Fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit

AZ UTOLSÓ ÉVKÖZI VASÁRNAP:

KRISZTUS, A MINDENSÉG KIRÁLYA

Krisztus Királysága azt jelenti, hogy ő Isten Egyszülött Fia, az egész teremtett világ feje. Minden őáltala lett és ő biztosítja fennállását is. A mi Királyunk nem akar el-különülni övéitől, mint ahogy a földi királyok többsége teszi. Ellenkezőleg: a teremtés, a megváltás és a meg-szentelés műve által kiárasztotta szeretetét a világ és az emberek felé. Hogy gazdagítson minket: földi és örök boldogságot ad teremtményeinek.

KEZDŐÉNEK Jel 5, 12; 1, 6

Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hata-lom, az isteni méltóság, a bölcsesség, az erő és a tiszte-let. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön–örökké.

OLVASMÁNY Ez 34, 11–12. 15–17

A nép vezetőinek feladata, hogy gondoskodjanak a rend-ről, a jogról, és szavukkal meg példájukkal utat mutas-sanak népüknek. A próféta szerint Izrael pásztorai nem feleltek meg e szép hivatásuknak. Önző módon csak ma-gukra gondoltak, a rájuk bizottakkal viszont nem törőd-tek. Isten azonban megkönyörül népén, igazi pásztorokat küld nekik. S végül elküldi majd a jó Pásztort (a Meg-váltót és Üdvözítőt), aki teljes hatalommal és nagy sze-retettel vezeti övéit az örök élet felé.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 23. Zsoltár

Válasz: Az Úr nékem pásztorom, *

ínséget nem kell látnom.

SZENTLECKE 1 Kor 15, 20–26. 28

Az első embertől (Ádámtól) a földi életet és a halált örö–költük, a másik Ádám (Krisztus) a feltámadást és az örök életet biztosította számunkra. A megváltásnak eze-ket a gyümölcseit most még reménységben birtokoljuk. De már ebben a földi életben is megszabadulhatunk bű-neinktől és megkaphatjuk a kegyelmet Isten akaratának a teljesítéséhez. Vajon felhasználjuk-e ezeket a nagy aján-dékokat?

ALLELUJA Mk 11 9b–10a

Áldott, aki jön az Úr nevében! * Áldott legyen Dávid ősatyánknak eljövendő országa!

EVANGÉLIUM Mt 25, 31–46

Urunk az utolsó ítéleten aszerint jutalmaz vagy büntet bennünket, hogy gyakoroltuk–e az irgalmasság cseleke-deteit vagy sem. Ha tehát az ő országának jó alattvalói akarunk lenni, törekednünk kell a felebaráti szeretetre. Ő erre nemcsak tanította övéit, hanem példát is mutatott nekik.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

A szentmise áldozatra Jézus mindenkit szeretettel hív és vár. Legyünk mi is ugyanilyen nyitottak testvéreink felé. Az egymás iránt való jóakarat és segítőkészség tesz mél-tóvá arra, hogy Krisztus Király égi lakomájának is ré-szesei lehessünk.

ÁLDOZÁSI ÉNEK Zsolt 28, 10–11

Az Úr királyként trónol mindörökké: az Úr békével áldja meg népét.

ELMÉLKEDÉS

A mennyek országába nem megy be mindenki, aki azt mondogatja: „Uram, Uram”, hanem csak azok, akik tel-jesítik az Atya akaratát, és elszántan látnak hozzá a munkához. Az Atya viszont azt akarja, hogy minden egyes emberben ismerjük föl Krisztust, a testvért, és sze-ressük is tevékenyen, szóval és cselekedettel egyaránt. Így teszünk tanúságot az igazságról, s így osztjuk meg a többiekkel is a mennyei Atya szeretetének misztériumát.

II. Vatikáni Zsinat

KRISZTUS KIRÁLY FŐÜNNEPE

Krisztus Király ünnepét XI. Pius pápa rendelte el 1925–ben, Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapra, hogy az elpogányosodó korban, a hamis szabadosság lázongásai között az Egyház tagjait Krisztus főségének elismerésére hívja. Az ünnepet a II. Vatikáni Zsinat után áthelyezték Advent előtti utolsó vasárnapra. Ezzel az Egyház azt emeli ki liturgiájában, hogy Krisztus királysága, amely láthatatlanul állandóan megvalósul az ő híveiben („Isten országa bennetek van:”) az idők végén láthatóan is meg-jelenik és az emberiség történelmi útját teljessé teszi, an-nak értelmet ad. Méltóságunkat nem csorbítja, hanem reális alapra helyezi és kiteljesíti, ha elismerjük Isten Királyságát, amelyet átadott Fiának, Krisztusnak. Ez az ünnep évről évre hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok fölött való fölséges és feltétlen uralmát. Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!

ASSISI SZENT FERENC IMÁJA

Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet; és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbsé-get tudjak tenni.

MI IS AZ EMBER A VILÁGON?

Semmi a Végtelennel szemben. Minden a Semmivel szemben. Középpont a Semmi és a Minden között. Mi éppoly képtelenek vagyunk felfogni a semmit, amelyből vétettünk, mint felfogni a Végtelent, amelyben majd el-merülünk. Pascal

A LITURGIKUS IDŐ

Az idő Isten teremtménye, az Isten által alkotott szabá–lyoknak engedelmeskedik. Isten a liturgiában felhasz-nálja az időt az üdvösség művének érdekében is. Ezért szükséges, hogy az ember az idő egy részét kizárólag Is-tennek szentelje. A földi idő így lép érintkezésbe az „égi idővel”, az örökkévalósággal. Az év leforgásával a liturgia elénk állítja Krisztus egész misztériumát.

Az öregedés csodálatos dolog: ha az ember nem felejtette még el, hogyan lehet valamit elölről elkezdeni.

Martin Buber