fr. Varga Kamill OFM
fr. Farszky Szalvátor és fr. Vass Tacián, a két elfelejtett mártír

Az elmúlt időben sokat hallhattunk a hét ferences vértanúról: Körösztös Krizosztomról, Kovács Kristófról, Hajnal Zénóról, Kiss Szalézról, Lukács Pelbártról, Kriszten Rafaelről és Károlyi Bernátról. Sokaknak az is feltűnhetett, hogy templomunkban elhelyezett emléktáblán csupán hat név szerepel. A templom hátsó bejáratánál 1996. november 12-én elhelyezett „Vértanúink” feliratú táblára Hajnal Zénó neve nem került fel. Ő a nagyatádi ferences kolostorban lakott, és 1945-ben ott halt vértanúhalált. Neve talán azért hiányzik, mert a Mariánus rendtartomány tagja volt, és ezért lehet, hogy vértanúságának ténye vagy körülményei nem voltak ismeretesek, nem volt szóbeszéd tárgya.

Elhangzott 2024. április 9-én.

Megígérem, hogy csupa olyan dologról beszélek, amit mindenki jól ismer – nálam legalábbis biztosan jobban! „Ma elkezdjük az imádság évét, melyet annak szentelünk, hogy újra felfedezzük, milyen nagy értéke van az imádságnak, és hogy feltétlen szükségünk van rá mind személyes életünkben, mind az Egyház és a világ életében” – mondta Ferenc pápa az Imádság évének meghirdetésekor. Természetesen az imádság fontosságát mindenki tudja és jól ismeri, de a hétköznapok belephetik, beporolhatják!

Közművelődés közösségi élet Jászapátin a múlt században

Újabb kötettel gazdagodott a Jászapáti múltját bemutató könyvek sora dr. Suba Györgyné jóvoltából. A tanyavilág, a II. világháborús emlékek, valamint a honismereti szakkör gyűjtéseinek feldolgozása után most a háborút követő évtizedek bemutatására vállalkozott a szerző, két hatalmas, közel ezer oldalas kötetben. A Jászapátiak Baráti Egyesületének közreműködésével ez immár a 19. önálló munka, amely a város történetét dolgozza fel.

(Copterino, 1603. június 17.- Osimo, 1663. szeptember 18.)

A gyenge tanulmányi eredményűek védőszentje.

1603-ban született egy kis nápolyi faluban. Előbb kapucinus lett, de innen elbocsájtották betegségei és gyenge egészsége miatt. Később a minorita rendbe nyert felvételt, mint kolostorban élő III. rendi. Amint azonban feltűnt erényes élete, újra beöltözött és most már klerikus növendék lett. Nem törődtek szerény tanulmányi eredményeivel pappá szentelték 1628-ban. Hamarosan a Madonna della Grottela kolostorba került, ahol sok feltűnő dolog történt vele: szentmise közben 30-50 percig lebegett (levitáció). Sokszor volt elragadtatása. Hamarosan bíborosok, fejedelmek keresték fel és kérték imádságát. Az inkvizíció kivizsgálta ügyét, de semmi csalást nem tudott megállapítani. Lakott a fossombrone-i kapucinus kolostorban, valmint az Ancona tartománybeli Osimo kolostorban is.

Máig vita tárgyát képezi a történészek között a ferencesek magyarországi letelepedésének pontos dátuma, az azonban biztos, hogy 1233-ban már létezett a magyarországi rendtartomány (Provincia), amely 1523-tól a Szűz Máriáról Nevezett – Mariánus – Provincia nevet viselte.

Tovább részletek és könyvek még: https://bolt.ferencesek.hu/termekkategoria/ferences-konyvek/