Kik a vértanúk? vértanú, mártír, martyr (lat., a gör. martür ‘tanú’ szóból): – Átvitt értelemben ~ minden olyan személy, aki az igazságért életét adja (→aradi vértanúk). – Szoros értelemben olyan keresztény, aki hitéről élete föláldozásával tesz tanúságot, azaz hite megvallásáért vagy egy erény védelméért halálbüntetést kap, illetve börtönben vagy kínzások következtében hal meg, és az Egyház ezt a tanúságot elismeri (ApCsel 1,22:Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, ²²kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” 2,32:³²Isten ezt a Jézust támasztotta fel, akinek mi mind tanúi vagyunk.

A hét ferences vértanú: Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences szerzetesek 1944 és 1954 között életükkel tettek tanúságot Isten iránti elkötelezettségükről, emberszeretetükről. Mindannyian tudták előre, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrái alatt kiállni az egyházért, a hívekért, az üldözöttekért, a kisemmizettekért „nem vet jó fényt rájuk”, talán életüket is áldozatul kell adni.

Körösztös Krizosztom

Szent Ferenc imádsága:

Mindenható, szentséges, fölséges és hatalmas Isten, minden jó, legfőbb jó, egészen jó, aki egyedül vagy jó, neked áldozunk minden dicséretet, minden dicsőséget, minden kegyelmet, minden tiszteletet, minden áldást és minden jót. Úgy legyen, úgy legyen. Ámen.

A mai napon Körösztös Krizosztom újvidéki vértanúval foglalkozunk.

Körösztös Imre néven született Pécsen, 1909. január 10-én, édesapja Körösztös Vince hentesmester, édesanyja pedig Vizeki Tllián Alojzia volt, – testvérei Aranka, Luja, Márta és Vince, Imre a pécsi ciszter gimnázijmban tanult, és 1925-ben belépett a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rerences Rendtartományba, Szécsényben volt novícius, ekkor kapja a Krizosztom nevet. Egyébként a Krizosztom a görög eredetű latinosított Chrysostomus névből ered, a jelentése aranyszájú. Aranyszájú Szent János nevének jelzőjéből vált keresztnévvé.

Örökfogadalmára 1930. december 20-án került sor Gyöngyösön, 1932. június 19-én szentelték pappá ugyanitt. Szolgálatot teljesített Szécsényben, Mohácson, Szigetváron, Simontornyán, 1938-tól az amerikai magyarok lelki gondozója. Járatos volt a zenében, tanított egyházi éneket a novíciusoknak, Szécsényben pedig cserkészcsapatot alapított. 1941-től katonalelkész is volt, a keleti fronton isiászt szerzett, emiatt sokan az „öreg barát” néven emlegették, pedig csak 30 éves múlt. 1943-tól az újvidéki rendház gvardiánja, vagyis őre, házfőnöke lett.

1944. október 23-án szerb csapatok vonultak a városba. P. Körösztös Krizosztom a fokozódó veszély ellenére sem volt hajlandó elhagyni a várost, híveit. Miért fusson az ártatlan? Amíg hívek jönnek a templomba, a pap nem hagyhatja el a rábízottakat! Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet, amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden bizalmuk az Isten után bennünk van. Itt maradásunk valószínű következményeivel tisztában vagyunk” – írta Krizosztom atya az elöljárójának 1944 szeptemberében.

1944. október 26-tól összegyűjtötték a város és a környék férfi lakosságát. Körösztös Krizosztom kihallgatója egy, a rendházban korábban menedéket kapott partizán volt. Fogva tartói felajánlották, hogy idős korára (ekkor 35 éves volt) és betegségére tekintettel haza mehet, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy rendtársaival együtt maradjon. 1944. október 27-én 300 nevet olvastak fel, köztük P. Körösztös Krizosztom atyáét is, akik „Haza mehetnek, folytathatják a munkát”. Körösztös Krizosztomot feltehetőleg ezt követően agyonverték. Sírja ismeretlen, feltehetőleg az akkori kátyi erdőben, az egykori mészárszék közelében lehet.

Így nyilatkozott Harmath Károly újvidéki házfőnök 2015-ben: „János apostolnál olvassuk: A szeretet arról ismerjük fel, hogy ő életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért. Ezt a kötelességet igazán csak a magát teljesen Krisztusnak odaszentelő egyén veszi komolyan. Szeretetből szilárdan helytáll a kötelesség teljesítésben egészen az élet odaadásáig. Az ilyen ember képes arra, hogy testvérei iránti felelősségtől testét élő, szent, Istennek tetsző szellemi hódolatként mutassa be. Méltón élni a kapott szerzetesi, papi, szülői hivatáshoz teljse odaadást követel. Hiszen mindent megteszünk, de mégis mihaszna szolgáknak tekintjük magunkat az Isten szolgájának, Krisztusnak szolgálatában.”

Több alkalommal lehetősége volt az elmenekülésre, de mindannyiszor tudatosan vállalta magyarságát, katolikus hitét és az ezzel járó következményeket: a mártíromságot és vértanúságot.

Erős és igaz Istenünk! Te Bernát szolgád és társai életében / csodálatosan kibontakoztattad / a kereszt misztériumát, / amikor áldozatvállalásuk által / a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad / a hit világosságát. / Kérünk, / dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, / hogy hitvalló életük / és vértanúságuk példája / ma is bátorító erőforrásunk legyen / a szegény / és alázatos Krisztus követésében. / Aki él és uralkodik, / mindörökkön örökké. Ámen.