„A bérmálás által óriási akadály hárul el utamról, mely a vértanúság felé vezet.”

80 évvel ezelőtt, 1946. április 28-án tartóztatták le P. Kiss Szaléz ferences vértanút Gyöngyösön

1945. április 23-án a Kultúrházban gyűltek össze mindazok, akik aggódtak városunk fiatalságáért: a cserkészek, a leánykör, a Mária Társulat és a Független Ifjúság vezetői. Megalapították a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget a keresztény fiatalok védelmére, valamint azért, hogy bemutassák az igazi demokráciát, miközben az ország vezetői az antidemokratikus diktatúra kiépítésén fáradoztak.

Mindezt azonban az ellenfél nem nézte jó szemmel. Igyekeztek mindent megtenni az ifjúsági szervezet felszámolására, amelyet elsősorban a vezető ellehetetlenítésén, megsemmisítésén keresztül kívántak elérni. Mivel a Független Kisgazdapárt az 1946-os választásokon elsöprő többséget szerzett, célként tűzték ki mind országos, mind helyi szinten a párt felszámolását is.

Ebben az időszakban kilenc orosz katona meghalt a városban, továbbá ismeretlenek több rendőrbiztosságot is megtámadtak. Ezek az események megfelelő ürügyet szolgáltattak Szaléz letartóztatására. Király Kelemen így ír az eseményekről:

„ Abban az időben, mikor a detektívek Szaléz atyát a rendőrségre vitték, három sötét lelkű egyén állt a gyöngyösi rendőrség és a kommunista párt élén: Bánkúti Ferenc borügynök, rendőrszázados, Aczél Leó rendőr százados és Szurdi István párttitkát. Bánkúti 19371944 között a nyilas párt intranzigens (hajlíthatatlan, megalkuvást nem ismerő, radikális, elvhű: szerk.) tagja volt. 1944-ben Volksbundistává vedlett… Végre elérkezettnek látta az időt karrierjének megalapozására… Városszerte tudták Bánkútiról, hogy Szurdi Istvánnal, a hírhedt gyöngyösi párttitkárral a gyöngyösi gazdák állatállományát maguknak rekvirálták el. A rablott vagyont azzal gyarapították, hogy a malmokban ingyen őrölt lisztet s az állatokból készült szappant az éhező Pesten feketézték el. Aczél Leó gyöngyösi villanyszerelő, mint a belügyminisztérium tisztviselője intézte a népi németek kilakoltatásának az ügyét… Széltében-hosszában dicsekedett Rákosi barátságával. Bánkúti nemhiába nevezte magát ördögnek, épp a Szaléz atyával való kegyetlenkedésére célozva.”

Szaléz nem kívánt kitérni az ellene támadók elől. Amikor 1921. szeptember 21-én Szmrecsányi Lajos érsek kiszolgáltatta neki a bérmálás szentségét, akkor naplójába így ír: „A bérmálás által óriási akadály hárul el utamról, mely a vértanúság felé vezet.”

fr. Varga Kamill OFM