székesfehérvár volt. A vendéglátó egyrészről Kuzmányi István a Magyar Kurír és az Új Ember lapigazgatója (MAKÚSZ) másrészről pedig Spányi Antal megyéspüspök, illetve sajtós munkatársa Bertáné Pittner Kata. Szállást és étkezést az egyházmegye Szent Gellért Hoteljában kaptunk. Első programunk a püspöki rezidencia, valamint a felújított székesegyház megtekintése volt. Az idegenvezetést személyesen Spányi Antal püspök atya vállalta magára, aki nemcsak a hivatalos tereket mutatta meg, de személyes életterébe is beengedett.

A székesegyházban közös szentmisén vettünk részt, melynek prédikációjában a katolikus újságírók tanúságtételét fejtegette Szent Kornél pápa, vértanú ünnepe kapcsán.

Fotó: Kovács Marcell

Szép és igényes kivitelű könyv jelent meg városunkban ebben az esztendőben a Vachott Sándor Városi Könyvtár gondozásában:

Fülöp Lajos (szerk.): Bugát Pál pályarajza és kéziratos feljegyzései

A kiadványban Farkas István igazgató ajánlása mellett olvashatunk még Bugát Pál életútjáról (B. Gál Edit), külön tanulmányban Bugát Pálról a nyelvújítóról (Fülöp Lajos) és Bugát-kéziratokról (Lovász Béláné). A következő oldalon Vinkler Bálint bevezetése után a Bugát-kézirat egy-egy oldalának másolata látható, illetve annak átirata, fordítása olvasható.

Néhány szó Bugát Pál életútjáról B. Gál Edit írása alapján:

Bukát János jobbágy 1770 tájékán született Halászon, beköltözik a városba és 1783. július 1-én házasságot köt Balog Teréziával a Bertalan templomban. 1793. április 12-én született fiuk Pál Antal (Paulus Antonius). Keresztszülei Cseleng János és Zsiga Magdolna, keresztelő papja pedig Bertók Sándor volt.

(Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Plébánia Kereszteltek Anyakönyve I. 1788-1832. 70.o.)

Az elemi iskola elvégzése után a gyöngyösi ferences gimnáziumba íratták be, (I-IV. Grammatikai osztály 1803-1807) ahol kiváló eredménnyel végzett. 1807-től az Egri Lyceum hallgatója, 1811-ben a pesti orvosi egyetem hallgatója. 1818. december 21-én avatták orvosdoktorrá. „Bugát Pál Antal, 25 éves, római katolikus vallású, a Heves vármegyei Gyöngyös helységből, elvégezte itt az ötéves orvosi tanfolyamot, elkészítette és megvédte a betegségleírást, az első szigorlati vizsgát 1817. szeptember 10-én tette le jó eredménnyel, a másodikat 1818. április 16-án jó eredménnyel, inaugurális disszertációját az agyvelőgyulladásról készítette, bírálója tekintetes Bene uram, nyilvános vitán megvédte 1818. december 19-én, és december 21-én orvosdoktorrá avatta tekintetes Bene professzor úr, a belgyógyászat tanára, oklevelét megkapta.” 1819-ben tanársegéd Széky Péter, majd Fabini Theophil tanár mellé. 1822. június 15-én felveszik az orvosi kar tagjai közé. 1823-ban Bakabányán tisztiorvos, később Selmecbányán és Bélabányán. 1823. október 5-én a pesti egyetem sebészeti tanszékén tanított élettant, kórtant és gyógytant. Az 1831-es pestisjárvány idején az északkeleti országrész küzdelmeit irányította.

1828-ban feleségül vette Wurm (Almay) Erzsébetet, Wurm József kereskedő lányát. Mivel saját gyermekül nem születhetett, ezért 6 vagy 8 csángó fiút fogadtak örökbe.

1830. november 17-én a Nemzeti Tudós Tanács rendes taggá választotta, elindították az Orvosi Tár c. magyar folyóiratot. 1843-ban elkészül a 40000 szót tartalmazó Természettudományi Szóhalmaz c. munkája. 1844-ben finnül kezdett tanulni és a finn-magyar rokonságot kutatta. 1848-ban a forradalom mellé állt, a közegészségi osztály igazgatójává nevezték ki. A forradalom leverése után mellőzték. 1865. július 9-én hunyt el. Szülei és testvérei a Gyöngyös Felsővárosi temetőben nyugszanak, őt a Kerepesi temetőbe temették.

Néhány műve:

A hatóságokhoz a tiszti orvosok közti köröztetés végett, Budapest, 1849.

Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonatjai / Hampel Adolf Fridrik; ford: Bugát Pál.

Búcsúzóbeszéd az orovos és természetvizsgáló 1842-dik év… közgyűlésén, Beszterce-Bányán, Machold, 1842.

Éptan. Pest: Landerer Ny., 1830.

Felelet tt. Balogh, Almási dr. úr a Tud. Gyűjtemény 1830. 3. kötetébe iktatott visszaigazítására, Budapest, Trattner, 1830.

Közönséges kórtudomány / tanítványai számára szerzé Bugát Pál. Pest: Trattner és Károlyi Ny., 1830.

Magyar orvosok és természetvizsgálók… tartott… nagy-gyűléseknek munkálatai, Pest, 1842-1844.

Magyarországi orvosrend névsora: 1840-re, Pest, Trattner -Károlyi Ny., 1840.

Orvosi tár /szerk. Bugát Pál, Pest, 1831-1848.

Sebészet, mellyet előadási kézikönyvül kiad. M.J. Chelius; ford. Bugát Pál… Buda, Egyetemi Nyomda, 1836-1837.

Tapasztalati természettudomány (physica) Tcharner Boldogbul fordítva Bugát Pál által, Budán: A Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1836-1837.

Természettudományi szóhalmaz, Buda, Egyetemi Ny. 1843.

A különböző cikkeiben megtaláljuk a nyelvészetet, a numizmatikát, verseket, adomákat és elmés játékok leírását.

P. Tóth Ferenc Ede (Eduardus) emlékére

1911. április 27-én született Szil községben (Sopron vármegye), ahol Ferencnek keresztelik 1911. május 2-án. Édesapja Tóth Sándor gőzmalmi fűtő, akit már 18 hónapos korában elveszített; édesanyja Juhos Terézia. Anyja nem tudta ellátni gyermekét, ezért Budapestre költözött, ott vállalt munkát, ekkor Ferenc még csak másfél éves. A keresztszülők veszik pártfogásba, és saját gyermekeikkel együtt nevelik. A negyedik osztály elvégzése után édesanyja magához veszi és beíratja a „Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Madách Imre Főgimnáziumba”, barcsay utcába. A budapesti levegő azonban nem tesz jót gyenge tüdejének, ezért hazaköltözik – Madách Gimnázium 1921-22-es tanévről szóló évkönyvében Tóth Ferenc neve mellett, az érdemjegyek sorában a KIMARADT felirat szerepel, ugyanis csak hat hétig járt ide-, illetve Kőszegre, mert az ottani rokonok veszik magukhoz. Iskolába a kőszegi bencésekhez jár. Tanulmányait jó eredménnyel végezte, csak a magatartás és a vallástan volt jeles. 18 évesen belép a ferences rendbe.

1928. augusztus 16-án öltözik be, ekkor kapja az Ede nevet, bár édesanyja sokáig ellenezte. 1929. augusztus 17-én tesz egyszerűfogadalmat. Ezután Pápára kerül a stúdiumházba, Markó Dénes házfőnök, Morovitz Szolán rendi nevelő, valamint Markó Marcell lelki vezető kezei alá. Itt fejezi be gimnáziumi tanulmányait a bencés gimnáziumban. A Pápai Bencés Gimnázium értesítőjében Tóth F. Ede fr. pn jelzettel, vagyis Ede testvér, aki papnövendék néven szerepel. Egy osztályba jár azokkal a ferencesekkel, akik még szintén nem fejezték be a gimnáziumot: Farkas László, Néher Valentin, Mazzag Dezső, Rhédi Szeráf, Weiss Mihály, Farkas Medárd, Novák Cipriánnal. VII. osztályos korában tagja volt a Deák Ferenc Önképzőkörnek, sőt VIII.-ban rábízták a „bíráló elnök” szolgálatát is. VII. osztályos korában pályázatot adott be „Mit tehet a magyar ifjúság a missiókért” címen, mellyel elnyerte a kitűzött jutalmat: 25 Pengőt.

Ezt követően 1931-ben Szombathelyre kerül teológiai tanulmányok megkezdésére. Vargha Theodor házfőnök és Takács Ince magiszter kezei alá. 1932. augusztus 18-án tesz örökfogadalamat. Ebben az évben a tartomány Észak-Franciaországba küldi Farkas Lászlóval együtt: Monsen-Baroeul-ba a ferences missziók szemináriumába a teológiai tanulmányok folytatására, illetve a francia nyelv elsajátítására. 1934. július 8-án szentelik pappá. Újmiséjét szülőfalujában mondja, majd visszatér a szemináriumba. 1935. augusztus 1-én betegen tér haza, és Budakeszire a tüdőszanatóriumba nyer felvételt. Az 1936-os Schematizmus szerint a Pesti rendházhoz kerül beosztásra: betegállományban. 1936. február 19-én hunyt el, élt 25 évet. A Kerepesi úti ferences kriptába temették.

Versei jelentek meg a korabeli sajtóban: Zászlónk, Ferences Nemzedék, Ifjúság, Katolikus Személe, Párizsi Katolikus tudósító, Élet, Szent Antal. Gyakran álnéven ír: Juhos Ferenc, Szily Vid.

Így emlékezik meg róla a „Sümegi Szűz Mária Ferences Naptára 1995. évre” oldalain Egerszegi Ferenc (iskolaigazgató és költő; 47.o.):

„Aki Az eltört hárfa verseit olvassa, szerzőjüket ennél jóval többnek érzi. Mély emberi témák, kiforrott hang, művészi megfogalmazás jelzik tehetségét. Útkereső stílusán érződik a kortársak, elsősorban Mécs László és József Attila hatása. Nemcsak a lírája könnyed, derűs hangulatú; minden benyomását művészi bájjal tudta dallá formálni, hanem a legsúlyosabb világnézeti gondolatokhoz is játszi könnyedséggel pengeti lantját.

Versei életének, hivatásának hű tükrei. Idegenben élet hány évig, de sohasem felejtette el, hogy honnan jött. Itt még jobban hevíti a hazaszeretet, nem egyszer csöndes könnyeket csal szemére a honvágy. Élete felfokozott ritmusban telik, s talán a hányatott gyermekével, a többszörös iskolaváltás; a külföldi tanulmányok, és nem Utolsó sorban végzetes betegségek biztos tudata a szítója, ennek az örökös lázban égésnek. Ő többet érez a mindennapi embereknél, többet lát, többet sejt, többet örvend és szenved. Egyszóval: költő…”

Szeptember 10-én, szombaton délelőtt vettek végső búcsút Szabó Ferenc József ferences szerzetestől Esztergomban. A ferences templomban fél 10-től búcsúzhattak tőle a gyászolók a felravatalozott koporsónál, 10.30-tól gyászmisét mondtak József atya lelki üdvéért, majd a temetési szertartás következett a templom kriptájában.

Továbbiak és forrás: https://www.ferencesek.hu/mindenki-testvereve-lett-orok-nyugalomra-helyeztek-szabo-ferenc-jozsef-atyat/

Nem régen jelent meg Baranyi Béla szerkesztésében a Jöjjetek és lássátok! A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a képek tükrében c. könyv  az Új Ember kiadványok sorozatban. A fényképeket Merényi Zita, Lambert Attila, Fábián Attila és Baranyi Béla készítették. A kiadvány 148 oldalon mutatja be a kongresszus legfontosabb eseményeit kevés szöveggel, de rengeteg képpel. Az ajánlót Erdő Péter bíboros úr írta a könyvhöz Avilai Nagy Szent Teréz ünnepén. Ajánlom olvasásra. Kamill testvér