Vass György 1922. május 12-én született Budapesten (Pacsírtamező utcában laktak), szülei Vass György és Straub Rozália. Keresztelését sem Óbudán, sem Újlakon, sem nálunk nem végzeték. a váci kolostorban terciáriusnak vagyis kolostorban élő világinak öltözött be 1939. október 4-én. Ekkor kapta a Tacián nevet és a Kapisztrán Nyomdában kezdett el dolgozni. 1944-ben behívták katonai szolgálatra. Róla a Necrológlimban ezt olvassuk: „1945-ben (január 22) Fr. Vas Tacián terciárius, nyomdász, életének 23., szerzetességének 6. évében Budapesten hunyt el az ostrom során.”

A háztörténet jegyzője válságos helyzetről számolt be 1945. januárjában. A frontvonalba került rendház légoltalmi pincéi tele voltak emberekkel, az élelmiszer lassan fogyóban volt, nehézzé vált az ott lévő emberek táplálása A városi vízvezeték-hálózat megsemmisült, ezért a rendház udvarára jártak be mások is vízért. A ház papjai a „sztálinorgonák” zajában jártak óvóhelyről-óvóhelyre gyóntatni, misézni, áldoztatni, betegeket ellátni, számtalan alkalommal kockáztatva életüket. A rendházban szovjet katonákat szállásoltak be, akiknek a váci kolostorból ide kerülő és szlovákul elég jól tudó Vass Tacián lett a tolmácsuk. Sajnos a háztörténetben nem jegyezték fel halálának körülményeit, csak annyit tudunk, hogy a szovjetek azt gyanították, hogy kém, ezért kivégezték.

Farszky Imre 1912. december 15-én született Pilisszentlászlón, szülei: Farszky Kálmán és Ziman Anna. Farszky Kálmán 1874-ben született Esztergomban, cipészszakmát tanult, feleségével a szobi származású Ziman Annával Pilisszentlászlóra költöztek. Itt cipészként dolgozott, ha nem volt elég munkája, akkor a dömös-kapui kőbányába járt. Sírköve Pilisszentlászló temetőjében található, (a kertkapun belépve jobbra a kerítés mellett a harmadik fánál), melyet a Honvédség állított 1917-ben, mert háborús sérüléseibe halt bele. Imre keresztelését a szentlászlói templomban Mathosovoszky Gergely plébános végezte, keresztszülei: Doma József erdőőr és Frank Erzsébet voltak. Sajnos a keresztelendők könyvéből hiányzik az elsőáldozásra, bérmálkozásra vonatkozó bejegyzés. Testvére, Erzsébet, aki Izbégen Haáz Györggyel kötött házasságot, s 1990-ban hunyt el. Imre 1938. október 4-én öltözött be rendi ruhába Gyöngyösön. A noviciátust 1941. augusztus 9-én kezdte meg Szécsényben és a Jordánusz nevet vette fel. Egyszerűfogadalmat 1942. augusztus 10-én tett. Ebben az évben Vácon cipész, majd kukta is volt. Rendi felvett nevét 1943-ban Jordánuszról Szalvátorra változtatta. Fiatalon halt meg: 1945. február 6-án a Vörös Hadsereg egyik katonája ölte meg Budán. A rendi Necrológium bejegyzése szerint: „1945-ben (február 6-án) Fr. Farszky Szalvátor a váci rendházból, életének 33., szerzetességének 7. évében Buda ostroma során vesztette életét.” (Necrologiumból naponta felolvassuk az az napon elhunyt testvérek adatait, és imádkozunk értük.)

A háztörténet jegyzője szerint a magyar és német katonák bevették magukat a várba, a Margit körút a senki földje lett. Mivel a templom minden ablaka betört a testvérek vasúti talpfákkal erősítették meg, illetve fedték el az ebédlő ablakait, is itt rendezték be a kápolnát. Bár eleinte a Vörös Hadsereg katonái laktanyának nézték a kolostort, egy végül szerencsésen alakuló helyzet megvédte a rendházat egy katonai támadástól. Történt ugyanis, hogy fr. Kovács Kamill a hűvösvölgyi Magyar Szentföldről átjött híreket hozni, majd amikor visszafelé mászott át a kolostor kerítésén a liget felé, az oroszok elfogták, s kivallatták. Amikor megtudták, hogy nem nyilas gócpont a kolostor, akkor eltekintettek az ostoromtól. Így harc nélkül foglalták el a rendházat. Minden sarkon őrséget állítottak fel, a szállásukat a konyhában rendezték be, aludtak a szénen, a burgonyán, még a tűzhelyen is. Javarészt barátságosak voltak.

A budai Háztörténet írója így emlékezik meg Szalvátor haláláról: „Február 5-én a délutáni órákban szörnyű kiabálásra lettünk figyelmesek, majd azt a hírt hozták, hogy Szalvátor testvérünket lelőtték az oroszok. A dolog úgy történt, hogy három orosz a dombalatti óvóhely vészkijáratán keresztül behatolt az óvóhelyre és kereste a tolmácsot. Tőle kérdezte meg, hogy merre van az átjáró a németekhez. Már az felizgatta őket, hogy nem tudott választ adni. Amíg a tolmács segítségével megkérdezték a testvért, Szalvátor testvér is oda került. Törte a szlovák nyelvet és beszédbe elegyedett velük. Tőle is megkérdezték, merre van az átjáró a németekhez. Szalvátor testvér, aki Vácról jött csak nem régen és a kertben nem is járt, azt válaszolta: „nem tudom”. „Te nem is vagy szerzetes” – rivallt rá, a tiszt és mellbe verte. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy szerzetes, aki az ő felfogása szerint el nem hagyja a kolostort, ne tudná merre vannak az átjárók. A testvéren csizma volt, azt is katona lábbelinek nézte. „Te katona vagy” – és ráfogta a revolvert. A testvér beszaladt a folyosóra és igyekezett bejutni a konyhába, ahol az ismerős tisztek tanyáztak. Az ajtóban utolérte és visszarántotta, majd maga előtt kergette az óvóhely felé. Ott a kert kapun egérutat akart nyerni. A kert kapuban fejbe lőtte. Azonnal meghalt. Az egyik őrt álló katona jelentette a konyhában levő parancsnoknak, akkor tört ki belőlük a szörnyű kiáltozás. A három oroszt rögtön lefegyverezték. Megható volt, hogyan adtak fájdalmuknak kifejezést. Nyolc nap múlva egy hadbíró őrnagy szállt ki és kihallgatta az orosz katonákat, a tolmácsot, majd az óvóhelyen elnézésünket kérte a történtek miatt.”

A budai kolostor udvarán elhelyezett “emlékkönyv”

Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik legalább 3. osztályba járnak, és szeretnének ebben a tanévben felkészülni az elsőáldozásra.

Két felkészítő csoportot indítunk: Szerdán és csütörtökön 16.30-kor.

Bármelyik csoportba lehet jelentkezni, mindkét párhuzamosan, azonos tananyaggal / tempóban halad. Ha a tanévben végig megmaradhatunk a jelenléti oktatás keretei között, akkor az elsőáldozás várható időpontja 2023. május. Jelentkezni 2022. szeptember 11-től lehet a portán. Azokat tudjuk ebben a tanévben felkészíteni az elsőáldozásra, akik legkésőbb az októberre tervezett befogadási szertartásig jelentkeznek valamelyik csoportunkba.

Bérmálkozási felkészítő csoportot hirdetünk legalább 8. osztályos hittanosok részére, akik az elmúlt években már jártak hittanórára és szentmisére. A felkészítő ideje két tanév. Jelentkezni a portán lehet. A hittanóra tervezett időpontja pénteken 16.30-kor lesz, melyről értesítést küldünk.

A szegedi ferences közösség – Bezzegh Kelemen ferences szerzetes – 2022.09.20. – Délelőtt Szegeden –

https://www.youtube.com/watch?v=Gn-u8gQjHHo

III. rész: Ismerkedés a felújított bodajki kegyhellyel

Szombaton délután Bodajkra látogattunk, ahol Mórocz Tamás fogadott minket. Bemutatta a kegyhelyet, melyről elmondta, hogy Szent István király és családja még csónakon közelített meg. Az 1695-ben ideérkező kapucinus szerzetesek pedig a századok folyamán lelki központtá fejlesztettek. 1942-re épült fel a ma is látható barokk templom, majd rövid időn belül a kapucinus kolostor. A kolostor kertjéből leválasztották a zarándokudvart, melynek központi helyén áll a forrás, a kút. Nemrégiben a zarándokhely megújult, felújításra kerültek az épületek, elkészült a zarándokszállás, kegytárgybolt, a templomot belsőleg is teljesen restaurálták. A kialakításra került múzeumban Mórocz Tamás plébános vezetett végig, mely által bepillantást kaphattunk a kapucinusok bodajki történetébe, illetve a régi idők zarándoklataiba. Érdekességként említem meg, hogy a kóruson találtak egy kottatárat, melyben értékes régi kottákat találtak. A szerzetesek fontosnak tartották a századok folyamán, hogy egy zenekar fogadja az ideérkező zarándokokat, illetve a szentmiséken liturgikus szolgálatokat lássanak el. A kották egy része természetesen másolat, vannak azonban olyanok is, melyek egyedülállóak, csak Bodajkon találhatóak meg. A felújított orgonán improvizációt játszott nekünk Tamás atya.

Közös imádságot és böjtöt szervez a békéért szeptember 29. és október 1. között a Mária Rádió, melyhez elsők között csatlakozott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is.

Az orosz–ukrán háború február 24-én, vagyis fél évvel ezelőtt kezdődött. A második világháború óta ez a legnagyobb katonai konfliktus Európában.  Abban bíztunk, hogy csak pár napos villámháború lesz, de azóta is tart.

A Mária Rádió közös imádságot és böjtöt szervez a békéért szeptember 29. és október 1. között, csütörtökön, pénteken és szombaton. Az összefogás során arra hívja az embereket, hogy imádkozzanak a békéért, és ennek jeleként mind a három este 8 órakor helyezzenek egy mécsest az ablakukba.

− Szép lenne, ha ezek az apró fények megvilágítanák Magyarországot, és melegséget sugároznának a szomszédos országokba – írja felhívásában a Mária Rádió. − Azok, akik nem tartózkodnak otthonukban ezekben az esti órákban, a mécsesek elhelyezése helyett álljanak meg egy percre abban a tevékenységben, amit épp csinálnak (legyen az akár autóvezetés, munka vagy szórakozás), és mondjanak el egy rövid fohászt a szenvedő emberekért, a háborúban levő országokért, a háborús országok döntéshozóiért. A közös imádsághoz kapcsolódó böjt ezekben a napokban lehet ételtől, kedvenc szenvedélytől való tartózkodás, takarékoskodás, elrontott emberi kapcsolatok rendbehozása, ki- és megbékélés – javasolják a szervezők.

Mindszenty Józsefnek tulajdonítják azt a mondatot, hogy „ha van 1 millió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól”. A Mária Rádió célja, hogy valóban 1 millió ember imádkozzon ezekben a napokban az esti órákban a békéért, és a mécsesek kihelyezésekor, vagy az egy perces megállásuk során esetleg imádkozzák el a Székely János szombathelyi megyéspüspök vagy a Lukovits Milán atya által írt imát.

A Mária Rádió várja a közös imádsághoz és böjthöz csatlakozók jelzését egy űrlap kitöltésével, mely IDE KATTINTVA elérhető.

Az imádság és böjt napjai alatt több székesegyházban szentmisét mutatnak be a békéért:

• szeptember 29-én este 18 órától Varga László kaposvári megyéspüspök a kaposvári, Székely János szombathelyi megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban, Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya a nyíregyházi székesegyházban.
• Orosz Atanáz görögkatolikus püspök szintén 29-én, reggel 7 órakor a miskolci székesegyházban végez szent liturgiát.
• Majnek Antal nyugalmazott munkácsi püspök atya szeptember 30-án éjjel zarándoktársaival együtt a máriapócsi kegytemplomban virraszt a békéért.

A Mária Rádió különféle felekezeteket, intézményeket és szervezeteket is meghívott az összefogásra, amelyhez az elsők között csatlakozott az Európa Rádió, a Katolikus Rádió, a Szent István Rádió, a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Karitász, a Nemzetközi Közbenjáró Imahálózat , a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a CitizenGo, a Parlamenti imacsoport, a Mária Országa Imaközösség és a Magyar Békekör Egyesület.

forrás: http://www.keesz.hu/osszefogas-a-bekeert-imaval-es-bojttel; https://www.mariaradio.hu/

II. rész A Székesfehérvári Egyházmegye

Az egyházmegyét Mária Terézia alapította 1777-ben, mivel a Veszprémi Egyházmegye kormányozhatatlanul nagy volt, így keletről is lecsípett egy egyházmegyét, meg nyugatról is (Szombathelyi Egyházmegye). Ez a rend maradt érvényben 1992-ig, amikor Szent II. János Pál pápa a Budapesthez tartozó kerületeket hozzácsatolta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez és néhány nagyobb várost átcsatolt Fehérvárhoz. Érdekes módon Csepel is Fehérvárhoz került.

A számok tükrében:

500.000 hívő tartozik a fennhatóságuk alá,

13 esperesi kerületből mára 5 kerület maradt,

150 plébániára van az egyházmegye területe beosztva,

77 papja van az egyházmegyének, ebből 50 fő az aktív (ha az országos statisztikát is fiegyelembe vesszük, az 50 főből 33 % lehet betegséggel küzdő!) 2 pap szolgál külföldön (1 fő Londonban, egy pedig Németországban magyar lelkész),

Csak 6 fő az állandó diákónusok száma, van 8 szerzetes pap (verbita, ciszter, kapucinus, ferences),

147 katekéta látja el a hitoktatás szolgálatát, ebből 72 a főállásúak száma, a többi óraadó.

A száraz tények, adatok után nézzük a lelkieket:

Az egyházmegye lelkiségének legfontosabb igazodási pontja Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella, akik személyesen is jártak Fehérváron, sőt a régi székesegyház királyi temetkezési hely is volt!

Minden magyar szent megfordult a városban felkeresve az első magyar szentcsalád sírját.

Prohászka Ottokár fehérvári püspök egy világító jel a magyar egyház számára.

Másik lelki erőforrás Kaszap István és Bogner Mária Margit vizitációs nővér, akik a szenté avatás útján járnak.