VI. rész – A fekete bojtár – Vitézy László filmje

Vitézy László, Kossuth- és Balázs Béla-díjas, valamint posztumusz Huszárik Zoltán-díjas filmrendező – akinek olyan jelentő alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Vörös föld, vagy a Békeidő- 2016-ban mutatta be filmdrámáját. A film lebilincselő alkotás, bár igen szokatlan formában készült el a szövegkönyv, ugyanis összekapcsolta a Fekete bojtár vallomásait Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésével. A film élvezetes, de szokatlan volt számomra a Barbárok történetét is látni egyben. Ráadásul a mű közepe után valamivel meghal Sinka és a felesége veszi át a történet folytatását, illetve szaval el egy-egy verset férjétől.

Miért jó ma a római katolikus egyházhoz tartozni? Mit ad egy közösség egy kamasznak, és mit ad egy felnőttnek évtizedekkel később? A Hitből pajzsot-videósorozat Az egyház és én című évadának záró epizódjában Süveges Gergő újságíró, az Apakulcs alapítója személyes történetein keresztül beszél hitről, közösségről és elköteleződésről. Felidézi, hogyan vált egy plébániai ifjúsági közösség életformáló tapasztalattá, és miért érzi ma is úgy, hogy a római katolikus egyház nem teher, hanem megtartó közösség, amelyben kibontakozhat az ember. Vajon mi az, ami miatt egy kétezer éves egyház ma is képes megszólítani? A videóból ez is kiderül.

A Trencséni származású Sujánszky család nemesi levelét 1631. április 29-én kapták meg III. Ferdiándtól. Nevükben az elfeledett Suján településnevet őrzik. 1700-as évek végén telepedtek meg Gyöngyösön. A szülők Sujánszky Mátyás és felesége Hrányi Mária volt. Ikergyermekük született 1831. április 11-én Anna és György, a későbbi Euszták. Gyöngyösön és Egerben járt iskolába, ahol 1828. november 9-én belépett a minorita rendbe. 1831. április 19-án tette le szerzetesi fogadalmát, majd 1834. április 19-én Pyrker László érsek pappá szentelte. A rend különböző iskoláiban tanított: Lugos, Nagybánya, Kánta, Arad, ahol igazgatónak is kinevezték. Lelkészi szolgálatot is ellátott Kántán, Nagyenyeden, Nyíregyházán és Aradon is.

Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.

https://mandiner.hu/belfold/2025/12/mindenki-a-szeretet-koldusa-reisz-pal-ferences-szerzetes-a-mandinernek

IV. rész a Balladáskönyv

1943-ban jelent meg a Balladáskönyv a Püski Kiadónál. A kiadót Püspki Sándor alapította 1939-ben, és nem riadt vissza attól, hogy első kötetes szerzőket is kinyomtasson: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Terszánszky-Józsi Jenő.

Sinka Balladái közül legismertebb talán az Anyám balladát táncol, melyet érdemes meghallgatni a youtubon Galánfi András előadásában.

Salkaházi Sára testvér írásai nem csupán újságcikkek és novellák: 141 műve átadja mindazt az életbölcsességet, elhivatottságot és emberi érzékenységet, amely a mindennapi küzdelmek, a remény és a szeretet oldaláról világítja meg a társadalom különböző rétegeit. Vértanúságának napja 1944. december 27.

Legújabb cikkem az Új Város Onlin-on:

https://ujvarosonline.hu/lelkiseg/sara-testver-most-is-aktualis