Medgyesy S.(-mikli) Norbert: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere
Piliscsaba-Budapest, 2009.
Recenzió
Medgyesi S. Norbert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, tudományos fokozata: habilitált docens, a Történelemtudományi Tanszék vezetője, a történelemtudományok doktora; tagja az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoportnak. Kutatási területe a 17-19. századi magyarországi iskola-, színház és művelődéstörténet, az egyházi népénekek és a kultúrtájváltozás. Összegyűjtötte a vas vármegyei Perenye község teljes profán és szakrális néphagyományát.
A kép forrás: Magyar Kurír: Lambert Attila
A jelen kötetet az Egyetem és a Ferences Rendtartomány adta ki a Magyar Ferences Források sorozatának 5. darabjaként, azon belül is a Művelődéstörténeti monográfiák alsorozat 1. köteteként. E sorozat kötetei: 1. „Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?” (Ferencesek a feloszlatás idején); 2. A Paokingi Apostoli Prefektúra története; A szécsényi rendház historia domusa I.; A ferences rend dallamkészlete a XVII. században a Kárpát-Medencében; 6. A Deák-Szentes kézirat.
A kötet kiadását támogatta a Csíksomlyói Ferences Kolostor, a Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány is.
A csíksomlyói ferences gimnázium diákjai 1721 és 1787 között majdnem minden esztendő nagypéntekén, illetve ünnepnapokon 42 passiójátékot, 12 moralitást, 5 ószövetségi drámát, 4 mártírdrámát, 12 történelmi drámát, 4 társadalmi drámát és 2 vígjátékot mutattak be. A szerző figyelmét Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt tanára, Kilián István, hívta fel a téma jelentőségére. A könyv megírása előtt több alkalommal kutatott a ferences rendház könyvtárában, ahol rálelt arra a kézikönyvre is, amelyet a XVIII. században a prédikációra készülő rendtársaink rendszeresen használtak.
Csíksomlyói iskoladrámákról Fülöp Árpád tanár adott hírt a csíksomlyói gimnázium értesítőjében 1892-ben. Szintén ő adta ki e drámákat 1897-ben (összesen 4-et). Őt követte Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc 1913-ban. 1938-ban A Vigília újság hasábjain Possonyi László elemezte az addig kiadott darabokat. Venczel József 1940-ben Kolozsvárott felújította az előadást, és sokan emlékezhetnek Csíksomlyói passió című előadásra is budapesti Várszínházban 1981-ben. A kéziratok 1980-as előkerülése után Pintér Márta Zsuzsanna foglalkozott a darabok részletes elemzésével 1990 után (a színdarabok középkori és kortárs párhuzamai), s ezt követte Kilián István 1997-es kutatása, és 2003-as szövegkiadás, Kedves Csak pedig a misztériumjátékok folklorisztikus elemit vizsgálta. Medgyesy S. Normbert pedig a Mária-siralmak összefüggéseit, a drámák lelkiségtörténeti hátterét, valamint a drámákban található bibliai előképrendszereket is vizsgálta korábbi tanulmányában.
Kép forrása: ferences webbolt; https://bolt.ferencesek.hu/termek/a-csiksomlyoi-ferences-miszteriumok/
A 648 oldalas mű 10 fejezetre, és függelékre oszlik. A fejezetekben megismerhetjük a célkitűzést, a somlyói rendház történetét, passiójátékok előadásának célját, a drámák forrásait, a bibliai jeleneteket, a drámák kapcsolatát a katolikus liturgiával, az apokrif és szájhagyományban megőrzött történeteket, Szűz Mária szerepét a játékokban, olvashatunk arról, hogy az Oltáriszentség titka és az utolsó ítélet miként jelenik meg a művekben.
A függelékben elolvashatjuk a drámák szövegeit, kritikai kiadásban. Részletes felsorolásban olvashatjuk a felhasznált irodalmat, mind a kéziratos, mind pedig a nyomtatott forrásokat. Ugyancsak itt találjuk a színes képeket: Csíksomlyóról, a kegyszoborról és fellelt kéziratokról is. A szerző fontosnak tartotta, hogy 4 nyelven – angolul, olaszul, németül és román – nyelven is közöljön összefoglalót a könyv tartalmáról. Természetesen nem maradhat el az igényes és tudományos munkák végéről a személy- és helynévmutató sem.
