V. rész a Fekete bojtár vallomásai

1944-ben fejezte be vallomásainak könyvét, melyben sanyarú sorsát fogalmazta meg. Én a youtubon hallgattam meg Koncz Gábor – aki a szomszédban, Mezőkeresztesen született, Kossuth díjas, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja- előadásában hallgattam meg, mely az Alexandra Kiadó és Magyar Rádió együttműködésében jelent meg hangoskönyv formájában 2006-ban. Koncz művész úr előadása már önmagában is jó jel a sikeres mű mellett!

Sinka elmeséli, hogy édesapja ridegpásztor volt, s nemigen találkoztak, fájlalta, hogy hamar meghalt. Mesél édesanyjához fűződő kapcsolatáról, aki a világ legtörékenyebb asszonya volt. Iskolába kezdett járni, ahol a cipősök és mezítlábasok versenyét éli meg. Általában nagy sikerrel! Az első padokba a jó tanulók ülhettek, s ő a mezítlábas kisfiú ügyes feleleteivel, éles eszével, szép írásával gyakran lepipálta a „cipősöket”. Szeretett volna katona is lenni, de azért ám, mert valamely ázsiai országba szeretett volna elutazni és ott tevehajcsár lenni! Bojtársága idején kezdett el olvasni. Egy asztalos inassal összeismerkedve egyetlen báránykáját adja egy Petőfi verseskötetért, amikor pedig az édesanyja egy Körben lesz cseléd számtalan más szépirodalmi alkotás is eljut a kezei közé.

A Trencséni származású Sujánszky család nemesi levelét 1631. április 29-én kapták meg III. Ferdiándtól. Nevükben az elfeledett Suján településnevet őrzik. 1700-as évek végén telepedtek meg Gyöngyösön. A szülők Sujánszky Mátyás és felesége Hrányi Mária volt. Ikergyermekük született 1831. április 11-én Anna és György, a későbbi Euszták. Gyöngyösön és Egerben járt iskolába, ahol 1828. november 9-én belépett a minorita rendbe. 1831. április 19-án tette le szerzetesi fogadalmát, majd 1834. április 19-én Pyrker László érsek pappá szentelte. A rend különböző iskoláiban tanított: Lugos, Nagybánya, Kánta, Arad, ahol igazgatónak is kinevezték. Lelkészi szolgálatot is ellátott Kántán, Nagyenyeden, Nyíregyházán és Aradon is.

Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.

https://mandiner.hu/belfold/2025/12/mindenki-a-szeretet-koldusa-reisz-pal-ferences-szerzetes-a-mandinernek

IV. rész a Balladáskönyv

1943-ban jelent meg a Balladáskönyv a Püski Kiadónál. A kiadót Püspki Sándor alapította 1939-ben, és nem riadt vissza attól, hogy első kötetes szerzőket is kinyomtasson: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Terszánszky-Józsi Jenő.

Sinka Balladái közül legismertebb talán az Anyám balladát táncol, melyet érdemes meghallgatni a youtubon Galánfi András előadásában.

Salkaházi Sára testvér írásai nem csupán újságcikkek és novellák: 141 műve átadja mindazt az életbölcsességet, elhivatottságot és emberi érzékenységet, amely a mindennapi küzdelmek, a remény és a szeretet oldaláról világítja meg a társadalom különböző rétegeit. Vértanúságának napja 1944. december 27.

Legújabb cikkem az Új Város Onlin-on:

https://ujvarosonline.hu/lelkiseg/sara-testver-most-is-aktualis

I. A Jézus-ima

Egy kis idő múlva valami történik… a szavak szinkronba kerülnek az imádkozó szívverésével, s azután valójában szünet nélkül imádkozol. A Jézus-imának egy és csak egy célja van: azt, aki mondja, felruházni Krisztus-tudattal. (16.)

Jézus az út az Atyához, bejárat a mennyek országába.

Bartimeus: Uram, Jézus, Isten Fia, könyörülj rajtam. „Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6)

Kánaáni asszony: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam. (Mk 10,47)
Tíz leprás: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! (Lk 17,13)

III. rész: Salkaházi Sára Advent-Karácsony

Advent – Karácsony

A mű megjelent: A Dolgozó Nő, 1937. 4.sz. 2-3.

I. II. Kar Homályos minden.

III. és IV. Kar Gomoly a köd.

I. és II. Kar Hideg van.

III. és IV. Kar A hó mindent beföd.

III. rész – Pásztorének

1935-ben – a Himnuszok kelet kapujában című verseskötete után – jelenik meg a Pásztorének, amely egyetlen, egy egész kötet terjedelmű vers. Ebben a műben Sinka István túllép a királyi szerepen. Megszólalnak benne a megszépített élmények, s ezzel igazi költővé válik. A versből megismerhetjük életének történetét, fontosabb életeseményeit. Ugyanakkor bepillantást nyerhetünk a pásztorok és a szegényparasztok mindennapjaiba, küzdelmeibe is.