Mons. Pierbattista Pizzaballa elmélkedése

(Jn 9,1–41)

A nagyböjt mai, negyedik vasárnapjának evangéliumi szakasza a születéstől fogva vak meggyógyításának történetét állítja elénk.

Nagyon hosszú szakasz, amelyhez közeledve vizsgáljuk meg kicsit annak felépítését! Azt látjuk, hogy van egy első rész (Jn 9,1–12), amelyben magát a csodát beszéli el az evangélista. Azután a leghosszabb, második rész (Jn 9,13–34) főszereplői a meggyógyított vak mellett a farizeusok, Jézussal folytatott vitájukkal és a Jézus által véghez vitt csoda körüli vallatásaikkal. A harmadik részben (Jn 9,35–41) pedig Jézus újra találkozik a meggyógyított vakkal, és az elbeszélés Jézus azok fölött kimondott ítéletével zárul, akik úgy vélik, hogy látnak.

Fotó: Varga-Kókai Andrea: Jászberény-Hajta

Read More

1. A ferences lelkiség mindenki másnál jobban kerüli a szócsatákat. Elsősorban a cselekedetekben mutatkozik meg. Ferenc az elhagyott leprások szolgálatába állt. Regulájában azt írta, hogy a testvérek kötelesek gondozni a betegeket, föl kell tárniuk egymás szükségleteit, és segíteniük kell egymást. Az első testvérek még a rablókat is befogadták közösségükbe.

2. A történelem során a testvérek mindig elég rugalmasak voltak ahhoz, hogy az emberek segítségére siessenek váltakozó ínségeikben. Így jutottak el az igazságosságért folytatott küzdelemhez, és oda, hogy gondoskodjanak a hátrányos helyzetűekről és az elnyomottakról, valamint mindazokról, akikért egyedül ők vállalhattak felelősséget.

Read More

Ki az igaz próféta?

A próféta hangja olyan jót tesz társadalmunknak, mint a friss tavaszi szél Manhattan szennyes levegőjének. Az emberek az utcán fagyoskodnak, ha fúj, de mikor aztán tovasodort füstöt-ködöt, s megérzik az óceán sós illata, nyugodt derű tölti el a tömeget. Mindenki mélyebbeket lélegzik és lendületesebben jár. Mikor a próféta szól, szava legbenső valónkat ragadja meg és tisztítja ki. Az első megdöbbenés után új buzgósággal kezdünk élni. Friss szél nélkül Manhattanban meg kellene fulladni; próféták nélkül társadalmunk elrothadna.

Read More

Valahol a Csendes-óceán egyik szigetén, egy lepratelepen, egyedülálló jelenet játszódott le nap, mint nap. Lábon járó holttestek, kétségbeesett, dühös és fájdalmasan megcsonkított emberek voltak az egész szigeten.

A nagy nyomorúságban még élt egy idős férfi, aki a megpróbáltatások ellenére meglepően nyugodt tekintetű volt és sokat mosolygott. Testi fájdalmai olyan nagyok voltak, mint a többi szerencsétlen leprásnak, mégis ragaszkodott az élethez.

Read More

Az alázat vizében kimostam lelkem kendőjét,

és most hófehér. Már nem emelem büszkén a

Fejemet. Tudom, más többet ér.

Tieid voltak az utak, amiket léptem,

s legmesszebb veled járva értem.

Read More

Az elmúlt esztendőben szerda esténként Budapestre jártam a Faludi Ferenc Akadémia Újságírás a XXI. században című képzésére. A Magyar Kuríron tegnap jelent meg a “mestermunkám” a gyöngyösi Anonim Alkoholistákról. fr. Kamill

https://www.magyarkurir.hu/hirek/-sziasztok-sandor-vagyok-alkoholista

Nem elég abbahagyni az ivást, hanem lelkileg is fejlődni kell – mondja Sándor, aki már húsz éve tagja az Anonim Alkoholisták (AA) gyöngyösi csoportjának. Vele beszélgetett az alkohollal való megküzdésről, a józanodás útjáról és a közösség elveiről Varga Kamill OFM, akinek ez az írás a mestermunkája a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamán…

Czímer Tamás

Egy ember beleesett a kútba, ahonnan nem tudott kimászni.

Egy jószívű ember arra járt és azt mondta: – Tényleg nagyon sajnállak. Együtt érzek veled fájdalmadban.
Egy politikus, aki arra járt, azt mondta: – Logikus, hogy valaki előbb-utóbb beleesik ebbe a kútba.
Egy jámbor azt mondta: – Csak a rosszak esnek kútba.
Egy tudós elemezte, hogy hogyan esik bele az ember a kútba.

Read More