fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit

 

Kereszténységünk nagyjait ünnepeljük és köszöntjük. „Mind hitben hunytak el, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön… Egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után. Ezért az Isten sem szégyelli, hogy Istenüknek hívják, hi-szen hazát készített nekik.” (Zsid 11, 13. 16) A jobb hazába nemcsak vágyódtak a szentek, hanem úgy is éltek, hogy Istentől megkapják az örök élet koronáját.

KEZDŐÉNEK

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban Mindenszenteket ünnepelve, akiknek ünnepén ujjonganak az angyalok, és magasztalják Isten Fiát.

OLVASMÁNY Jel 7, 22–4. 9–14

Vannak jószándékú emberek, akik nem szolgálnak a sátánnak, akik homlokukon őrzik Krisztus jelét, és bű–neikbe, gyarlóságaikba soha nem nyugszanak bele, mindig igyekszenek tisztára mosni a lelküket a Bárány vérében.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 23. Zsoltár

Válasz: Ez az istenkeresők népe *

mely látni kívánja arcodat, Uram.

SZENTLECKE 1 Jn 3, 1–3

Az életszentségre törekvő ember mindig idegennek tűnik a világ szemében. Valójában nem idegen. A zsoltárral mondhatjuk: „Mi pedig a te néped és nyájad juhai” (Zsolt 79, 13) vagyunk. Örök távlatokat tárt ki előttünk az Isten!

ALLELUJA Mt 11, 28

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok és viseli-tek az élet terhét! * Én felüdítelek titeket”, mondja a mi Urunk.

EVANGÉLIUM Mt 5, 1–2a

A szentek Krisztus gondolatai szerint törekedtek az élet–szentségre. Az emberek szemében furcsa az anyagias-ságtól és a gazdagságtól független ember, a szelíd, a megbocsátó, a türelmes, a tiszta ember, mégis itt a bol-dogság titka!

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

A szentek nagyságának titka volt az is, hogy átélték a szentmisét, a szentáldozást. Napjuk két részből állt. Félnap készültek a szentáldozásra, félnap hálát adtak.

Szent vagy, Urunk, Istenünk; és kérjük: Tégy szentté minket is az eucharisztikus áldozatban.

EGY GONDOLAT

Isten az embereket közösségi természetük szerint vezeti az üdvösségre. A még úton levők feltekintenek a már célba érkezettekre, s biztatást merítenek abból, hogy lát-ják mindenféle nemből, korból, állásból, nemzetből a megkoronázottakat Isten országában. Senkit sem aka-runk figyelmen kívül hagyni azokból, akik Isten látására jutottak, s ezért szentelünk külön ünnepet Mindenszen-teknek, tehát azoknak is, akiknek nevét egyedül csak Is-ten ismeri. * Az ünnep a 7. századból ered, akkor szen-telték fel a hajdani pogány Pantheont Máriának, a vérta-núknak és minden szenteknek közös tiszteletére. Mi, a még úton lévők ezen a napon feltekintünk a már célba-érkezettekre, és bíztatást merítünk példájukból.

FÉNYSUGÁR AZ AJTÓ HASADÉKÁBAN

Egész életemben biztos voltam abban, hogy az élet nem ér véget a halállal. Most azonban már azt is tudom, hogy az élet igazában a halállal kezdődik. S tudatában vagyok an-nak, hogy az élet arra való, hogy méltó legyek a halál pil-lanatára. Azt is tudom, hogy a szenvedés csak külső ruházatom: belső lényegem sértetlen marad. És ha majd külső ruhám teljesen szétfoszlik, láthatóvá válik teljes lé-nyegem: a halál pillanata meghozza számomra az örök életet. Hermann Bahr

MEGFONTOLANDÓ

Az élet fontos átmenet. Ez a próba ideje. Sőt, amennyit itt hagytam kialakulni magamban Jézusból, annyi marad meg mindörökre odaát. Minden cselekedetem, minden pillanatom, minden lélegzetvételem átkerül az örökké-valóságba. Itteni életemnek minden perce az Életet ké-szíti elő és határozza meg! A mennyország olyan ház, amelyet idelenn építünk föl, és majd odaát lakunk benne.

Chiara Lubich

HALOTTAK NAPJA – NOVEMBER 2.

Tegnap a diadalmas Egyházról emlékezett meg a litur-gia, ma a szenvedő Egyházra fordítja a hívek figyelmét. Mindenszentek vecsernyéje után az ünnepi díszt eltá-volítják, jámbor komolyság tölti be a templom csarno-kait. A halotti zsolozsma vezeti be a megemlékezést, a hívek pedig körmenetekben mennek a sírokhoz, hogy az elhunytakért imádkozzanak. Másnap ünnepélyes gyász-misében mindnyájunk közös édesanyja, az Egyház imád-kozik elhunyt gyermekeiért. E nap különös alkalom és ösztönzés legyen számunkra, hogy könyörgésekkel, az irgalmas szeretet cselekedeivel, búcsúkkal kimutassuk halottaink iránt érzett részvétünket. A sírok látogatása emlékeztessen bennünket a földi élet mulandóságára, s irányítsa tekintetünket a mennyei javakra. E két ünnep liturgiájában különös szépséggel jut kifejezésre hitünk a „szentek egységében:”, vagyis a küzdő, a szenvedő és a győzedelmes Egyház kegyelmi közösségében.

TELJES BÚCSÚ

Akik halottak napján (vagyis az azt megelőző nap delétől a halottak napját követő éjfélig) meglátogatnak egy templomot vagy nyilvános kápolnát, teljes búcsút nyerhetnek a szokott feltételekkel. A látogatáskor egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet kell imádkozni. Ez a bú–csú elnyerhető a megelőző vagy következő vasárnapon és Mindenszentek ünnepén is.

TESTVÉREINK, A SZENTEK

November 4. Borromeo Szent Károly püspök ünnepe. Milánó érseke, igazi pásztor egyházmegyéje gondozásá-ban, látogatásában. A tridenti zsinat határozatainak meg-valósítója, a reformáció után az Egyház egyik újjáépí-tője. + 1584.

November 5. Szent Imre herceg ünnepe. Szent István ki-rályunk fia, aki méltó utódjának ígérkezett. Házasságát össze tudta egyeztetni az önként vállalt evangéliumi ta–nács, a szűzi tisztaság megtartásával. Halála tragédia volt apjára és nemzetére nézve, de a magyar ifjúság égi pártfogót nyert benne. Az evangéliumi tanácsok tiszte-letét is tanítja a ma emberének.

SZENT IMRE IMÁJA

Úristen, te az egész világ Gondviselője vagy. Te adsz erőt a gyenge embernek, a te kezedben van a fejedelmek lelke. Te hatalmasabb vagy minden földi királynál. Tégy velem tetszésed szerint.

HASZNOS GONDOLAT

Olyan időt élünk, amikor az ember megtanul fölfigyelni arra a sokszor szokatlan és kemény nyelvre, amellyel a szentek beszélnek. Azt mondják, hogy kút mélyéből még nappal is meglátni a csillagokat. Mi benne vagyunk a nagy szegénységnek és az igen nehéz időknek mély kútjában.

Most láthatóvá válnak hitünk egének csillagai, a szentek, és ők biztatást, békét és útmutatást ragyognak belénk onnan felülről, lelki nagyságuk egéről. Mindnyájan azt a szükséges nagy tanulságot sugározzák: nincs a földön az a baj, amelyet ne orvosolna és boldogságra ne váltana az életszentség. Schütz Antal

EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS KIUGRÓAN VALLÁSOSAK

AZ ERDÉLYI MAGYAROK

Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok értékrendje a család, a nemi szerepek és a vallásgyakorlás kérdésében jobban hasonlít a romániaira, mint a magyarországira. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek első részét a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették október 13-án kolozsvári sajtótájékoztatójukon.

Amint Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérése keretében elő-ször mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is.

Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek a családra, a nemi szerepekre és a vallásgyakorlásra vonatkozó eredményeit ismertették az október 13-i sajtótájékoztatón. Amint Horváth István megjegyezte, ezek azok a kérdések, amelyekben európai összehasonlításban az erdélyi magyarságot is a romániai trendek jellemzik.

Kiss Tamás kutató elmondta: az európai társadalmak mindegyike kiemelt szerepet tulajdonít a családhoz való ragaszkodásnak. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a család-hoz, és mit tekintenek családnak.

Az EVS négy kérdésen keresztül vizsgálta a magánéleti liberalizmust, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott.

Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutat-kozik meg Nyugat-Európa és az egykori szocialista országok között.

Az erdélyi magyarokra és Romániára a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti libera-lizmus. Az egy és tíz közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Az erdélyi magyarok kilenc százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos. A felmérés szerint az erőteljes magánéleti konzervati-vizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. A gyermekvállalásra és az idős szülőkről való gondos-kodásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból ugyanis az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékra egyáltalán nem jellemző.

Mint elhangzott, a családdal kapcsolatos értékeket ille-tően az erdélyi magyarok Romániához, és nem a némi-képp liberálisabbnak tekintett Magyarországhoz hason-lítanak.

Az erdélyi magyarok ezzel elütnek az olyan kisebbségi közösségektől, mint az észtországi oroszok, a bulgáriai törökök vagy a macedóniai albánok, ahol a többségnél konzervatívabb családi-magánéleti mentalitás jellemző.

Amint Kiss Dénes kutató elmondta: a vizsgálat minden mutatója azt jelezte, hogy Románia Európa legvalláso-sabb országa.

Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék) és a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék) aránya.

A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló, európai összehasonlításban ki-ugróan magas vallásosság jellemzi.

Így az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak.

Horváth István hozzátette, a mutatók nagy mértékben különböznek a jóval szekularizáltabb Magyarország mutatóitól. Forrás: MTI / Magyar Kurír

FELELŐS VAGY

Ki-ki maga felelős azért, hogy a saját életét élje és ön-magát megtalálja. Ha ezt a felelősséget másra igyekszik áthárítani, akkor nem fogja megtalálni saját létének ér-telmét. Thomas Merton