
Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése
A mai evangéliumi szakasz (Lk 6,39–45) egy sor sürgető kérdéssel veszi kezdetét: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: ‘Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát’, a te szemedben pedig nem látod a gerendát?” (Lk 6,39.41–42).
Hogy jobban megértsük, mit akar Jézus mondani, fel kell idéznünk a szövegkörnyezetet: Lukács evangéliumának 6. fejezetében vagyunk, amely a boldogmondásokkal kezdődik és a múlt vasárnap hallott szakasszal folytatódik, melyben Jézus kinyilatkoztatja, hogy milyen mértékű szeretetre szól a meghívása annak, aki az ő követésére vállalkozik. Paradox mérték: mértéktelen mértékű szeretetre (Lk 6,27–38).
A mai evangéliumban Jézus óva int attól, hogy valaki túlzott buzgalmában megtévessze önmagát, és azt gondolja, hogy szeret és jót tesz, pedig ehelyett kárt okoz.
A szeretethez – mondja Jézus – nem elég a jóakarat, „jól felkészültnek” kell lenni (Lk 6,40).
Mit jelent a „jól felkészültség”?
Számunkra furcsán hangzó kifejezés lehet, ami az iskolai felkészülésre emlékeztet, mintha a szeretethez fel kellene készülnünk, tanfolyamra kellene járnunk, mintha keveseknek való dolog lenne.
Nem így van.
Jézus mindenekelőtt azt mondja, hogy „bárki” (Lk 6,40) jól felkészült lehet: nem valakinek van fenntartva, mintha mások ki lennének belőle zárva. Mindenkié.
Azután megmagyarázza, hogy jól felkészültnek lenni azt jelenti, hogy alapvetően szabadok vagyunk. Nem tanulmányok, címek, képesség kérdése, hanem az önmagunktól való szabadságé.
Jézus szerint az szabad, aki nem menekül önmaga elől, félve attól, hogy igazán szembenézzen önmagával.
Más szavakkal, az, aki előbb megtapasztalta az Atya övéi iránt tanúsított irgalmasságnak bőséges mértékét, és nem kell többé elrejtőznie, másnak látszania, mint aki.
Nem kell titkolnia hibáját, mert tudja, hogy szegénységében elfogadásban és megbocsátásban részesült.
Aki viszont még mindig fél, az keresi, hogy hogyan rejtőzzön el. Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módszer pedig az, ha a másik hibájára szegezi a tekintetét elkerülve azt, hogy lássa a sajátját (Lk 6,41). Amikor pedig szeretni próbál, valójában olyan lesz, mint egy vak, aki egy másik vakot vezet: csak a saját sötétségébe, a látástól való félelmébe tudja őt vezetni.
Nyilvánvalóan jó cselekedet ürügyén teszi ezt, de kerüli a hívő ember számára legfontosabb tapasztalatot, azt, hogy lásson és önmagát az Atya irgalmasságának fényében lássa. A jó tettek egyetlen feltétele tehát az, hogy előbb megtapasztaljuk az Úr jóságát: ez elég, semmi másra nincs szükség. Azonban ha ez hiányzik, akkor a jó tettünknek nem lesz ereje, hogy kiszabadítsa a másikat saját sötétségéből, sőt, éppen ellenkezőleg, azt kockáztatjuk, hogy még sötétebb sötétségbe taszítjuk.
A gerenda eltávolítása a szemből olykor nagyon fájdalmas művelet lehet: nem könnyű megtenni. Ez a fájdalom értékes, és csak akinek van bátorsága, hogy átélje, az fog olyan érzékenységgel és tapintattal rendelkezni, hogy el tudja távolítani testvére szeméből a szálkát: tudni fogja, hogy milyen fájdalomnak teszi ki, és tapasztaltan, együttérzéssel fogja tenni.
Aki képes erre, aki az alázat és megtérés állandó magatartásában él, olyan, mint egy jó fa, amely csak jó gyümölcsöt teremhet (Lk 6,43–44): ezért nem a szeretetre való erőltetett törekvésről van szó, hanem arról, hogy hagyjuk, hogy az Úr megszabadítson minket a gonosztól és meggyógyítsa szívünket, és akkor a szeretet magától jön.
Az első gyümölcs pedig nem a tettek lesznek, hanem a szavak (Lk 6,45): aki üdvözült, új szavakat és új beszédmódokat ismer, képes megosztani a kapott jó gazdagságot, azt a jót, amit a saját szemével látott önmagában és testvéreiben.
+ Pierbattista
Fordította: Dr. Sz.Gy.
Posted: 2022-02-27 by Plébános
Takarókat, hálózsákokat, polifoamokat gyűjtünk a Kárpátaljára érkező menekülteknek
Posted: 2022-02-26 by Plébános
Évközi 8. vasárnap (C év)
Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése
A mai evangéliumi szakasz (Lk 6,39–45) egy sor sürgető kérdéssel veszi kezdetét: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: ‘Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát’, a te szemedben pedig nem látod a gerendát?” (Lk 6,39.41–42).
Hogy jobban megértsük, mit akar Jézus mondani, fel kell idéznünk a szövegkörnyezetet: Lukács evangéliumának 6. fejezetében vagyunk, amely a boldogmondásokkal kezdődik és a múlt vasárnap hallott szakasszal folytatódik, melyben Jézus kinyilatkoztatja, hogy milyen mértékű szeretetre szól a meghívása annak, aki az ő követésére vállalkozik. Paradox mérték: mértéktelen mértékű szeretetre (Lk 6,27–38).
A mai evangéliumban Jézus óva int attól, hogy valaki túlzott buzgalmában megtévessze önmagát, és azt gondolja, hogy szeret és jót tesz, pedig ehelyett kárt okoz.
A szeretethez – mondja Jézus – nem elég a jóakarat, „jól felkészültnek” kell lenni (Lk 6,40).
Mit jelent a „jól felkészültség”?
Számunkra furcsán hangzó kifejezés lehet, ami az iskolai felkészülésre emlékeztet, mintha a szeretethez fel kellene készülnünk, tanfolyamra kellene járnunk, mintha keveseknek való dolog lenne.
Nem így van.
Jézus mindenekelőtt azt mondja, hogy „bárki” (Lk 6,40) jól felkészült lehet: nem valakinek van fenntartva, mintha mások ki lennének belőle zárva. Mindenkié.
Azután megmagyarázza, hogy jól felkészültnek lenni azt jelenti, hogy alapvetően szabadok vagyunk. Nem tanulmányok, címek, képesség kérdése, hanem az önmagunktól való szabadságé.
Jézus szerint az szabad, aki nem menekül önmaga elől, félve attól, hogy igazán szembenézzen önmagával.
Más szavakkal, az, aki előbb megtapasztalta az Atya övéi iránt tanúsított irgalmasságnak bőséges mértékét, és nem kell többé elrejtőznie, másnak látszania, mint aki.
Nem kell titkolnia hibáját, mert tudja, hogy szegénységében elfogadásban és megbocsátásban részesült.
Aki viszont még mindig fél, az keresi, hogy hogyan rejtőzzön el. Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módszer pedig az, ha a másik hibájára szegezi a tekintetét elkerülve azt, hogy lássa a sajátját (Lk 6,41). Amikor pedig szeretni próbál, valójában olyan lesz, mint egy vak, aki egy másik vakot vezet: csak a saját sötétségébe, a látástól való félelmébe tudja őt vezetni.
Nyilvánvalóan jó cselekedet ürügyén teszi ezt, de kerüli a hívő ember számára legfontosabb tapasztalatot, azt, hogy lásson és önmagát az Atya irgalmasságának fényében lássa. A jó tettek egyetlen feltétele tehát az, hogy előbb megtapasztaljuk az Úr jóságát: ez elég, semmi másra nincs szükség. Azonban ha ez hiányzik, akkor a jó tettünknek nem lesz ereje, hogy kiszabadítsa a másikat saját sötétségéből, sőt, éppen ellenkezőleg, azt kockáztatjuk, hogy még sötétebb sötétségbe taszítjuk.
A gerenda eltávolítása a szemből olykor nagyon fájdalmas művelet lehet: nem könnyű megtenni. Ez a fájdalom értékes, és csak akinek van bátorsága, hogy átélje, az fog olyan érzékenységgel és tapintattal rendelkezni, hogy el tudja távolítani testvére szeméből a szálkát: tudni fogja, hogy milyen fájdalomnak teszi ki, és tapasztaltan, együttérzéssel fogja tenni.
Aki képes erre, aki az alázat és megtérés állandó magatartásában él, olyan, mint egy jó fa, amely csak jó gyümölcsöt teremhet (Lk 6,43–44): ezért nem a szeretetre való erőltetett törekvésről van szó, hanem arról, hogy hagyjuk, hogy az Úr megszabadítson minket a gonosztól és meggyógyítsa szívünket, és akkor a szeretet magától jön.
Az első gyümölcs pedig nem a tettek lesznek, hanem a szavak (Lk 6,45): aki üdvözült, új szavakat és új beszédmódokat ismer, képes megosztani a kapott jó gazdagságot, azt a jót, amit a saját szemével látott önmagában és testvéreiben.
+ Pierbattista
Fordította: Dr. Sz.Gy.
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
P. Szaléz Debrecenben
Sok nézeteltérés volt a református testvérekkel. Több alkalommal számoltak be a ferences testvérek, hogy utcán leköpködték őket. A későbbiekben történt Kovács Kristóf testvérrel, hogy egy piacra menő asszony megszólította:
Minek jöttek maguk ide? Vegyék tudomásul, mi nem szeretjük magukat!
Vegyék tudomásul, hogy mi szeretjük magukat, azért jöttünk ide!
Több hozzászólása nem volt az asszonynak.
Last Updated: 2022-02-25 by Plébános
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Állandó Tanácsának közleménye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa felkéri és megbízza a Katolikus Karitászt, hogy különös figyelemmel és gonddal, a magyar állami szervekkel és más segélyszervezetekkel együttműködve legyenek az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek segítségére, és vegyenek részt az ellátásukban. Erre az MKPK azonnali intézkedéssel megfelelő összeget bocsát rendelkezésükre.
Budapest, 2022. február 25.
az MKPK Állandó Tanácsa
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-mkpk-allando-tanacsanak-kozlemenye-120393
forrás: Magyar Kurír
Posted: 2022-02-25 by Plébános
Adománygyűjtésre hívnak a kárpátaljai ferences misszióban élő testvérek
A kárpátaljai ferences misszióban élő testvérek felhívására gyűjtést indít a Ferences Rendtartomány. Támogatásokat több módon fogadunk.
A háború okozta bajok enyhítése céljából, a kárpátaljai ferences misszióban élő testvérekkel egyeztetve a Ferences Rendtartomány adománygyűjtést indít. A határ közelsége miatt az ország egyéb területeiről sokan Kárpátalja felé igyekeznek elhagyni az országot: valószínűleg ezen a területen is be kell majd fogadni menekülteket. Jelenleg anyagiakkal tudunk a leghatékonyabban segíteni. Az adományokat a rendtartomány központi adományszámláján és a Ferences Alapítványon keresztül is fogadjuk.
Ferences Rendtartomány
– adományszámla: 11600006-00000000-28408844
Külföldről: SWIFT code GIBAHUHB; IBAN HU8411600006-00000000-28408844 (devizanem: HUF)
Számlavezető pénzintézete: Erste Bank Zrt. H-1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Hungary
közlemény: békés életért 2022
Ferences Alapítvány
– online adományozás bankkártyával, PayPalon keresztül vagy sárga csekk igénylésével: https://www.ferencesalapitvany.hu/
– az alapítvány számlaszáma: 11600006-00000000-49195664
Külföldről: SWIFT code GIBAHUHB HU78 11600006-00000000-49195664 (devizanem: HUF)
Számlavezető pénzintézete: Erste Bank Zrt. H-1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Hungary
közlemény: békés életért 2022
Kérjük a testvéreket, hogy utalás esetén a közleményben minden esetben tüntessék fel:
békés életért 2022
Csatlakozva miniszter generálisunk és testvéreink kéréséhez mindenkit buzdítunk a békéért végzett böjtölésre és imádságra.
Ferences Rendtartomány, 2022
forrás: www.ferencesek.hu
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
P. Szaléz Debrecenben: Szent István templom
…TEMPLOM SZÁRNYASKERÉKKEL
Alig néhány lépésnyire áll a katolikus templom. Az ország egyik legérdekesebb katolikus temploma. A MÁV adta hozzá a telket, az építési anyagok nagy részét. Homlokzatát azért a MÁV szárnyaskereke díszíti. Tudomásom szerint az egyetlen templom az országban ezzel a dísszel.
Plébánosa Kiss Szaléz ferencrendi szerzetes. A rendház a templommal szemben áll. Tejcsarnoknak épült, de gazdája nem tudta befejezni, s mire kész lett, rendházzá változott. Megvette az egyház s az fejezte be. Sem kívülről, sem belülről nem lehetne megállapítani, ha nem mesélné el a mosolygó páter: Hozzám tartozik két telep – mondja – a Nyilastelep és a Csapókert, valamint tizennégy tanyai csoport lakossága, mintegy hat-hétezer lélek. Munkám javát a szegénygondozás köti le. Ezeknek egy része sokat költöző, munkáját sokat változtató szegény, másik része a nagyerdei vákáncsosok (erdei munkások) csoportja.”1
1Bottyán János: Erőteljes fejlődésben a Debrecent övező kertes telepek, In: Kis Újság, 1944. február 10, 4.o.
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
P. Szaléz Debrecenbe kerül
„Szent Ferenc fiai még e hónapban immár harmadszor telepednek le Tiszántúl fővárosában, Debrecenben. Igen jelentős eseménye ez a háborútól és a tengernyi bajtól megpróbált magyarságnak. Ünnepe a magyar katolicizmusnak. Talán nem túlozzuk a dolgot, ha jobb jövőnk egyik hajnalcsillagának tekintjük ezt a letelepedést. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert a történelem tanúsága szerint minden debreceni letelepedésünket egy-egy békésebb kor, építőbb szellem jellemzi. Háborús időben telepedtek le őseink, a béke munkásai és letéteményesei.”1
1Kiss Szaléz: Újból Debrecenben: Magyar Barát: Ferences Közlöny: 1942.szeptember 15. XXII. évf. 9.sz. 135-136.o.
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
P. Szaléz hazatér
A hazatérésről így számolt be: „Miért kellett hazajönnie atyának? – kérdezzük.
Csak rövid ideig lehettem volna magyar, fel kellett volna vennem az amerikai állampolgárságot. Így inkább a hazatérésre gondoltam. A „Drottinghelm” nevű svéd gőzösön, a diplomatahajón jöttem haza. Tíz magyaron kívül 800 német, 125 olasz, 6 bolgár és 5 román jött haza a hajón.
Nem volt izgalmas a hajón?
Minden este nyugodtan tértünk aludni. Amint szürkülni kezdett az összes lámpákat meggyújtották és hatalmas fényszórók vakító fehérbe öltöztették a hajót. A távírászok állandóan dolgoztak, távol tartottak minden hadihajót a hajótól, amelynek állandóan jelezték irányát. Így történt aztán, hogy utunk alatt egyetlen hajót sem láttunk. Békés és nyugodt volt az út…
A kilencnapos hajóút után még sokáig a portugál fővárosban, Lisszabonban időztek a diplomáciai hajó utasai s onnan érkezett haza június 24-én Szaléz atya.”1
1„Ebben az ősi magyar városban, nekünk magyar barátoknak feladataink vannak” In: Debreczen, 1942. VII. 28., 4.o.
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
Robert Stephenson Smyth Baden-Powell, lord Baden-Powell
Bi. Pi., a cserkészet megalapítója Londonban született 1857. február 22-én.
Last Updated: 2022-02-19 by Plébános
P. Szaléz a sajtóapostol:
1941-09-19: Kicsoda olyan mint az Isten? 1941-10-03: Olvasós Boldogasszony népe; 1941-10-10: Magyarok Nagyasszonya; 1941-10-17: Jézus Szíve szolgálatában; 1941-10-24: Krisztus a Mindenség Királya; 1941-11-01: Istennek Minden Szentjei; 1941-11-07: Díszes és jeltelen sírok hívogatnak; 1941-11-14: Krisztus titokzatos teste; 1941-11-21: Sajtó és lelkiség; 1941-11-28: Kimúlást vagy életet akarunk? 1941-12-05: A cselekvő magyar Advent; 1941-12-12: Az Egyház és a papság jelentősége; 1941-12-19: Jézust váró lelkiség; 1941-12-19: A magyar betű karácsony; 1941-12-25: Köszönjük Jézus, – búcsúzunk Tőled; 1942-01-02: Építő magyarok; 1942-01-09: Erős családokat; 1942.01.16???;Legjobb közbenjárónk; 1942-02-06;Gondolatok egy sír mellől; 1942-02-13;A katolikus ifjúság rögös útján; 1942-02-20: Lelket a nagyböjtbe; 1942-02-27: A nagy miért; 1942-03-06: A titkos bűn; 1942-03-13: A kincses bűnbánat; 1942-03-20: A győzelmes élet; 1942-03-27: A nagy utak Krisztusa és én; 1942-04-03: Az én húsvétom; 1942-04-10: A hit csodája; 1942-04-17: Krisztus a világ reménye; 1942-04-27: A hódító szeretet; 1942-05-01: Az élet asszonya; 1942-05-08: Az édesanyánk Anyja; 1942-05-15: Mária az ég királynője; 1942-05-22: Keresztények segítsége; 1942-05-29: Magyarok reménysége; 1942-06-05: A szeretet hatalma
Amerikai Magyar Népszava: Gondolatok a hazáról; Hol vagy István király?; Szent István király élete és méltatása; Katolikus Élet: Róma lelke; Mi bajunk?; Magyar est; Vissza Istenhez; Eszményképeink; Magyar Est New Brunswickon 3 cikk; Jó Pásztor havilap: A mennyországos ember; Egyéb:Férfiak a gátra; Anyák napja; Katolikus magyar férfiak apostolsága; Őszintén a jobb jövőért 5 rész; Eleven élet; Több lélek, több élet; Hol vagy István Király? ; Kötelességünk a tört. MO iránt; Igazi magyar karácsonyt; A boldogság aranyútja; Papi Egység: Az amerikai katolicizmus: tanulmány; Szent Antal naptár: A nagy csoda; Az egyházközségi élet: tanulmány 8 oldal; Egyéb cikkei jelentek meg a Bridgepod és Toledo c. újságokban.
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja