Tisztelt Plébánia Hivatal!

Kedves Plébános Úr, kedves Atya!

Lehet, hogy levelem, kérésem furcsa lesz az Ön számára, mivel ismeretlen vagyok és valószínűleg az is maradok. De valójában ez nem is lényeges. Én egy aggódó nagymama vagyok, Fejér megyéből, Mórról.

Hogy most Önnek írok kedves atya, az lehet, hogy Isteni sugallat volt számomra, vagy a családunkat ért tragédia miatti kétségbeesés.

A múlt vasárnap, október 03-án megszületett a lányomnak a babája, Grétike. Egy éves várakozás előzte meg a terhességet. Sajnos a várandósság sem volt felhőtlen, mivel a rosszullétek mellett még a Coviddal is szembe kellett néznie. Majd a genetikai vizsgálat során azt mondták, hogy a baba Down-kóros lesz és még több problémát is találtak nála, és mielőbb döntsék el, hogy elveteti e a magzatot. Ez nagycsütörtök napja volt és este a templomba húztam egy bibliai idézetet: Nyugodj meg az Úrban és remélj benne (Zsolt 38,7). Ekkor reménység fogott el és tudtam, hogy a Jóisten nem hagy el, velünk van. Majd nagypénteken is húztam egy cédulát, melyre az volt írva: A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be és az Isten kegyelme volt rajta. (Lk2,40) Ekkor már még jobban bíztam. A lányom még húsvétkor megkapta a betegek kenetét és imalánc indult el a gyógyulásért könyörögve. Rózsafüzér, szentmise és fohászok…

Természetesen nem volt kérdés számukra, a férjével együtt úgy döntöttek, hogy a babát mindenképpen megtartják. Végül a kontroll vizsgálaton 99,99 % -ban negatív eredményt kaptak.

Kb. két hónappal ezelőtt, egy 4D-s ultrahangon észrevették, hogy több a magzatvize, mint kéne, de az orvosa, azt mondta, hogy ne foglalkozzon vele, biztosan volt egy kis vírusfertőzése. Az ezt követő vizsgálatokon egyszer jó volt az érték egyszer nem, de persze a lányom ne aggódjon, mert nem lesz semmi baj címszóval, nem vizsgálták ki, hogy van e valami probléma. Azért ez a dolog már nem hagyott nyugodni bennünket és akkor az orvos beutalta a kórházba vizsgálatra, de végül egy héttel a kiírás előtt megindították nála a szülést.

A Lányom egy gyönyörű kislányt hozott a világra, 2,50 dkg és 49 cm, a mi kis angyalkánk.

A rémálom akkor kezdődött csak igazán. A picinek légzéskimaradása volt, mert a légcsöve  és a tüdeje tele volt magzatvízzel, ugyanis egy fejlődési rendellenességgel született, amire a 400 fajta genetikai szűrés nem terjedt ki. Pontosan nyelőcső elzáródása van. A nyelőcső egy szakasza hiányzik. Az alsó nyelőcső pedig összeköttetésben van a légcsővel, amelyből a gyomornedv feljut a tüdőbe. Grétikét a 2. napján 5 órán keresztül műtötték. Sajnos a műtétet csak részben sikerült elvégezni, mert a nyelőcső hiányzó szakasza túl nagy, így nem tudták azt össze kötni. A gyomorszájat kivezették, táplálása ezen keresztül fog történni a következő műtétig. Tehát még újabb műtét vár a kis csöppségünkre.

Jelenleg még altatják, mert súlyos tüdőgyulladás is fellépett nála és ezért, még lélegeztető gépen is van. Láza is volt, de már lement. Nem tudják, hogy miért alakult ki a tüdőgyulladás, a magzatvíztől vagy a gégénél még van valami elváltozás, ahol a nyála leszivárog. Isten mentsen meg ettől, mert, akkor még ez miatt is meg kell műteni. Folyamatosan kell a nyálszívónak mennie, mert a nyálát nem tudja hova lenyelni.

A családunk kétségbeesetten áll e tragédiával szemben. Mindent megtennénk értük, hogy a kis Grétike meggyógyuljon. Látom a lányomat, hogy mennyire szenved, mikor a kisbabáját csak egy percre foghatta meg, azóta csak gumikesztyűvel érintheti meg. Nem táplálhatja természetes módon. Szenved az édesapa is, hiszen még a kezébe sem vehette újszülött kislányát. És mikor meghallottam a lányom sírásba csukló hangját, vigasztaló szavakat próbáltam keresni, de egy bizonyos ponton már nagyon nehéz.

Csak bízz a Jóistenben, mondogattam neki, már olyan sokat imádkoznak értetek, Ő biztosan megsegít, de ha kell egész Magyarország imádkozni fog értetek!

Nem tudom, hogy miért mondtam ezt neki, de elkezdtem rajta gondolkodni és úgy éreztem, hogyha azt kéri tőlem a Mennyei Atyánk, hogy minél több helyre eljuttassam az ima kérésemet e csöpp teremtés gyógyulásáért, akkor ezt kell tennem. Hiszek és Bízok a Jézus Krisztus végtelen szeretetében és irgalmában, mert Ő mondta, hogy higgyük, amit könyörgéseinkben kérünk, hogy mindazt megnyerjük és megadatik nekünk.

Tudom, hogy megsegít minket, de sok imára van szükségünk. Ezért kerestem meg Önt, kedves atya, hogy imát kérjek az Ön egyházközségétől. Alázatos szívvel kérem, továbbítsa a rózsafüzér társulat vagy imacsoportok felé a kérésemet!

Nem tudom, hogy mi a Jóisten szándéka azzal, hogy a mi kis Grétikénk ilyen betegen jött e világra és nem is kérdőjelezem meg, hogy miért éppen velünk történt ez meg. Csak azt tudom, hogy nekem mindent meg kell tennem érte, hogy Őket boldognak lássam, ha, kell a csillagokat is lehoznám az égről. Én egyedül semmi vagyok, de együtt hiszem, hogy hegyeket lehet mozdítani. Isten nagy tervében mindannyian benne vagyunk.

A lányom mesélte, hogy Grétike mellett nagyon sok koraszülött csecsemő fekszik az osztályon, akiknek ugyanúgy szükségük volna az imára. Lehet, hogy sokukért nem imádkozik senki.  A hétköznapi életünkben, sokszor észre sem vesszük, hogyha valaki gondokkal küszködik.

Kérem szépen, hogy értük is mondjanak imát!

Hálás szívvel köszönöm Önnek és hívő közösségének, hogy meghallgatta kérésemet!

egy aggódó nagymama