A Trencséni származású Sujánszky család nemesi levelét 1631. április 29-én kapták meg III. Ferdiándtól. Nevükben az elfeledett Suján településnevet őrzik. 1700-as évek végén telepedtek meg Gyöngyösön. A szülők Sujánszky Mátyás és felesége Hrányi Mária volt. Ikergyermekük született 1831. április 11-én Anna és György, a későbbi Euszták. Gyöngyösön és Egerben járt iskolába, ahol 1828. november 9-én belépett a minorita rendbe. 1831. április 19-án tette le szerzetesi fogadalmát, majd 1834. április 19-én Pyrker László érsek pappá szentelte. A rend különböző iskoláiban tanított: Lugos, Nagybánya, Kánta, Arad, ahol igazgatónak is kinevezték. Lelkészi szolgálatot is ellátott Kántán, Nagyenyeden, Nyíregyházán és Aradon is.

Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.

https://mandiner.hu/belfold/2025/12/mindenki-a-szeretet-koldusa-reisz-pal-ferences-szerzetes-a-mandinernek

IV. rész a Balladáskönyv

1943-ban jelent meg a Balladáskönyv a Püski Kiadónál. A kiadót Püspki Sándor alapította 1939-ben, és nem riadt vissza attól, hogy első kötetes szerzőket is kinyomtasson: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Terszánszky-Józsi Jenő.

Sinka Balladái közül legismertebb talán az Anyám balladát táncol, melyet érdemes meghallgatni a youtubon Galánfi András előadásában.

Salkaházi Sára testvér írásai nem csupán újságcikkek és novellák: 141 műve átadja mindazt az életbölcsességet, elhivatottságot és emberi érzékenységet, amely a mindennapi küzdelmek, a remény és a szeretet oldaláról világítja meg a társadalom különböző rétegeit. Vértanúságának napja 1944. december 27.

Legújabb cikkem az Új Város Onlin-on:

https://ujvarosonline.hu/lelkiseg/sara-testver-most-is-aktualis

I. A Jézus-ima

Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.)

Jézus az út az Atyához, bejárat a mennyek országába.

Bartimeus: Uram, Jézus, Isten Fia, könyörülj rajtam. „Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6)

Kánaáni asszony: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam. (Mk 10,47)
Tíz leprás: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! (Lk 17,13)

III. rész: Salkaházi Sára Advent-Karácsony

Advent – Karácsony

A mű megjelent: A Dolgozó Nő, 1937. 4.sz. 2-3.

I. II. Kar Homályos minden.

III. és IV. Kar Gomoly a köd.

I. és II. Kar Hideg van.

III. és IV. Kar A hó mindent beföd.

III. rész – Pásztorének

1935-ben – a Himnuszok kelet kapujában című verseskötete után – jelenik meg a Pásztorének, amely egyetlen, egy egész kötet terjedelmű vers. Ebben a műben Sinka István túllép a királyi szerepen. Megszólalnak benne a megszépített élmények, s ezzel igazi költővé válik. A versből megismerhetjük életének történetét, fontosabb életeseményeit. Ugyanakkor bepillantást nyerhetünk a pásztorok és a szegényparasztok mindennapjaiba, küzdelmeibe is.

Zatykó László ferences szerzetes, magyar szakos tanár írt egy cikket ezzel a címmel a Országút folyóiratba. Az írásban Szent Ferenccel való kapcsolatát boncolgatja az írónak.

Műveinek nagy ívű mondatai szárnyalnak, magukkal ragadnak, a magasságok mélységeibe röpítenek. Az albatrosz, a vizek nagy madara szárnyal így, „sós örvényeken” suhanva át Baudelaire versében. „De foglyul ejtve”, a fedélzet padlatán „a kéklő lég ura esetlen, bús, beteg / leejti kétfelé fehér szárnyát az árva, s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg”, és „sántít suta félsszel”.

Baudelaire szerint „A költő is ilyen, e légi princnek párja, / Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, / De itt lenn bús rab ő (…), s megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép” (Tóth Árpád fordítása). Amit Baudelaire a költőről leír, az Krasznahorkai Lászlóra is áll. Ő prózát művelve is költő a javából. Odaírhatná művei fölé ő is, amit a prózaíró Turgenyev odaírt: „költemények prózában”.

Krasznahorkai is „e légi princnek (hercegnek) párja”,

A teljes cikk itt olvasható:

https://orszagut.com/szepirodalom/zatyko-laszlo-essze-krasznahorkai-ferences-szemmel-8852

Fénykép: facebook