231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Boldog Salkaházi Sára: Dicsőség…

Sára testvér családja körében, Kassán 1928-ban (A Szociális Testvérek Társaságának irattárából)

Céltalanul bolyongott az utcán. Prémes gallérját feltűrte. A drága szőrmével bélelt bundában fázott, hideg rázta. Tudta, hogy lázas feje szédült, de hazaenni nem akart. Nem akarta, hogy ezen estén még jobban érezze az örökös egyedüllétet. Mindenütt csak örömtől sugárzó arcokat látott. A szegény épp oly boldogsággal vitte kis csomagját mint a gazdag az övég. A kirakatok lámpái mindenütt ezer fénnyel borították az ott felhalmozott holmikat.

Játékszerek. Örökös mosolyú babák, csillogó selyem ruhában. Mereven szalutáló ólomkatonák. Tarka falovak, apró szekerek elé fogva. Állatsereglet fogait vicsorító, papírmasé oroszlánnal. Fehér függönyös kis babaszobák. Mind-mind meglepetést fognak szerezni.

Az egyik kirakatban karácsnyonyfa állott. Nagy, magos fenyő. Legtetején angyalok táncolva tartották a csengettyűt. Számos kis gyertya égett rajta s tele volt aggatva cukorral. A díszek is pompásak voltak. Büszke páva kapaszkodott az egyik ágon, hosszú, ezüstös farkát széttárva. Egy különös kék virág, üvegből, belsejében gyertya égett. Könnyű, karcsú vitorlás hajók, frissen hullott hóval teli, színes apró labdák, és sok-sok csillogó szögletes, hosszúkás, gömbölyű díszek. Még dróton táncoló, ostobán nevető majom is, meg lisztes arcú kis pojáca, karjait széttárva függött rajta…

Read More

A fekete bojtár – emlékezés Sinka István költőre

V. rész a Fekete bojtár vallomásai

1944-ben fejezte be vallomásainak könyvét, melyben sanyarú sorsát fogalmazta meg. Én a youtubon hallgattam meg Koncz Gábor – aki a szomszédban, Mezőkeresztesen született, Kossuth díjas, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja- előadásában hallgattam meg, mely az Alexandra Kiadó és Magyar Rádió együttműködésében jelent meg hangoskönyv formájában 2006-ban. Koncz művész úr előadása már önmagában is jó jel a sikeres mű mellett!

Sinka elmeséli, hogy édesapja ridegpásztor volt, s nemigen találkoztak, fájlalta, hogy hamar meghalt. Mesél édesanyjához fűződő kapcsolatáról, aki a világ legtörékenyebb asszonya volt. Iskolába kezdett járni, ahol a cipősök és mezítlábasok versenyét éli meg. Általában nagy sikerrel! Az első padokba a jó tanulók ülhettek, s ő a mezítlábas kisfiú ügyes feleleteivel, éles eszével, szép írásával gyakran lepipálta a „cipősöket”. Szeretett volna katona is lenni, de azért ám, mert valamely ázsiai országba szeretett volna elutazni és ott tevehajcsár lenni! Bojtársága idején kezdett el olvasni. Egy asztalos inassal összeismerkedve egyetlen báránykáját adja egy Petőfi verseskötetért, amikor pedig az édesanyja egy Körben lesz cseléd számtalan más szépirodalmi alkotás is eljut a kezei közé.

Read More

Sujánszky Euszták ferences, az aradi vértanúk gyóntatója

A Trencséni származású Sujánszky család nemesi levelét 1631. április 29-én kapták meg III. Ferdiándtól. Nevükben az elfeledett Suján településnevet őrzik. 1700-as évek végén telepedtek meg Gyöngyösön. A szülők Sujánszky Mátyás és felesége Hrányi Mária volt. Ikergyermekük született 1831. április 11-én Anna és György, a későbbi Euszták. Gyöngyösön és Egerben járt iskolába, ahol 1828. november 9-én belépett a minorita rendbe. 1831. április 19-án tette le szerzetesi fogadalmát, majd 1834. április 19-én Pyrker László érsek pappá szentelte. A rend különböző iskoláiban tanított: Lugos, Nagybánya, Kánta, Arad, ahol igazgatónak is kinevezték. Lelkészi szolgálatot is ellátott Kántán, Nagyenyeden, Nyíregyházán és Aradon is.

Read More

„Mindenki a szeretet koldusa” – Reisz Pál ferences szerzetes a Mandinernek

Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.

https://mandiner.hu/belfold/2025/12/mindenki-a-szeretet-koldusa-reisz-pal-ferences-szerzetes-a-mandinernek

A fekete bojtár – emlékezés Sinka István költőre

IV. rész a Balladáskönyv

1943-ban jelent meg a Balladáskönyv a Püski Kiadónál. A kiadót Püspki Sándor alapította 1939-ben, és nem riadt vissza attól, hogy első kötetes szerzőket is kinyomtasson: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Terszánszky-Józsi Jenő.

Sinka Balladái közül legismertebb talán az Anyám balladát táncol, melyet érdemes meghallgatni a youtubon Galánfi András előadásában.

Read More

fr. Kamill: Sára testvér most is aktuális

Salkaházi Sára testvér írásai nem csupán újságcikkek és novellák: 141 műve átadja mindazt az életbölcsességet, elhivatottságot és emberi érzékenységet, amely a mindennapi küzdelmek, a remény és a szeretet oldaláról világítja meg a társadalom különböző rétegeit. Vértanúságának napja 1944. december 27.

Legújabb cikkem az Új Város Onlin-on:

https://ujvarosonline.hu/lelkiseg/sara-testver-most-is-aktualis

A szív lélegzete: A Jézus-ima

I. A Jézus-ima

Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.)

Jézus az út az Atyához, bejárat a mennyek országába.

Bartimeus: Uram, Jézus, Isten Fia, könyörülj rajtam. „Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6)

Kánaáni asszony: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam. (Mk 10,47)
Tíz leprás: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! (Lk 17,13)

Read More

Gondolataiból merítsünk tevékeny erőt

III. rész: Salkaházi Sára Advent-Karácsony

Advent – Karácsony

A mű megjelent: A Dolgozó Nő, 1937. 4.sz. 2-3.

I. II. Kar Homályos minden.

III. és IV. Kar Gomoly a köd.

I. és II. Kar Hideg van.

III. és IV. Kar A hó mindent beföd.

Read More