231 Front Street, Lahaina, HI 96761 info@givingpress.com 808.123.4567

Márk atya temetése 2022. július 14-én 10 órakor Esztergomban lesz

A vidám szív derűssé teszi az arcot is,
a szív bánata megöl minden életkedvet.” (Péld 15,13)

Emberszerető Istenünk irgalmába vetett bizalommal adjuk hírül, hogy

Orbán Imre P. Márk OFM

ferences szerzetes pap, életének 80. évében, 2022. július 1-jén elhunyt.

Márk atya Szombathelyen született 1943. február 6-án. A pasaréti ferences templom környezetében élte vidám ministráns és hittanos éveit. A Bólyai János Textiltechnikumban érettségizett 1961-ben, majd a következő évben jelentkezett a rendbe. 1962. augusztus végén Esztergomban kezdte meg a noviciátust, ami után fogadalmas szerzetesként ugyanitt folytatta teológiai tanulmányait. 1966-ban tett örökfogadalmat, majd ugyanebben az évben katonai szolgálatra vonultatták be Nagyatádra, amit az 1968-as csehszlovákiai események miatt fokozottan feszült légkörben töltött le. Leszerelése után 1968-ban Pasarétre került, teológiai tanulmányainak befejezése után 1969. június 15-én pappá szentelték Esztergomban. Ettől az évtől kezdve a szentendrei Ferences Gimnáziumban tanított. 1974-ben Pasarétről a budai rendházba költözött. 1981 és 1989 között az esztergomi gimnáziumban lett technika, rajz és műszakirajz tanár, valamint prefektus, emellett a balatonakarattyai üdülő gondnoki feladatait is ellátta. A rendek újra indulásakor a siralmas állapotban visszakapott szécsényi kolostor helyreállításával bízták meg, melyet 1994-ig nagy lelkesedéssel irányított. Következő állomáshelyén, Mátraverebély–Szentkúton a lelkipásztori feladatok mellett a Ferences Világi Rend országos asszisztensi szolgálatát is ellátta, melyet 18 éven keresztül 2012-ig hűségesen végzett. 2006-ban, a magyarországi provinciák egyesítésének évében, a szombathelyi rendház gvardiánja és plébánosa lett. 2012-ben Esztergomba helyezték templomigazgatónak, emellett a világi rend régiós asszisztenseként is működött. 2014-től Gyöngyösön, 2020-tól ismét Esztergomban végzett lelkipásztori szolgálatot, amíg egészségi állapota ezt lehetővé tette.

Mindig derűsen és alázatosan volt jelen, az életet nem túlbonyolítva az egyszerű megoldásokat részesítette előnyben, de a lényeget mindig hűségesen megőrizte és adta tovább rendi és világi testvéreinek, diákjainak és a rábízottaknak.

Utolsó hónapjait az esztergomi Ferences Szociális Otthonban töltötte. Itt látogatta meg pár héttel ezelőtt definitor generálisunk, aki megkérdezte tőle, mit fog mondani a Jóistennek, amikor majd előtte áll. Márk atya jellemző, vidám válasza ennyi volt: „Na végre!”

Márk atya üdvösségéért 2022. július 14-én 10 órakor, az esztergomi ferences templomban szentmisét mutatunk be, majd ezt követően kerül sor a temetésre a rendház kriptájában.

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!

Berhidai Piusz tartományfőnök előadása a ferences szinodális útról

Berhidai Piusz OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnökének előadása, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2022. március 19-én rendezett, A szerzetesek hangja – egy szinodális egyházért című konferencián.

https://szentistvantv.hu/szent-beszedek-eloadasok/mint-zarandokok-es-jovevenyek-ferences-ut-es-szinodalitas?fbclid=IwAR2j51ZGubcvM-EiwGxLF-Q6L8e3EYwcgppmMMjSlE9Rs_8gslYzoWJcMQs

Zatykó László OFM: A derű ereje (Orbán Márk halálára)

A DERŰ EREJE

Orbán Imre, Márk atya július elsején 79 éves korában meghalt. Fohászkodok, köszönetet mondok Márk Atyáért. Imádságomba emlékek kúsznak be: a találkozásaink, meg a róla szóló történetek. Ezekből derű árad, többségük olyan hahotára fakaszt, hogy a könnyem is kicsordul. S mostantól, hogy Márk meghalt, ezek mind még sírni valóbban gyönyörűek.

Márk atyával először pasaréti ministránsként, hittanosként találkoztam. Az első, amire rácsodálkoztam, hogy van itt egy gyerek, akinek az arca fáradhatatlanul, szünet nélkül a legszélesebb mosolyra áll rá. Ezt hogy csinálja? El sem tudtam képzelni, hogy ezt a derűt valami is képes lenne megzavarni. Őrzök egy fényképet, amelyen egy gimnazista fiú fürdőnadrágban, fülig érő mosollyal az arcán, ül a vasúti sínen, a távolba néz, teljes lelki nyugalommal, mintha a mozdonyt várná, és biztos abban, hogy itt nem lesz baj, nem lesz szerencsétlenség. A mosolya maga lefékezi majd a felé száguldó mozdonyt, a masinisztának ehhez alig kell besegítenie. A fényképen amúgy az Orbán Imi látható, tizenévesen, de a fénykép mondandója ma is érvényes: „Mit féltek kicsinyhitűek?” (Mt 8,26). Ezt Márk atya egész életével üzente.

Egyáltalán, tud-e olyan szerencsétlenség történni, melynek következtében Orbán Imi, Márk atya arcáról lefagy a mosoly? A pasaréti fiatalok, fiúk és lányok táborba mennek. Mindjárt az elején szerencsétlenség történik. Orbán Imi vadonatúj barna nadrágja nem él túl egy sziklamászást, és mint a Jeruzsálemi templom kárpitja, kettéreped. Totál kár, így nem lehet továbbmenni. Mindenki szörnyülködik, sajnálkozik, egyetlen egy embert kivéve, a nadrág tulajdonosát: ő fetreng a röhögéstől. Majd, mint a leendő politechnika tanárhoz illik, praktikus kérdéseket intéz a társasághoz: tű, cérna, kinél? Vannak jelentkezők. A nadrág lekerül. Erre már a mi Imink nemcsak szólóban hahotázik, mindenki vele, teljes a kórus. Miért is sírnának, ahol tű van, és cérna van, ott remény is van. De a komédia fokozódik. Kiderül, hogy cérnából csak hófehér van a sötétbarna nadrághoz. Erre már a fák is hasadoznak a kacajtól. Nevethetnek, de a lényeg mégis csak az, hogy a művelet sikerül, a függöny bevarrva, a belátás kizárva. Pihenésre persze még nincs lehetőség. Az esztétikumra is kell adni. A fehér cérna ugyanis úgy virít a barna nadrágon, mint őzikék hátsója az őszi erdőben. Van megoldás: a testvériség apraja, nagyja sarat gyűjt, hoz, tapaszt, hogy megszüntesse a varrás virító fehérségét. Az eredményről nem kell írnom… A vinnyogó, zokogó nevetés a csúcson, többeknek már vizes borogatásra van szüksége, de végül mindenki túléli.

Orbán Imi úgy belopja a pasaréti ferences templom hittanosainak, a nagy-bandának, a Dózi-társaságnak a szívébe magát, hogy hamarosan e banda „csúcsvezetősége”, a géniuszok tanácsa, géniusz jelöltté avatja. A naggyá válásnak, a csúcsra jutásnak, a géniuszavatásnak az gördít akadályt, hogy Imi kisebb testvér, ferences lesz, a Márk nevet kapja, megkezdi a novíciátot. Orbán Márk testvér ragyog az örömtől, miközben a szép lányok bizony sírnak. Dalolhatja nekik akárki: „szép lányok ne sírjatok”, bizony ők csak rínak. Mi lesz velünk? Hol találunk olyan fiút, aki egyszerre kedves is, udvarias is, csupa szolgálatkészség, a tábori konyha mesterszakácsa és a lényeg: a házibulik királya. Azokat is táncra hívja, akiket amúgy senki, és úgy ropja, ahogy senki. Aztán lassan a lányok is megvigasztalódnak, már csak az egyik szemük sír, a másik már nevet, mert látják Márk örömét, s hogy mennyi ember örömére van, a Vigasztalónak eljegyzetten mennyi vigasztalhatatlant képes megvigasztalni.

A múlt nyáron majdnem én is vigasztalhatatlan lettem, ugyanis 95 éves korában meghalt a lelki vezetőm, a gyóntatom, a mindig derűs, csupa szív Holló István atya. Így is lehet elárvulni. Ebben a félárva állapotomban futok össze az esztergomi rendház folyosóján Márk atyával. Első kérdése, hogy miben segíthet. Azonnal rávágom: légy szíves gyóntass meg. Amint kimondtam, már nyitja az ajtót, emeli is áldásra a kezét, s aztán a feloldozásra: a legnagyobb vigasztalásomra.

Feltámadt Jézus, irgalmas Jézus, légy a Márk Atya határtalan öröme, vigasztalása!

 

Életének 79. évében elhunyt P. Orbán Márk ferences szerzetes

1943. február 6-án született Szombathelyen

1963. augusztus 30-án tett egyszerűfogadalmat

1963 Esztergom, főiskolai hallgató

1966 Nagyatád, Katonai szolgálat

1966. augusztus 30-án tett örökfogadalmat

1968 Budapest-Pasarét, főiskolai hallgató

1969. június 15-én szentelték pappá

1969 Buda, tanár Szentendrén

1981 Esztergom, tanár, prefektus

1989 Szécsény, házfőnök

1994 Mátraverebély-Szentkút, lelkipásztor, az FVR provinciai asszisztense

2006 Szombathely, gvárdián, plébános, az FVR országos asszisztense

2012 Esztergom, templomigazgató

2014 Gyöngyös, káplán

2020. Esztergom

2022. július 1-én délben, rendtátrsaitól körülvéve elhunyt Esztergomban

 

 

 

 

 

 

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – Sarlós Boldogasszony ünnepe

Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.

Ismeretlen spanyol mester: Mária és Erzsébet találkozása (1480–1500)

Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.

E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.

Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot.

„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, 
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. 
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, 
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. 
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. 
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. 
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.”
(Lk 1,46–55)

Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.

Magyarországon a 15. századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időkben teljesedett ki.

Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Hazánk északi vidékein az ünnepen fölvirágoztak egy széket, és a ház elé állították, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie.

Az ünnep jellegzetes magyar neve – Sarlós Boldogasszony – nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – hanem az aratás kezdetére utal. Sarlós Boldogasszony napján az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, és másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

Az aratás a parasztember életében és munkájában a legnagyobb események egyike volt, amelyre még a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készült. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.

Mindenható örök Isten, a te sugallatodra indult útnak a Boldogságos Szűz Mária, hogy szent Fiadat méhében hordozva Erzsébetet meglátogassa. Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.

Magyar Kurír
(bh)

Krisztus inge – #73 Emberemlékezet podcast.

 Podcast ajánló III.

Isten szolgálja Kriszten Rafael ferences szerzetes, vértanú

A 73. adásban Horváth Szilárd vendége Soós Viktor Attila és Kálmán Peregrin ofm. A témája pedig részben a hatvani rendház eseményei a Rákosi diktarúra elején, Lukács Pelbárt ferences szerzetesről-vértanúról is hallhatunk. A legfontosabb téma azonban Kriszten Rafael ferences szerzetes-vértanú. Eperjes Károly színművész-rendező a Magyar Passió c. filmet Kriszten Raffaelről mintázta részben. (Nem teljes egészében, mivel a filmben emléket kíván állítani az összes magyar meghurcolt, vagy meggyilkolt egyházi személynek.)

P. Kriszten Rafael (1899– 1952) budai házfőnök korában mentette az üldözötteket. Később hatvani házfőnökként igyekezett az embereket csillapítani, akik a budapesti ÁVÓ-soktól akarták védeni a ferenceseket.

https://anchor.fm/emberemlkezet-podcast/episodes/Krisztus-inge—73-Emberemlkezet-podcast-e1h5u3g

(Az MTVA Podcast sorozatot indított a Kossuth Rádió égisze alatt, melynek műsorvezetője Horváth Szilárd újságíró, szerkesztő. Emberemlékezet Podcast. A műsor névjegye szerint: „Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba!”)

P. Bárkányi János emléke a gyöngyösi Szent Rókus kápolna falán

Emléktábla a gyöngyösi Szent Rókus kápolna falán
Az első tábla hozza az 1709-10-es pestisjárvány ferences áldozatainak a névsorát:
1709-ben:
fr. Pápai Didák laikus november 7.
fr. Erdélyi Dániel laikus november 9.
fr. Juhász Kelemen klerikus növendék november 13.
fr. Bakó Márton klerikus növendék november 14.
fr. Szegedi-Tót Adalbert klerikus növendék november 14.
P. Lázár Norbert hitszónok december 5.
fr. Kókai Éliás laikus december 5.
P. Szabó Lajos hitszónok december 6.
1710-ben:
P. Zadár György pásztói intéző január 29.
fr. Adácsi Antal klerikus növendék február 13.
fr. Bartha Ferenc klerikus növendék július 21.
P. Pruszky György hitszónok augusztus 28.
Molnár Joakim novicius magiszter, definitor, hitszónok, szeptember 6.
P. Osztál Hilár hitszónok szeptember 15.
P. Garek Dániel intéző, szeptember 24.
P. Bárkányi János hitszónok szeptember 27.
fr. Vida József klerikus növendék, szeptember 30.
P. Valovics Kapisztrán hitszónok a Szalvatoriánus provinciából, október 2.
P. Móra Ambrus jászberényi filozófiai lektor, október 9.
P. Benovits Bertalan házfőnök helyettes, október 9.
fr. Újfalusi Máté laikus, október 10.
P. Konczsagh József hitszónok, teológiai lektor, október 11.
fr. Pruszkovszky Hugolin laikus, október 12.
P. Vadász Gergely klerikus növendék, október 13.
P. Nyitrai Maxenciusz hitszónok, október 16.

Kulákbánat – #65 Emberemlékezet; Podcast ajánló II.

Amikor a Kiss Szaléz ferences vértanú életrajzát kutattam, megdöbbenve láttam, hogy a Ludas Matyi újság több képet közöl róla. Addig már felkutattam a napilapok híreit, illetve a Magyar Rádió hírfolyamát – ahol meg sem említették!

A kulákbánat című podcastban hallhatjuk, hogy mennyire eszköze volt a diktatúrának a humor is. Ezzel is egy népnevelést kívántak végrehajtani. „Had szóljon, ami a csövön kifér!”, illetve minden csövön ez jön, akkor hátha elhiszik. „A humor az állam szolgálatában állt. Rákosi beszédeit hűen követik a Ludas Matyi karikatórái a negyvenes-ötvenes években. A közel félmillió példányben megjelenő lap rajzolói, humoristái is beálltak például a kulák gúnynévvel illetett módosabb gazdák elleni kampányba.” – olvashatjuk a műsor bevezetőjében.

Horváth Szilárd vendége Tóth Judit történész, a rendszerváltás történetét kutató intézet és archívum tudományos munkatársa. Könyvajánló: Tóth Judit: Kulákbánat kulákellenes propaganda a Ludas Matyiban, Székesfehérvár, Világok, 2021, 335 oldal, színes illusztrációkkal.

Varga Kamill testvér

(Az MTVA Podcast sorozatot indított a Kossuth Rádió égisze alatt, melynek műsorvezetője Horváth Szilárd újságíró, szerkesztő. Emberemlékezet Podcast. A műsor névjegye szerint: „Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba!”)

https://anchor.fm/emberemlkezet-podcast/episodes/Kulkbnat—65-Emberemlkezet-podcast-e1egusb