Miközben Jeruzsálem felé haladt, ahol a kereszthalál várt Rá, e szavakkal fordult tanítványaihoz: „Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával.”

Bárki, aki ismeri Krisztus evangéliumát – még ha felszínesen is – tudja, hogy az par excellence, a béke üzenete, ahogy Szent Pál írja, Jézus a „mi békességünk” (Ef 2,14), aki meghalt és feltámadt, hogy lerombolja az ellenségeskedés falát és elhozza Isten országát, amely szeretet, öröm és béke.

Hogyan magyarázhatjuk Jézus szavait? Mire gondolt az Úr, amikor azt mondta, Ő azért jött – Szent Lukács változata szerint, hogy „megosztottságot”, Szent Máté szerint pedig, hogy „kardot” hozzon a földre (Mt 10,34)?

Az a béke, amit Krisztus hoz nekünk nem a konfliktusok hiányának szinonimája. Ellenkezőleg, Jézus békessége a gonosz elleni állandó harc gyümölcse. Jézus harca nem emberi személyek, hatalmak, hanem a Sátán – Isten és ember ellensége – ellen irányul.

Annak, aki ellen akar állni ennek az ellenségnek és hűséges kíván maradni Istenhez és a jóhoz, szükségszerűen konfrontálódnia kell meg-nemértéssel és olykor valós üldözésekkel.

Aki Jézust szándékozik követni és megalkuvás nélkül elkötelezi magát az igazságnak, tudnia kell, hogy szembesülni fog ellenállással és a megosztottság jele lesz az emberek között, még talán saját családjában is. A szülő iránti szeretet parancsa szent, de az soha nem előzheti meg az Isten és a Krisztus iránti szeretetet.

Az Úr Jézus lábnyomában járni, Assisi Szent Ferenc ismert szavai szerint azt jelenti, hogy a keresztény a „béke eszköze” lesz, nem a következetlen és látszólagos békének, hanem az igazi békének, amelyet bátorsággal és kitartóan kell követni azáltal, hogy naponta elkötelezzük magunkat arra, hogy a gonoszt a jóval győzzük le (Vö. Róm 12,21).

Szűz Mária, a Béke Királynője, osztozott Fiának vértanúságában, aki megvívta harcát a gonosszal. Kérjük, hogy az ő anyai közbenjárása segítsen minket, hogy Krisztus békéjének tanúi lehessünk és soha ne süllyedjünk olyan mélyre, hogy kompromisszumot kötünk a gonosszal.

XVI. Benedek pápa