A kutatási módszer és cél meghatározásánál a szerző megjegyzi: „A misztériumdrámák szellemi-lelki hátterének megrajzolásához, pontos feltérképezéséhez nem elegendő az irodalomtörténet módszereivel dolgoznunk, hanem a ferences rend- és lelkiségtörténet, a vallási néprajzkutatás, a liturgia-, zene- és kegyességtörténet, a himnológia és a biliakutatás módszereit és eredményeit is messzemenően figyelembe kell vennünk.” Áttekintésre kerültek azok a szenvedéstörténettel foglalkozó kéziratos és nyomtatott művek is, melyek a színdarabok előadása idején már a könyvtár tulajdonát képezték, természetesen ide kell sorolni Kájoni János ferences szerzetes énekeskönyvét is. Összehasonlításra kerültek a drámák osztrák és más világdrámákkal, továbbá vizsgálat tárgyát képezte a székelység élőszavas hagyományaiban való utóéletük is.
A mű 246 lábjegyzetet tartalmaz, az olvasottak pontos-precíz alátámasztására. Látszik, hogy tudását hosszú évtizedek munkájával gyűjtötte össze, igen sok munkaórát belefektetve. Kitűnik az is, hogy szakterületeiből adódóan a barokk színjátszó irodalom jelentős részét ismeri a szerző. Ugyanakkor megadja a jövő kutatásának irányát is műve végén: „A jövő kutatási feladata lesz a csíksomlyói drámák behatóbb irodalomelméleti és szerkezeti vizsgálata. Emellett a történeti nyelvjárástan számára is tartogatnak meglepetéseket a színjátékszövegek.”
Számomra külön érdekesség volt a „dúsgazdagolás” népszokásának ismertetése. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1941. május 18-án, a csíksomlyói búcsún seregszemlét tartott a KALOT. Ennek keretében Muharay Elemér megrendezte a Dúsgazdag és a szegény Lázár című darabot is. A könyv elolvasása kapcsán azt is szerettem volna megtudni, hogy vannak-e ennek a darabnak esetleges előzményei a korábbi ferences iskolai színjátszásban.
Bár a könyv nem „könnyű esti olvasmány”, mégis ajánlom a téma iránt érdeklődőknek. Jó volt látni, hogy rendtársaim éveken keresztül milyen nagy hangsúlyt fektettek a nép oktatására, nevelésére, a a bibliai és teológia ismeretek elmélyítésre a drámákon keresztül. A kötet a ferences rendházakban általában megvásárolható, vagy a ferences webboltban.
Varga Kamill ferences testvér
Interjú Medgyes S. Normberttel a Magyar Kuríron:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csiksomlyo-oroksege-medgyesy-s-norbert-passio-devociorol-tanitasrol-es-katarzisrol
Leave a Comment
Last Updated: 2023-12-21 by Plébános
A csíksomlyói ferences iskoladrámák
Medgyesy S.(-mikli) Norbert: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere
Piliscsaba-Budapest, 2009.
Recenzió
Medgyesi S. Norbert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, tudományos fokozata: habilitált docens, a Történelemtudományi Tanszék vezetője, a történelemtudományok doktora; tagja az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoportnak. Kutatási területe a 17-19. századi magyarországi iskola-, színház és művelődéstörténet, az egyházi népénekek és a kultúrtájváltozás. Összegyűjtötte a vas vármegyei Perenye község teljes profán és szakrális néphagyományát.
A jelen kötetet az Egyetem és a Ferences Rendtartomány adta ki a Magyar Ferences Források sorozatának 5. darabjaként, azon belül is a Művelődéstörténeti monográfiák alsorozat 1. köteteként. E sorozat kötetei: 1. „Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?” (Ferencesek a feloszlatás idején); 2. A Paokingi Apostoli Prefektúra története; A szécsényi rendház historia domusa I.; A ferences rend dallamkészlete a XVII. században a Kárpát-Medencében; 6. A Deák-Szentes kézirat.
A kötet kiadását támogatta a Csíksomlyói Ferences Kolostor, a Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány is.
A csíksomlyói ferences gimnázium diákjai 1721 és 1787 között majdnem minden esztendő nagypéntekén, illetve ünnepnapokon 42 passiójátékot, 12 moralitást, 5 ószövetségi drámát, 4 mártírdrámát, 12 történelmi drámát, 4 társadalmi drámát és 2 vígjátékot mutattak be. A szerző figyelmét Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt tanára, Kilián István, hívta fel a téma jelentőségére. A könyv megírása előtt több alkalommal kutatott a ferences rendház könyvtárában, ahol rálelt arra a kézikönyvre is, amelyet a XVIII. században a prédikációra készülő rendtársaink rendszeresen használtak.
Csíksomlyói iskoladrámákról Fülöp Árpád tanár adott hírt a csíksomlyói gimnázium értesítőjében 1892-ben. Szintén ő adta ki e drámákat 1897-ben (összesen 4-et). Őt követte Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc 1913-ban. 1938-ban A Vigília újság hasábjain Possonyi László elemezte az addig kiadott darabokat. Venczel József 1940-ben Kolozsvárott felújította az előadást, és sokan emlékezhetnek Csíksomlyói passió című előadásra is budapesti Várszínházban 1981-ben. A kéziratok 1980-as előkerülése után Pintér Márta Zsuzsanna foglalkozott a darabok részletes elemzésével 1990 után (a színdarabok középkori és kortárs párhuzamai), s ezt követte Kilián István 1997-es kutatása, és 2003-as szövegkiadás, Kedves Csak pedig a misztériumjátékok folklorisztikus elemit vizsgálta. Medgyesy S. Normbert pedig a Mária-siralmak összefüggéseit, a drámák lelkiségtörténeti hátterét, valamint a drámákban található bibliai előképrendszereket is vizsgálta korábbi tanulmányában.
A 648 oldalas mű 10 fejezetre, és függelékre oszlik. A fejezetekben megismerhetjük a célkitűzést, a somlyói rendház történetét, passiójátékok előadásának célját, a drámák forrásait, a bibliai jeleneteket, a drámák kapcsolatát a katolikus liturgiával, az apokrif és szájhagyományban megőrzött történeteket, Szűz Mária szerepét a játékokban, olvashatunk arról, hogy az Oltáriszentség titka és az utolsó ítélet miként jelenik meg a művekben.
A függelékben elolvashatjuk a drámák szövegeit, kritikai kiadásban. Részletes felsorolásban olvashatjuk a felhasznált irodalmat, mind a kéziratos, mind pedig a nyomtatott forrásokat. Ugyancsak itt találjuk a színes képeket: Csíksomlyóról, a kegyszoborról és fellelt kéziratokról is. A szerző fontosnak tartotta, hogy 4 nyelven – angolul, olaszul, németül és román – nyelven is közöljön összefoglalót a könyv tartalmáról. Természetesen nem maradhat el az igényes és tudományos munkák végéről a személy- és helynévmutató sem.
A kutatási módszer és cél meghatározásánál a szerző megjegyzi: „A misztériumdrámák szellemi-lelki hátterének megrajzolásához, pontos feltérképezéséhez nem elegendő az irodalomtörténet módszereivel dolgoznunk, hanem a ferences rend- és lelkiségtörténet, a vallási néprajzkutatás, a liturgia-, zene- és kegyességtörténet, a himnológia és a biliakutatás módszereit és eredményeit is messzemenően figyelembe kell vennünk.” Áttekintésre kerültek azok a szenvedéstörténettel foglalkozó kéziratos és nyomtatott művek is, melyek a színdarabok előadása idején már a könyvtár tulajdonát képezték, természetesen ide kell sorolni Kájoni János ferences szerzetes énekeskönyvét is. Összehasonlításra kerültek a drámák osztrák és más világdrámákkal, továbbá vizsgálat tárgyát képezte a székelység élőszavas hagyományaiban való utóéletük is.
A mű 246 lábjegyzetet tartalmaz, az olvasottak pontos-precíz alátámasztására. Látszik, hogy tudását hosszú évtizedek munkájával gyűjtötte össze, igen sok munkaórát belefektetve. Kitűnik az is, hogy szakterületeiből adódóan a barokk színjátszó irodalom jelentős részét ismeri a szerző. Ugyanakkor megadja a jövő kutatásának irányát is műve végén: „A jövő kutatási feladata lesz a csíksomlyói drámák behatóbb irodalomelméleti és szerkezeti vizsgálata. Emellett a történeti nyelvjárástan számára is tartogatnak meglepetéseket a színjátékszövegek.”
Számomra külön érdekesség volt a „dúsgazdagolás” népszokásának ismertetése. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1941. május 18-án, a csíksomlyói búcsún seregszemlét tartott a KALOT. Ennek keretében Muharay Elemér megrendezte a Dúsgazdag és a szegény Lázár című darabot is. A könyv elolvasása kapcsán azt is szerettem volna megtudni, hogy vannak-e ennek a darabnak esetleges előzményei a korábbi ferences iskolai színjátszásban.
Bár a könyv nem „könnyű esti olvasmány”, mégis ajánlom a téma iránt érdeklődőknek. Jó volt látni, hogy rendtársaim éveken keresztül milyen nagy hangsúlyt fektettek a nép oktatására, nevelésére, a a bibliai és teológia ismeretek elmélyítésre a drámákon keresztül. A kötet a ferences rendházakban általában megvásárolható, vagy a ferences webboltban.
Varga Kamill ferences testvér
Interjú Medgyes S. Normberttel a Magyar Kuríron:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csiksomlyo-oroksege-medgyesy-s-norbert-passio-devociorol-tanitasrol-es-katarzisrol
Category: Egyéb Tags: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, Csíksomlyó, ferences, fr. Varga Kamill ofm, Medgyesi Smikli Norbert
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja