IX. rész: A Magyar Hatodosok Társasága

1940 elején alakult szövetség a népi írók csoportosulása volt, amely elsősorban Sinka István nevéhez kötődik. Céljuk a magyar parasztság és a falu értékeinek védelme, valamint az önrendelkezés és a szociális igazságosság megvalósítása volt. Ez a szellemi és ideológiai közösség a népi gondolat mellett igyekezett kiállni.

2025. december 19.

egy virág, oxotikus, különös virág. A szél megtépázta virágjait, szirmai haldokolva, halkan hulltak le, termését szétverte a vihar, leveleit, szárát kegyetlen szöges cipők taposták a sárba, gyökereit összerágták megették a férgek. Elpusztult, nem akarva irtatott ki. És csodák-csodája! Következő tavasszal az első lágy szellő cirógatására, az első meleg napsugár csókra ismét kibújt, kinőtt egyazon helyen. Kikelt a semmiből, a pusztulás után! Kivirágzott szerényebb köntösben, alacsonyabb alkattal, de szívós, kiirthatatlan erővel!

VIII. rész Harmincnyolc vadalma

A folyóiratokban – elsősorban a Kelet Népében – megjelent novelláit, elbeszéléseit rendezte könyvbe a Magyar Élet Kiadóvállalat Budapesten, 1941-ben, félvászon kötésben, 21×15-ös méretben, 224 oldalon. A fülszöveg szerint:

„Ezek az elbeszélések ugyanabból a talajból fakadnak, mint a Sinka-versek. Ugyanazok a képek, ugyanaz a bánat, öröm és ugyanaz a táj: Bihar világa. Alakjai is azok az alakok, akikből Sinka eddig már szinte egy sereget vonultatott fel az irodalomba, versein keresztül.”

VII. rész Innen és túl

A Vigília Katolikus Könyvkiadó „Vigília könyvek” sorozatában jelent meg az Innen és túl: Versek az Isten-kereső emberekről címet viselő kötet, mely három kiadásban is megjelent: 1984, 1990 és 2005-ben. A sorozatot Lukács László szerkesztette.

VI. rész – A fekete bojtár – Vitézy László filmje

Vitézy László, Kossuth- és Balázs Béla-díjas, valamint posztumusz Huszárik Zoltán-díjas filmrendező – akinek olyan jelentő alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Vörös föld, vagy a Békeidő- 2016-ban mutatta be filmdrámáját. A film lebilincselő alkotás, bár igen szokatlan formában készült el a szövegkönyv, ugyanis összekapcsolta a Fekete bojtár vallomásait Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésével. A film élvezetes, de szokatlan volt számomra a Barbárok történetét is látni egyben. Ráadásul a mű közepe után valamivel meghal Sinka és a felesége veszi át a történet folytatását, illetve szaval el egy-egy verset férjétől.

Miért jó ma a római katolikus egyházhoz tartozni? Mit ad egy közösség egy kamasznak, és mit ad egy felnőttnek évtizedekkel később? A Hitből pajzsot-videósorozat Az egyház és én című évadának záró epizódjában Süveges Gergő újságíró, az Apakulcs alapítója személyes történetein keresztül beszél hitről, közösségről és elköteleződésről. Felidézi, hogyan vált egy plébániai ifjúsági közösség életformáló tapasztalattá, és miért érzi ma is úgy, hogy a római katolikus egyház nem teher, hanem megtartó közösség, amelyben kibontakozhat az ember. Vajon mi az, ami miatt egy kétezer éves egyház ma is képes megszólítani? A videóból ez is kiderül.