Trianon után Uzdóczy Zadravecz István 1931-ben a megcsonkított Magyarország legmagasabb pontján, a Kékes-tetőn egy hatalmas, 30 m magas Magyarok Nagyasszonya szobrot akart állíttatni. Gyöngyös város erre a célra másfélhold területet ajánlott fel az erdejéből. Megindult egy országos gyűjtés is, de a befolyt összeg nem biztosította a felmerülő költségeket. Tíz évvel később,1941-ben, Karácsonyi Aladár gyöngyösi házfőnök, mint gyakorlati lelkipásztor alkalmasabbnak gondolta, hogy inkább kápolna épüljön a Gyöngyös, Gallya-tető, Parád és Kékes-tető felé vezető utak csomópontján a kirándulók és üdülők lelki szükségleteinek kielégítésére. A Város erre a célra három hold terület ajándékozott. 1942-ben fel is épült mátrai cserkőből rusztikusan megmunkált falaival. Az építész, Gajdóczky Dezső szellemes ötlettel a szentélyt rejtett tetőtéri ablakkal ragyogó fénybe öltöztette. Az aranyfüstlemezekkel borított fenséges tartású Magyarok Nagyasszonya szobrot Morcsa-Mannhardt Gyula alkotta. Még abban az évben aug. 2o-án Uzdóczy-Zadravecz István. ny. tábori püspök fel is szentelte. Amikor a második világháborúban emberi és anyagi értékeket pusztított a gyűlölet, a Ferences Rend tiltakozásul építtette ezt a kis kápolnát a Magyarok Nagyasszonya oltalmát kérve. Jó ötven éve kedvelt szentélye ez a kirándulóknak. Nyári vakációban vasárnap sokszor sokgyermekes fiatal családok töltik meg a kápolnát. A magyar élet reményének melegével lengik be a fák árnyékában meghúzódó kápolna hűvös falait.
1973-ban P. Kákonyi Asztrik tervei szerint az Új liturgikus előírásoknak megfelel6en átalakították a szentélyt. Ez alkalommal ő a templom ablakaiba Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatai alapján színes üvegablakokat tervezett. Tudatosan arra törekedett, hogy akik a Mátrába kirándulnak, Szent Ferenc ihletével nézzék a teremtett világot.
1998-ban a templom tornya elé akácfából faragott nagy feszületre Krisztus keresztre feszített testének bronz képmása került. A kirándulók vadvirág csokrokat helyeznek az odaállított vázákba.
A KÁPOLNA MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI
A színes üvegablakok Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatait jelenítik meg. Kákonyi Asztrik tervezte.
A Magyarok Nagyasszonya szobrát Morcsa Manhard Gyula alkotta.
Az oldalfalakon a ferences rend szentjei
A Keresztút és a kapu domborműveit Hegedűs István alkotta
A kapu domborművei
Szent Ferences szenvedésében angyal vigasztalja
Az ifjú Ferences Krisztus szólította meg
Jézus öt szent sebével jelölte meg Ferencet
A Naphimnusz költője a teremtményekért áldja Istent
Magyarok Nagyasszonya Kápolna
Trianon után Uzdóczy Zadravecz István 1931-ben a megcsonkított Magyarország legmagasabb pontján, a Kékes-tetőn egy hatalmas, 30 m magas Magyarok Nagyasszonya szobrot akart állíttatni. Gyöngyös város erre a célra másfélhold területet ajánlott fel az erdejéből. Megindult egy országos gyűjtés is, de a befolyt összeg nem biztosította a felmerülő költségeket. Tíz évvel később,1941-ben, Karácsonyi Aladár gyöngyösi házfőnök, mint gyakorlati lelkipásztor alkalmasabbnak gondolta, hogy inkább kápolna épüljön a Gyöngyös, Gallya-tető, Parád és Kékes-tető felé vezető utak csomópontján a kirándulók és üdülők lelki szükségleteinek kielégítésére. A Város erre a célra három hold terület ajándékozott. 1942-ben fel is épült mátrai cserkőből rusztikusan megmunkált falaival. Az építész, Gajdóczky Dezső szellemes ötlettel a szentélyt rejtett tetőtéri ablakkal ragyogó fénybe öltöztette. Az aranyfüstlemezekkel borított fenséges tartású Magyarok Nagyasszonya szobrot Morcsa-Mannhardt Gyula alkotta. Még abban az évben aug. 2o-án Uzdóczy-Zadravecz István. ny. tábori püspök fel is szentelte. Amikor a második világháborúban emberi és anyagi értékeket pusztított a gyűlölet, a Ferences Rend tiltakozásul építtette ezt a kis kápolnát a Magyarok Nagyasszonya oltalmát kérve. Jó ötven éve kedvelt szentélye ez a kirándulóknak. Nyári vakációban vasárnap sokszor sokgyermekes fiatal családok töltik meg a kápolnát. A magyar élet reményének melegével lengik be a fák árnyékában meghúzódó kápolna hűvös falait.
1973-ban P. Kákonyi Asztrik tervei szerint az Új liturgikus előírásoknak megfelel6en átalakították a szentélyt. Ez alkalommal ő a templom ablakaiba Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatai alapján színes üvegablakokat tervezett. Tudatosan arra törekedett, hogy akik a Mátrába kirándulnak, Szent Ferenc ihletével nézzék a teremtett világot.
1998-ban a templom tornya elé akácfából faragott nagy feszületre Krisztus keresztre feszített testének bronz képmása került. A kirándulók vadvirág csokrokat helyeznek az odaállított vázákba.
A KÁPOLNA MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI
A színes üvegablakok Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatait jelenítik meg. Kákonyi Asztrik tervezte.
A Magyarok Nagyasszonya szobrát Morcsa Manhard Gyula alkotta.
Az oldalfalakon a ferences rend szentjei
A Keresztút és a kapu domborműveit Hegedűs István alkotta
A kapu domborművei
Szent Ferences szenvedésében angyal vigasztalja
Az ifjú Ferences Krisztus szólította meg
Jézus öt szent sebével jelölte meg Ferencet
A Naphimnusz költője a teremtményekért áldja Istent
A világi életnek hátat fordít
Köpenyét elküldi Árpádházi Szent Erzsébetnek
Női rendet alapít Szent Klára vezetésével
Az Evangéliumtól kér választ életére
A szultánt is meg akarja nyerni az Evangéliumnak
Testvéreinek a madaraknak prédikál
Megszelídíti a vérengző farkast
A pápa meglátja benne az egyház támaszát
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja