„Menjetek, tehát tegyetek tanítványommá minden népeket. Kereszteljétek meg őket Atya a Fiú és a Szentlékek névére, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.” – Mondja Jézus a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28, 19-20). S a tanítványok, valamint az ő utódaik mind a mai napig engedelmeskednek ennek a parancsnak, hiszen ez a szentség az első a beavató szentségek közül, erre szükségünk van – legalább vágy formájában – az üdvösségünkhöz. Ez a szentség megszabadít a bűntől, Isten gyermekévé tesz, s ezáltal leszünk az egyház tagjává.
Megszabadít a bűntől: A keresztség által az összes bűnök eltöröltetnek, az áteredő bűn és minden személyes bűn. Azokban, akik újjászülettek, nem marad semmi, ami akadályozhatná őket az Isten országába való belépésben.
Isten gyermekei leszünk: A Mennyei Atya a megkereszteltet szeretetébe fogadja, így Isten gyermekévé leszünk és Jézusnak testvérei, ezáltal meghívást nyerünk a mennyországba is.
Az Egyház tagjaivá leszünk: A keresztség befogadás az egyházba: a megkeresztelt a közösség tagja lesz. Ennek a közösségnek gyakorlati helye a helyi egyházközség, a plébánia.
A keresztség a megtérés szentsége
AkeresztségáltalJézuskövetésétválasztjuk.Ezafordulat, a megtérésegymásfajtaéletkezdete.Változtatnunkkelléletünkön,hogyjobbanhasonlítsonafeltámadtKrisztuséletéhez.Akeresztségnyitottáteszminketamegtérésre,hogyazutánfolytassukaztéletünkvégéig. Erejét Krisztus húsvéti misztériumából –halálából és feltámadásából- nyeri. A megkeresztelt a keresztségben új teremtmény lesz, és általa belép az új élet kapuján.
A szentség kiszolgáltatásakor vízzel való leöntés történik (esetleg alámerítés). A víz az ember életében ősi szimbólum, ősi tapasztalatok forrása. Jelen lehet, mint az életet veszélyeztető káosz hatalmaként pl. áradások, de jelen van, mint az élet forrása. Ez különösen a sivatag peremén élő népekben tudatosodik napról-napra. A víz tisztít és éltet is. Jézus korában már ősi hagyományok, tisztulási szertartások kapcsolódtak a vízhez, amint arról a Leviták könyvében is olvashatunk (Lev 11-15).
éljen a hithez és a keresztszülői tisztséghez méltó életet: élő hitgyakorlata legyen, ha párkapcsolatban él, az legyen szentségileg rendezett. (Más vallású keresztények a keresztség tanújaként vállalhatnak szerepet.)
a nem katolikus rokon, csak mint a keresztség tanúja kaphat szerepet
A keresztség szentsége
A keresztség szentsége
„Menjetek, tehát tegyetek tanítványommá minden népeket. Kereszteljétek meg őket Atya a Fiú és a Szentlékek névére, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.” – Mondja Jézus a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28, 19-20). S a tanítványok, valamint az ő utódaik mind a mai napig engedelmeskednek ennek a parancsnak, hiszen ez a szentség az első a beavató szentségek közül, erre szükségünk van – legalább vágy formájában – az üdvösségünkhöz. Ez a szentség megszabadít a bűntől, Isten gyermekévé tesz, s ezáltal leszünk az egyház tagjává.
Megszabadít a bűntől: A keresztség által az összes bűnök eltöröltetnek, az áteredő bűn és minden személyes bűn. Azokban, akik újjászülettek, nem marad semmi, ami akadályozhatná őket az Isten országába való belépésben.
Isten gyermekei leszünk: A Mennyei Atya a megkereszteltet szeretetébe fogadja, így Isten gyermekévé leszünk és Jézusnak testvérei, ezáltal meghívást nyerünk a mennyországba is.
Az Egyház tagjaivá leszünk: A keresztség befogadás az egyházba: a megkeresztelt a közösség tagja lesz. Ennek a közösségnek gyakorlati helye a helyi egyházközség, a plébánia.
A keresztség a megtérés szentsége
A keresztség által Jézus követését választjuk. Ez a fordulat, a megtérés egy másfajta élet kezdete. Változtatnunk kell életünkön, hogy jobban hasonlítson a feltámadt Krisztus életéhez. A keresztség nyitottá tesz minket a megtérésre, hogy azután folytassuk azt életünk végéig. Erejét Krisztus húsvéti misztériumából –halálából és feltámadásából- nyeri. A megkeresztelt a keresztségben új teremtmény lesz, és általa belép az új élet kapuján.
A szentség kiszolgáltatásakor vízzel való leöntés történik (esetleg alámerítés). A víz az ember életében ősi szimbólum, ősi tapasztalatok forrása. Jelen lehet, mint az életet veszélyeztető káosz hatalmaként pl. áradások, de jelen van, mint az élet forrása. Ez különösen a sivatag peremén élő népekben tudatosodik napról-napra. A víz tisztít és éltet is. Jézus korában már ősi hagyományok, tisztulási szertartások kapcsolódtak a vízhez, amint arról a Leviták könyvében is olvashatunk (Lev 11-15).
A keresztelés előtt védőszentet is kell választani, aki életének példájával a megkeresztelt előtt járhat, közbenjárásával segítheti. Egy alkalommal a szülők Szent Mihályt választották a gyermek védőszentjéül, s ezt azért tették, hogy egy „ütős védőszentje legyen a gyermeknek.” Itt lehet olvasni a szentekről: https://archiv.katolikus.hu/szentek/index.html, vagy Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink c. könyve: http://ppek.hu/szit-pdf/Fekete_Antal_Keresztneveink_vedoszentjeink_facsimile.pdf
Ki lehet keresztszülő?
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja