Ezekben a napokban emlékezünk meg az egyház három dimenziójáról, vagyis létmódjáról: Megdicsőült Egyház, Zarándok Egyház és Szenvedő Egyház.
November 1-én nagy fényességgel üli meg egyházunk Mindenszentek ünnepét, vagyis azokról az elhunytakról emlékezünk meg, akik Krisztus megváltói hatalmából a világ teremtése óta itt a földön éltek, és eljutottak a Mennyországba, eljutottak a Megdicsőült Egyházba. A Jelenések könyvében ezt olvassuk: „Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal.” Megszámlálhatatlan sok ember jutott el Isten színelátására, tehát az elmúlt 2000 évben. Az egyházi esztendő szűkössége miatt azonban nem tudunk mindenkiről külön-külön megemlékezni, mindenkit külön-külön példaként állítani a hívők elé, ezért ezen az egy napon emlékezünk meg rólunk. Ezen a napon fehér, vagy arany színű miseruhában misézünk, elénekeljük a Dicsőséget, és a legnagyobb ünnepélyességgel elimádkozzuk a Hitvallást is.
A keleti egyházban már 380 körül ünnepelték ezt a napot, elsősorban a vértanúkról megemlékezve. III. Szent Gergely pápa pedig tovább bővítette: minden apostol, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden igaz ember emléknapjává. Ezen a napon különösen is megtapasztaljuk minden szentek egységét: az élő és elhunyt hívek titokzatos közösséget alkotnak és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek és helytállnak.
Fontos, hogy ezt a nagy ünnepet ne homályosítsa el a halottak napja. Halottak napja a Szenvedő Egyház tagjairól emlékezik meg. Azokról a személyekről, akik itt a földön éltek, már meghaltak, de még nem jutottak el az Isten teljes színelétársa, még a tisztulás állapotában vannak, vagyis a Szenvedő Egyház létmódjában. Lelki üdvösségükért szentmisét mondatunk a temetésük napján, majd évente szentmisével emlékezünk meg róluk – mi a Zarándok Egyház tagjai.
A megemlékezés nem keverhető össze a kelta napisten október 31-én tartott újévi ünnepével, sem a rómaiak által ünnepelt parentaliaval, melyet a halottak tiszteletére tartottak, és amely napon kiűzték a halottak szellemeit a házból. Olvasásra viszont ajánlom Jack O’ Lontern: A részeges kovács és az ördög című meséjét, melyben megtaláljuk a töklámpás eredeti történetét.
Varga Kamill testvér
Leave a Comment
Last Updated: 2023-11-04 by Plébános
Mindenszentek és Halottak napja
Ezekben a napokban emlékezünk meg az egyház három dimenziójáról, vagyis létmódjáról: Megdicsőült Egyház, Zarándok Egyház és Szenvedő Egyház.
November 1-én nagy fényességgel üli meg egyházunk Mindenszentek ünnepét, vagyis azokról az elhunytakról emlékezünk meg, akik Krisztus megváltói hatalmából a világ teremtése óta itt a földön éltek, és eljutottak a Mennyországba, eljutottak a Megdicsőült Egyházba. A Jelenések könyvében ezt olvassuk: „Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal.” Megszámlálhatatlan sok ember jutott el Isten színelátására, tehát az elmúlt 2000 évben. Az egyházi esztendő szűkössége miatt azonban nem tudunk mindenkiről külön-külön megemlékezni, mindenkit külön-külön példaként állítani a hívők elé, ezért ezen az egy napon emlékezünk meg rólunk. Ezen a napon fehér, vagy arany színű miseruhában misézünk, elénekeljük a Dicsőséget, és a legnagyobb ünnepélyességgel elimádkozzuk a Hitvallást is.
A keleti egyházban már 380 körül ünnepelték ezt a napot, elsősorban a vértanúkról megemlékezve. III. Szent Gergely pápa pedig tovább bővítette: minden apostol, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden igaz ember emléknapjává. Ezen a napon különösen is megtapasztaljuk minden szentek egységét: az élő és elhunyt hívek titokzatos közösséget alkotnak és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek és helytállnak.
Fontos, hogy ezt a nagy ünnepet ne homályosítsa el a halottak napja. Halottak napja a Szenvedő Egyház tagjairól emlékezik meg. Azokról a személyekről, akik itt a földön éltek, már meghaltak, de még nem jutottak el az Isten teljes színelétársa, még a tisztulás állapotában vannak, vagyis a Szenvedő Egyház létmódjában. Lelki üdvösségükért szentmisét mondatunk a temetésük napján, majd évente szentmisével emlékezünk meg róluk – mi a Zarándok Egyház tagjai.
A megemlékezés nem keverhető össze a kelta napisten október 31-én tartott újévi ünnepével, sem a rómaiak által ünnepelt parentaliaval, melyet a halottak tiszteletére tartottak, és amely napon kiűzték a halottak szellemeit a házból. Olvasásra viszont ajánlom Jack O’ Lontern: A részeges kovács és az ördög című meséjét, melyben megtaláljuk a töklámpás eredeti történetét.
Varga Kamill testvér
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja