Korábban ezt a helyet Pest-hegynek nevezték, mely a szláv nyelvekben kemencét, üreget, barlangot jelent. Valószínű, hogy itt élt egy Iván nevű remete. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a Kisegítő Kápolna Egyesület és a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottság. Az ötletgazda Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos volt: a célja a lourdesi kegyhely másának fölépítése volt. Először csak egy oltár kapott helyet a barlangban, s a hívek padjai kint voltak szabad ég alatt.

A Szentírás olvasása. Chiara Lubichnak kellett eljönnie, hogy tudatosodjon bennem van kapcsolat az élet, az evangélium és az imádság között. Persze ez nagyon veszélyes. 2006 júliusában az Életige így szólt: „Itt vagyok, Uram, engem küldj!” Történt, hogy fiatalokat vittem Egerszalókra, ifjúsági találkozóra. Uram, készen állok mindenre, amire meghívsz! Gyóntatás a sírok között 22 óráig, beszélgetések, riport, mise… Jönnek a szervezők, úgy 23 óra tájba, már hulla fáradtan fekszem az egyik tanteremben a laticelen. 3-an jöttek! Hűha! Egységes belső front, arcvonalba tömörülve. Itt küzdelem lesz!!!!!!!!!!! Böjte Csaba testvéred tüdőgyulladást kapott, nem jön el holnap. Te fogsz előadást tartani holnap, a gyöngyösi ASK-t vond bele! URAM! AZ ENNYIRE MÁN MÉG SE! ERRŐL NEM VOLT SZÓ! 2000 fiatal! JÓ!

100 éves a magyar rádiózás: Rákóczi-indulótól mesékig

A rendszeres rádiós műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Előtte a Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó működött 1893-tól, majd egy ideig a rádióval közösen végezték a műsorszórást: összetartozott a Telefonhírmondó, a rádió és a Magyar Távirati Iroda. Első vezetője Kozma Miklós volt.

fr. Varga Kamill OFM
fr. Farszky Szalvátor és fr. Vass Tacián, a két elfelejtett mártír

Az elmúlt időben sokat hallhattunk a hét ferences vértanúról: Körösztös Krizosztomról, Kovács Kristófról, Hajnal Zénóról, Kiss Szalézról, Lukács Pelbártról, Kriszten Rafaelről és Károlyi Bernátról. Sokaknak az is feltűnhetett, hogy templomunkban elhelyezett emléktáblán csupán hat név szerepel. A templom hátsó bejáratánál 1996. november 12-én elhelyezett „Vértanúink” feliratú táblára Hajnal Zénó neve nem került fel. Ő a nagyatádi ferences kolostorban lakott, és 1945-ben ott halt vértanúhalált. Neve talán azért hiányzik, mert a Mariánus rendtartomány tagja volt, és ezért lehet, hogy vértanúságának ténye vagy körülményei nem voltak ismeretesek, nem volt szóbeszéd tárgya.

Elhangzott 2024. április 9-én.

Megígérem, hogy csupa olyan dologról beszélek, amit mindenki jól ismer – nálam legalábbis biztosan jobban! „Ma elkezdjük az imádság évét, melyet annak szentelünk, hogy újra felfedezzük, milyen nagy értéke van az imádságnak, és hogy feltétlen szükségünk van rá mind személyes életünkben, mind az Egyház és a világ életében” – mondta Ferenc pápa az Imádság évének meghirdetésekor. Természetesen az imádság fontosságát mindenki tudja és jól ismeri, de a hétköznapok belephetik, beporolhatják!

Közművelődés közösségi élet Jászapátin a múlt században

Újabb kötettel gazdagodott a Jászapáti múltját bemutató könyvek sora dr. Suba Györgyné jóvoltából. A tanyavilág, a II. világháborús emlékek, valamint a honismereti szakkör gyűjtéseinek feldolgozása után most a háborút követő évtizedek bemutatására vállalkozott a szerző, két hatalmas, közel ezer oldalas kötetben. A Jászapátiak Baráti Egyesületének közreműködésével ez immár a 19. önálló munka, amely a város történetét dolgozza fel.