IX. rész: A Magyar Hatodosok Társasága

1940 elején alakult szövetség a népi írók csoportosulása volt, amely elsősorban Sinka István nevéhez kötődik. Céljuk a magyar parasztság és a falu értékeinek védelme, valamint az önrendelkezés és a szociális igazságosság megvalósítása volt. Ez a szellemi és ideológiai közösség a népi gondolat mellett igyekezett kiállni.

2025. december 19.

egy virág, oxotikus, különös virág. A szél megtépázta virágjait, szirmai haldokolva, halkan hulltak le, termését szétverte a vihar, leveleit, szárát kegyetlen szöges cipők taposták a sárba, gyökereit összerágták megették a férgek. Elpusztult, nem akarva irtatott ki. És csodák-csodája! Következő tavasszal az első lágy szellő cirógatására, az első meleg napsugár csókra ismét kibújt, kinőtt egyazon helyen. Kikelt a semmiből, a pusztulás után! Kivirágzott szerényebb köntösben, alacsonyabb alkattal, de szívós, kiirthatatlan erővel!

VIII. rész Harmincnyolc vadalma

A folyóiratokban – elsősorban a Kelet Népében – megjelent novelláit, elbeszéléseit rendezte könyvbe a Magyar Élet Kiadóvállalat Budapesten, 1941-ben, félvászon kötésben, 21×15-ös méretben, 224 oldalon. A fülszöveg szerint:

„Ezek az elbeszélések ugyanabból a talajból fakadnak, mint a Sinka-versek. Ugyanazok a képek, ugyanaz a bánat, öröm és ugyanaz a táj: Bihar világa. Alakjai is azok az alakok, akikből Sinka eddig már szinte egy sereget vonultatott fel az irodalomba, versein keresztül.”

VII. rész Innen és túl

A Vigília Katolikus Könyvkiadó „Vigília könyvek” sorozatában jelent meg az Innen és túl: Versek az Isten-kereső emberekről címet viselő kötet, mely három kiadásban is megjelent: 1984, 1990 és 2005-ben. A sorozatot Lukács László szerkesztette.

VI. rész – A fekete bojtár – Vitézy László filmje

Vitézy László, Kossuth- és Balázs Béla-díjas, valamint posztumusz Huszárik Zoltán-díjas filmrendező – akinek olyan jelentő alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Vörös föld, vagy a Békeidő- 2016-ban mutatta be filmdrámáját. A film lebilincselő alkotás, bár igen szokatlan formában készült el a szövegkönyv, ugyanis összekapcsolta a Fekete bojtár vallomásait Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélésével. A film élvezetes, de szokatlan volt számomra a Barbárok történetét is látni egyben. Ráadásul a mű közepe után valamivel meghal Sinka és a felesége veszi át a történet folytatását, illetve szaval el egy-egy verset férjétől.