fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit

2020. október 4.

ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP

Az ószövetségi választott nép helyett Isten a zsidókból és a pogányokból új népet alkotott magának. Ezért az új népért Jézus feláldozta életét. Feltámadása óta pedig állandóan vele van: vezeti és élteti. Ez a bizonyítéka annak, hogy földi életünk Isten előtt értékes lesz, és eléri célját, a boldog örök életet.

KEZDŐÉNEK Eszt 13, 9. 10–11

Hatalmad alá tartozik, Uram, minden, és senki sem áll–hat ellen akaratodnak. Te teremtettél mindent, az eget, a földet, és mindent, amit az ég határa magába foglal, te vagy a mindenség Ura.

OLVASMÁNY Iz 1, 5–7

A próféta Isten szőlőjéhez hasonlítja a választott népet. Szeretetének sok és különféle jelét mutatta meg népe iránt az Úr: az ígéret földjére vezette, kinyilatkoztatást, törvényt adott neki és a messiási ígéretek hordozójává tette! Népe azonban méltatlanná lett ezekre a jótétemé-nyekre. Az Úr különösen is a hitetlenséget és a sok–sok igazságtalanságot veti szemükre.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 79. Zsoltár

Válasz: Isten kedves szőlője * az ő választott népe.

SZENTLECKE Fil 4, 6–9

A hívő ember élete is tele van gonddal és bajjal. Mi azonban tudjuk, hogy Isten mellettünk áll, bízhatunk benne, a javunkat akarja. Ezért nincs okunk az elkese-redésre. A terhet talán nem veszi le vállunkról, de bizto-sít minket, hogy kereszthordozásunk nem értelmetlen, és erőt is ad a próbatétel elviseléséhez.

ALLELUJA Jn 15, 16

Én választottalak titeket a világból, hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek, * és gyümölcsötök maradandó legyen, mondja az Úr.

EVANGÉLIUM Mt 21, 33–43

Az Isten országára csak az méltó, aki az ő akarata szerint él. Mindnyájan megkapjuk az ehhez szükséges kegyel–met is. Csak az a kérdés: elfogadjuk-e és felhasználjuk-e? Erről egyszer mindenkinek számot kell majd adnia.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Krisztus a szőlőtő, mi pedig a szőlővesszők. Őriznünk kell a vele való egységünket, hogy életünk sok gyümöl–csöt teremjen.

ELMÉLKEDÉS

Mi a különbség a fizikai rossz – a szenvedés – és az er–kölcsi rossz – a bűn – között? A fizikai rossznak nincs ereje ahhoz, hogy behatoljon létünk fölszíne mögé. Hat-ni tud testünkre, értelmünkre, érzékeinkre. De ha bátran, nyugodtan, önzetlenül, megbékélten szenvedünk, akkor mindaz, ami kívülről megtör, belülről csak tökéletesí-teni fog és egyre jobban önmagunkká formál, mivel arra képesít, hogy hivatásunkat Krisztusban betöltsük.

Thomas Merton

ASSISI SZENT FERENC

Az Egyház történelmének egyik legkrisztusibb szentjé–nek ünnepe október 4-e. Ebben évben elmarad liturgikus ünneplése.

Assisiben született 1182–ben olyan családból, ahol elsőd-leges volt az anyagi jólét és annak gyarapítása. Egy akkor jóléttől elkápráztatott világ közéletre veszé–lyes eretnekségeket produkált (albigensek, katharok). Ekkor választotta ki a Gondviselés Assisi városából Ferencet. Megtért és Istennek szentelte életét. Döntő jelentőségű esemény volt életében 1209 Szent Mátyás ünnepe. A krisztusi szegénység lelkiségének hőse lett. Szerette ezt az Isten teremtette szép világot (Naphim-nusz). Jézus Urunk emberi életének hiteles közvetí-tőjeként, (greccó-i karácsony) Krisztus sebeit hordozta testén. A kolduló rendek szellemiségével, ismét útjára indult a világban szeretetre építő és örökkévalóság felé törekvő keresztény lelkiség. 1226. október 3–án halt meg, és két év múlva már szentté avatták.

Október4. Az emberi élet védelme vasárnapja

AZ ÉLET VÉDELME MINDENEK FÖLÖTT

Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a csíksomlyói búcsú szónoka, Marian Adam Waligóra len-gyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolos-tor házfőnöke 2018. május 19-én.

„Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diag-nosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára meg-tartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége.” Magyar Kurír

XXIII. JÁNOS PÁPA IMÁJA

A CSALÁDOKÉRT

Ó Jézus, add, hogy családjainkban béke és egyetértés uralkodjék, hogy tiszteletben tartsák az imát és Isten törvényét, és hogy a törvény megtartása ennek szeretetét is jelentse.

Ó Jézus, élj úgy minden keresztény családban, amint egykor Názáretben éltél.

Tartsd meg szereteted által a család egységét minden pillanatban, és az örökkévalóságban.

Oltalmazd, ó Jézus, azt a családi békét, amely egyedül képes megenyhíteni az élet keserűségeit! Amen.

ARADI VÉRTANÚK

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es sza-badságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizen-hat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illet-ve az aradi tizenhármak elnevezést is.

A MEGFOGANT ÉLET VÉDELME

Hálát adunk Isten előtt mindazokért, akik igent mondtak és mondanak az életre. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körleveléből idézünk:

„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019. november 13-án kiadott, Megújulás a szeretetben című körlevelében már foglalkozott a megfogant emberi élet védelmének fontosságával, azonban a téma rendkívüli aktualitása miatt szeretnénk külön is hangsúlyozni az Egyház ezzel kapcsolatos álláspontját. Püspök elődeink 1956. szeptember 12-én körlevelet adtak ki, mivel akkor tették rendeletileg lehetővé Magyarországon a művi ter-hességmegszakítást. Az akkori dokumentum nyelvezete régiesnek tűnhet, azonban tartalmát tekintve semmit sem vesztett időszerűségéből.

»Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt megszülettél volna, megszenteltelek« (Jer 1,5) – olvashatjuk Jeremiás próféta könyvében, amellyel a szent szerző azt erősíti meg, hogy az élet nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A Katolikus Egyház Katekizmusa 2270. pontjában ez áll: »Az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell. Az emberi lény személyi jogait létének első pillanatától fogva el kell ismerni, ezek közé tartozik minden ártatlan lény sérthetetlen joga az élethez«.

Az élet Isten ajándékozó szeretetének a gyümölcse. Az 1956-os körlevélben így fogalmaztak elődeink: »A mi életünk is, Kedves Hívek, fogantatásunkkal kezdődött. Akkor lehelte Isten belénk a halhatatlan lelket, amelyet az ő képmására teremtett. Áldottak legyenek szüleink, akik jelentkezésünket e világra áldozatos lélekkel fogad-ták. Áldott legyen édesanyánk, aki gondosan óvakodott minden olyan lépéstől, amely nekünk ott a szíve alatt ártalmunkra lehetett volna; és édesapánk is, aki vigyázott anyánkra mimiattunk. Örömmel vártak, előre találgatták nemünket, tanácskozták meg nevünket, készítették számunkra a bölcsőt, a ruhácskákat! A mennybéli Atya fizessen nekik ezért a jóságukért, és a Szűzanya szeresse őket; mi meg köszönjük nekik, hogy életben tartottak és meg nem öltek minket!«

Fájdalmas felkiáltásként hangzik fel több, mint hatvan évvel ezelőttről a kérdés: »Hogy meg nem öltek minket? Hát ez is lehetséges lett volna? […] Isten az ember természetébe oltotta a szülői szeretetet…«, ezért a magzat szándékos megölése az Isten által adott törvény szerint bűn. Megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy több honfitársunk halt meg terhességmegszakítás követ-keztében a XX. században, mint amennyi magyar esett el a világháborúkban.

Hálát adunk Isten előtt mindazokért, akik igent mondtak és mondanak az életre, egyben szeretettel és imával bá-torítunk mindenkit, hogy merje elfogadni és kibonta-koztatni az élet ajándékát. »Kiálts, ne szűnj meg kiáltani!« (Iz 58,1) … imáink legyenek kiáltások, amelyek által Isten tanítása meghallgatásra találhat és áldássá válhat a világban.”

Magyar Kurír

MÁRIA–ÜNNEP

Október 7–én ünnepeljük Rózsafüzér (Szentolvasó) Királynőjét. V. Piusz pápa rendelte el ezt az ünnepet 1571-ben a török fölött aratott lepantói győzelem emlé-kére.

CSALÁDI RÓZSAFÜZÉR

Elődeink példája nyomán mi is ajánljuk a családi rózsa–füzér imádságot. A II. vatikáni zsinat külön is hangsú-lyozta, hogy a család a társadalom legkisebb sejtje, ahol a családtagokat a közös szeretet és közös ima köti össze. Az ilyen család házi szentéllyé válik. Szentély: ahol min-denki megmarad saját feladatkörében, de együtt keresik az igazságot, együtt gyakorolják a szeretet tetteit, együtt szolgálják testvéreiket; részt vesznek a helyi keresztény közösség apostolkodásában és liturgikus életében, és együtt imádkoznak. Ha mindez hiányzanék, hol lenne a keresztény család? … Jó volna a családi közös imát újra fölfedezni. VI. Pál pápa: „Marialis Cultus” 52

SZŰZ MÁRIA,

MAGYAROK NAGYASSZONYA,

MAGYARORSZÁG FŐPÁTRONÁJA

Október 8–a, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátronája ünnepe. Hazánk és népünk egy évezreden keresztül érezte az Istenanya különleges pártfogását. Ezért adunk hálát a mai napon, és ezt kérjük továbbra is.

„Ó, hívő lélek, tudd meg, mennyire szépséges, mennyire dicsőséges az Úr Jézus anyja, Mária. Ó, mennyire boldo–gok azok, akik szemtől szembe meglátják őt. Ó, mennyi–re nyomorultak azok, akik bűnök által elveszítik látását. Amint Anzelmus mondja elmélkedésében: Mária szép, ha ránézel, szeretetre méltó az együtt uralkodásban, gyö-nyörűséges a látása. A legfőbb öröm az Isten után, nézni őt és gyönyörködni az dicsőségében.”

Temesvári Pelbárt

FERENCES VÉRTANÚK

Október 10-én ünnepeljük Szent Dániel és vértanú társait. 1227–ben hét ferences testvér – köztük Angelus testvér is – Marokkóba utazott az Evangélium hirde-tésére. Vezetőjük a kalabriai Dániel volt. Előbb itáliai kereskedőknek, majd útközben mohamedánoknak is hir-dették a keresztény hitet. Az ellenség elfogta őket, s mi-vel hitüket nem akarták megtagadni, lefejezték őket. Testüket meggyalázták, de istenfélő emberek összegyűj–tötték ereklyéjüket és Ceutában eltemették.

Assisiben, Szent Ferenc városában lesz CARLO ACUTIS boldoggá avatása – október 10-én, szombaton délután 4 órakor, a pápai bazilikában. „A hír fénysugár számunkra ebben a válságos időszakban. Mindannyiunkat erővel tölt el – nyilatkozta Domenico Sorrentino, Assisi püspöke. – Ezekben a hónapokban megtapasztaltuk a magányt és az egymástól való távolságot. Szükségünk van erre a lelki megerősítésre.”