Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Plébánia

P. Szalézt az OSzSzSzk Büntető törvénykönyv 49. §. alapján az OszSzSzk Büntető törvénykönyve 58-2, 58-8, 58-11 §. szerint a legsúlyosabb büntetéssel, főbelövéssel sújtották.

„49.§ Ha az elkövető cselekménye több bűncselekmény tényelemeit meríti ki, valamint ha a vádlott több olyan bűncselekményt követett el, amelyekben még nem hoztak ítéletet, a bíróság a társadalmi védekezés végleges intézkedését azon szakasz alapján határozza meg, amelyik az elkövetett bűncselekmények közül a legsúlyosabbra vonatkozó intézkedést tartalmazza és ennek legsúlyosabb mértékét alkalmazza.

Különös rész: Állam elleni bűncselekmények

58¹ § Ellenforradalminak kell tekinteni minden olyan csekeményt, amely a munkás-paraszt szovjetek, valamint az általuk a SzSzKSz és a szövetséges köztársaságok alkotmánya szerint megválasztott SzSzKSz, szövetséges és autonóm köztársasági munkás-paraszt kormányok hatalmának megdöntésére, aláásására vagy meggyengítésére, vagy a SzSzkKsz külbiztonságának és a proletárforradalom alapvető gazdasági, politikai és nemzeti vívmányainak aláásására vagy meggyengítésére irányul.

Az összes dolgozók érdekei nemzetközi szolidaritásának erejénél fogva az ilyen cselekményeket ellenforradalminak kell tekinteni akkor is, ha azok a dolgozók bármely más állama ellen irányulnak, még ha azok nem is tagjai a SzSzKSz-nek.

58² § Felfegyverzett bandák fegyveres felkelése vagy ellenforradalmi célból szovjet területre behatolása, valamint a központi vagy helyi hatalom birtokbavétele ugyanezen célból és különösen azért, hogy a SzSzKSz-től vagy valamelyik szövetséges köztársaságtól területe egy részét erőszakkal elszakítsák, vagy hogy a SzSzKSz-nek külföldi hatalmakkal kötött szerződéseit felbontsák,

a társadalmi védekezés legsúlyosabb intézkedésével: főbelövéssel vagy a dolgozók ellenségévé nyilvánításával és teljes vagyonelkobzással, valamint a szövetséges köztársasági állampolgárság és ezzel együtt…

58⁸ § A szovjet hatalom képviselői vagy a forradalmi munkás- és parasztszervezetek tisztségviselői elleni terrorista cselekmény elkövetése, valamint részvétel ilyen cselekmények elkövetésében, még ha az elkövető személy nem is tartozik valamely ellenforradalmi szervezethez…

58¹¹ § Minden szervezett tevékenység, amely az e fejezetben meghatározott bűncselekmények valamelyikének előkészítésére vagy elkövetésére irányul, valamint az e fejezetben meghatározott bűncselekmények valamelyikének előkészítésére vagy elkövetésére létrejött szervezetekben vagy azok részvételével

a társadalmi védekezésnek e fejezet megfelelő szakaszaiban felsorolt intézkedéseivel büntetendő.”¹

A 49.§ szerint a legsúlyosabb bűncselekményt kell figyelembe venni. Talán éppen ezért nem a magyar hatóságok ítélték el Szalézékat. A magyar vádak szerint néhány rendőrbiztosság megtámadása volt az alapvető bűn. Ezt egészítették volna ki a demokratikus államrend megdöntésére irányuló tettekkel. Így viszont szovjet katonák megölését lehetett rájuk „bizonyítani”.

58¹ § szerint ezek a rendelkezések nemcsak az Szovjetunióra érvényesek, hanem minden más állam polgáraira is. Én nem vagyok járatos a jogalkotás módozataiban, de egy adott állam törvénye hogyan vonatkozhat egy másik állam polgáraira?

Zajacz Ernő Besenyszögön született 1957. augusztus 4-én. Pappá 1980. június 22-én szentelték.

1980 és 1982 között Vencsellőn, majd 1981-től 1985-ig Miskolc-Nagyboldogasszony Plébánián volt káplán.

Plébánosként szolgált 1985–1986-ban Tiszasülyön; 1986 és 2000 között Bátorban, 2000-től 2011-ig Abasáron, majd ezt követően Felsőzsolcán 2018-ig, ezután tartós betegszabadságon volt egészen 2021-es nyugállományba vonulásáig.

Szolgálatát 2001-ben érseki tanácsosi címmel jutalmazták.

„Remélek az Úrban, benne remél lelkem, és bízom ígéretében. (Zsolt 129,5).”



AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE

a papság és a rokonság nevében

fájdalommal, de a feltámadásba vetett hittel tudatja, hogy

ZAJACZ ERNŐ

érseki tanácsos, ny. plébános

életének 65., áldozópapságának 42. évében,

2022. május 10-én a miskolci Semmelweis Kórházban

szentségekkel megerősítve elhunyt.

Paptestvérünkért a szentmisét 2022. május 24-én, kedden 10 órakor

a besenyszögi templomban mutatjuk be, majd ezt követően

a helyi temetőben helyezzük sírba az örök élet reményében.

R.I.P.

A szovjetek kezében

1946. július 12-én tartóztatták le Szalézt és a fiatalokat az oroszok, és szeptember 10-14. között tárgyalta ügyüket a Központi Hadseregcsoport Katonai Bírósága. A fiatalok elmondása szerint itt annyival jobb volt a helyzetük, hogy nem verték őket! Hogy mi történt július 12. és szeptember 10. között arról nincs tudomásunk. A tárgyalás alkalmával az orosz bírói tanács tudott oroszul, a magyarok csak magyar nyelven beszéltek, a tolmács több-kevesebb sikerrel ezt-azt lefordított a vallomásokból, kérdésekből, feleletekből.

„Néhány történet a jog (nem igazság) világából:

P. Kiss Szaléz és bűntársai ügyét, akiket szovjet katonatisztek meggyilkolásával és fegyveres összeesküvéssel vádoltak, 1946 nyarán nem magyar, hanem szovjet, ráadásul katonai bíróság tárgyalta. A tárgyalás katonás rendben folyt, kirendelt tolmács közreműködésével. A tolmács olyannyira nem állt feladata magaslatán, hogy ítélethirdetéskor a bíró úgy döntött, jobb, ha a kezével mutatja is, ki mennyit kapott. A fiatalkorú vádlottak először azt hitték, hónapokról van szó. Tévedtek. A legenyhébb ítélet hét évre szólt.”¹

V.P. Sziridov

1. A jegyzőkönyveket a következő szervek készítették:
   – Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztály (Budapest)
   – Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya
   – Magyar Rendőrség Gyöngyösi Kapitányságának Bűnügyi Osztálya
   – Magyar Államrendőrség Járási Kapitányságának Politikai Osztálya Hatvan

2. A gyöngyösi rendházban lakó ferencesek közül senkit sem hallgattak ki.

3. Ellenben a hatvani rendház minden lakóját kihallgatták.

4. Több esetben a kihallgatottak neveit sem tudták leírni rendesen. Pl. Kovács János László.

5. A 16-17 éves diákok vallomásai hemzsegnek a jogi szakkifejezésektől, amelyeket nem ismerhettek, és fogalmukkal nem lehettek tisztában.

A jegyzőkönyvben a fiatalok szájába a következő kifejezéseket adták:
– „merénylet szervezése”
– „fegyveres szervezkedés”
– „A páter Kiss Szaléz által szervezett és a demokratikus államforma ellen irányuló cselekményekkel kapcsolatban…” (Vajon már májusban eltervezték, hogy mi lesz a szeptemberi tárgyalás alapja?)
– „az alapjegyzőkönyvben már elmondtam”
– „fasiszta terrorcselekményeink”

6. P. Kiss Szaléz szájába pedig:
   – „Bánkútit el kell tenni láb alól, a gyilkosság után feloldozom.”
   – „rendházunk esti szórakozási termében” (rekreációs helyiség)

7. Akik írták, azok nem ismerték a gyöngyösi viszonyokat, helyeket, városrészeket stb. Pl. „Farkaslyuki pincék”, ilyen nem létezik: Farakasmályi pincék igen.

8. Az anyag összeállítója többször összekeverte a jegyzőkönyveket, bizonyos lapokat máshova tett be, nem az illető anyagához csatolta.

9. Szuprin alezredes által május 2-án keltezett levél szerint 5 orosz katonát öltek meg. Ennek alapján kiszolgáltatták őket az orosz katonai bíróságnak.

10. A gyöngyös környéki rendőrbiztosság megtámadása, orosz emlékmű felrobbantásának kitervelése, a demokratikus államforma megdöntésére irányuló vádpontok szerint itthon is bíróság elé állíthatták volna őket, de ezeket a tetteket nem vették figyelembe. A per alkalom volt arra, hogy a felszabadító szovjet hadsereg elleni tetteket a nyilvánosság előtt megtorolják. Még akkor is, ha nem az illetők követték el, csak úgy „elrettentésképpen.”

11. Több vádlotthoz tartozik bűnjeljegyzék. A május 8-án megjelent újságok „29 láda robbanóanyagot, több száz golyószórót és géppisztolyt emlegetnek. Ezek közben „eltűnhettek.” Megjegyzendő még, hogy a súlyos támadófegyverek között síléc, karóra szíjjal és nadrág is szerepel! Viszont a sajtóban megjelent 29 láda robbanóanyag, s egyéb nagymennyiségű fegyver sehol sem szerepel!

Két vizsgálati dosszié található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Az első a V- 113398/1-es számú.

Antal József Lajos, 5-64.o.,
Berényi Illés, 65-89.o.,
Borosi Kálmán, 90-106.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Béres György, 107-117.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Bodnár László, 118-139.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Borosi Kálmán, 140-144.o.
P. Farkas Jozefát, 145-164.o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte”
Fehér Endre, 165-184.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kassai Kázmér, 185-201.o.
Huszár József, 202-206.o., az internáltat a SZEB kihallgatta, de október 28-án megszökött.
Király György, 207-2011.o.
Ifj. Kiss Sándor, 212-227.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kizmann Ottó, 314-383.o.

A másik a V-113398/1-a számú.
A Kovács László elleni büntetőügyben keletkezett tanúvallomásokat tartalmazza.

Kovács László, 2-16.o.
Mester (Macher) László, 17-34.o.„SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Attila, 35-45.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Béla, 46-54.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Lukács Pelbárt, 55-90.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Dr. Ocsovai Sándor, 91-109.o. A SZEB kihallgatta- internálták- Megszüntetve jelzés,
Ondrék József, 110-128.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Plachy Tihamér, 129-144.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócsy Frigyes, 150-156.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócs Ferenc, 157-186.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Sall György, 187-196.o.
Szabó Gyula, 197-213.o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Szendrői Géza, 214-236.o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte jelzés,
Vágó Sándor, 237-245.o. „Internálva 1946. jún. Jelenleg nem! Jelzés,
Tamás Pál, 216-261.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Zachar Róbert, 262-278.o. SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte. Jelenleg internálva