fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit
2021. április 18.
HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA
Az Ószövetség nagyjairól olvassuk a Bibliában: „Hitben hunytak el, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön… egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után” (Zsid 11, 13. 16). Isten megdicsőült Ábrahám, Izsák és Jákob életé-ben, de különösképpen is megdicsőült Szent Fiának, Jé-zusnak feltámadásában. Neki köszönhetjük, hogy a mennyei haza örökösei lehetünk.
OLVASMÁNY ApCsel 3, 13–15. 17–19
Micsoda jóság és irgalom élt a kereszten haldokló Jézus lelkében, hogy ellenségeiért imádkozott: „Atyám, bo-csáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek” (Lk 23, 34). Szent Péter is hivatkozott a zsidók „tudatlanságára”, de arra a kötelezettségre is, hogy meg kell térniök. A tudatlanságban sem maradhatnak meg! Mindenkinek a kötelessége, hogy hitét és erkölcsi felfogását Krisztushoz alakítsa!
VÁLASZOS ZSOLTÁR 4. Zsoltár
Válasz: Ragyogtasd ránk, Uram, * arcod fényességét!
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
SZENTLECKE 1 Jn 2, 1–5a
Az emberek is észreveszik, ha hazug keresztények va-gyunk. Hiába dicsekszik valaki azzal, hogy ő ismeri Krisztust, ha nem teljesíti parancsait.
ALLELUJA Lk 24, 32
Urunk, Jézus, tárd fel az Írások értelmét! * Hadd lángol–jon a szívünk, midőn tanítasz minket!
EVANGÉLIUM Jn 24, 35–48
A szentek „a lélek sötét éjszakájának” mondják a kétel-kedés időszakát. Jézus nem akarta, hogy az apostolokat ilyen kételyek gyötörjék. Megmutatta nekik testének va-lódiságát, hogy így higgyenek őbenne.
RÖVID FOHÁSZOK
Áraszd, Urunk, Egyházadra a megígért Szentlelket, hogy hathatósan tanúskodjunk feltámadásodról! * Add ke-gyelmedet, Urunk, hogy a nemzetek megtartsák paran-csaidat, és igazságban éljenek! * Tedd, Urunk, tartóssá bennünk húsvéti engesztelő áldozatod gyümölcsét, a ke-gyelmi életet! * Segíts minket, Urunk, hogy tanításodat megtartsuk és így tökéletes legyen bennünk az Isten szeretete! * Vezesd el, Urunk, a kételkedőket is az igaz bűnbánatra!
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
„Föld, rendülj meg az Úr színe előtt, Jákob Istenének szent arca előtt” (Zsolt 114, 7). Rendülj meg lélek, ami-kor az Úr előtt állsz, szent arca ragyog az Euchariszti-ában.
ÁLDOZÁSI ÉNEK Lk 24, 35
A tanítványok felismerték az Úr Jézust a kenyértöréskor, alleluja.
ELMÉLKEDÉS
Úr Krisztus, mérhetetlen értékű a te jelenléted misztériu–ma és az a titokzatos út, amelyen ránk vársz, hogy el-vezess bennünket az Atyához.
Téged követni, Krisztus, ez ma is és mindig azt jelenti, hogy áthaladunk a húsvéti misztériumon. Amikor veled találkozunk, ezt kéred: hagyjuk el önmagunkat, és kö-vessünk téged. Roger Schütz nyomán
EGY GONDOLAT
Amikor valaki visszatér az atyai házba, biztos lehet ben–ne, hogy atyja már várja őt. Különösen is érvényes ez a mennyei Atyára, aki egyszülött Fiát is áldozatul adta, hogy visszaszerezze mindazt, ami elveszett. Ne kétel-kedjünk tehát sohasem Isten atyai jóságában és irgal-masságában. Valentin Lohr nyomán
AZ EGYHÁZ ÉS A IMA KAPCSOLATA
A Szentatya április 14-én délelőtt folytatta az imádságról szóló katekézissorozatát. Ezen alkalommal az Egyház és a ima kapcsolatáról elmélkedett: az Egyházban tanulunk meg imádkozni, de fejlődnünk is kell az imában ahhoz, hogy hitünk ki ne aludjon.
Az Egyház nagy imaiskola. Sokan szüleink vagy nagy–szüleink ölében tanultuk meg első imáinkat. Talán őrizzük annak emlékét, amikor anyukánk és apukánk megtanítottak imádkozni bennünket elalvás előtt. Gyakran az ilyen elmélyült, imádságos pillanatokban hallanak a szülők gyermekeiktől bizalmas kérdéseket és adhatnak nekik az evangéliumból merített tanácsot. Felcseperedésük során pedig a gyermekek az imádság további tanúival és tanítóival találkoznak (vö. Katolikus Egyház Katekizmusa, 2686–2687). Jó emlékezetünkbe idézni őket!
Egy plébániaközösség és minden keresztény közösség életét a rendszeres liturgikus alkalmak és közösségi imák jellemzik. Rájövünk, hogy a gyermekkorunkban egy–szerű körülmények között kapott ajándék nagy örökség, nagyon gazdag örökség, és hogy az imádságról érdemes mélyebb tapasztalatokat szerezni (vö. KEK 2688). A hit „öltözéke” nincs kikeményítve, velünk együtt alakul; a hívő magatartás nem merev, hanem növekszik, vál-ságokon és feltámadásokon keresztül is; sőt válságok nélkül nem is lehet növekedni, mert a válság növeke-désre késztet: a növekedés egyik szükség módja az, ha válságba kerülünk.
A hit lélegzése pedig az ima: annyira növekszünk a hitben, amennyire megtanulunk imádkozni.
Bizonyos életszakaszok után rájövünk, hogy hit nélkül nem tudtunk volna boldogulni, és ez az ima volt az erősségünk. Nemcsak a személyes imánk, hanem test-véreinknek és nővéreinknek az imája, a minket kísérő és támogató közösség imája, olyan embereké, akik is-mernek minket, és olyanoké, akiket kérünk, hogy imád-kozzanak értünk. […] Magyar Kurír
Leave a Comment
Last Updated: 2021-04-16 by Plébános
2021. április 18. HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA
fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit
2021. április 18.
HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA
Az Ószövetség nagyjairól olvassuk a Bibliában: „Hitben hunytak el, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön… egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után” (Zsid 11, 13. 16). Isten megdicsőült Ábrahám, Izsák és Jákob életé-ben, de különösképpen is megdicsőült Szent Fiának, Jé-zusnak feltámadásában. Neki köszönhetjük, hogy a mennyei haza örökösei lehetünk.
OLVASMÁNY ApCsel 3, 13–15. 17–19
Micsoda jóság és irgalom élt a kereszten haldokló Jézus lelkében, hogy ellenségeiért imádkozott: „Atyám, bo-csáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek” (Lk 23, 34). Szent Péter is hivatkozott a zsidók „tudatlanságára”, de arra a kötelezettségre is, hogy meg kell térniök. A tudatlanságban sem maradhatnak meg! Mindenkinek a kötelessége, hogy hitét és erkölcsi felfogását Krisztushoz alakítsa!
VÁLASZOS ZSOLTÁR 4. Zsoltár
Válasz: Ragyogtasd ránk, Uram, * arcod fényességét!
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
SZENTLECKE 1 Jn 2, 1–5a
Az emberek is észreveszik, ha hazug keresztények va-gyunk. Hiába dicsekszik valaki azzal, hogy ő ismeri Krisztust, ha nem teljesíti parancsait.
ALLELUJA Lk 24, 32
Urunk, Jézus, tárd fel az Írások értelmét! * Hadd lángol–jon a szívünk, midőn tanítasz minket!
EVANGÉLIUM Jn 24, 35–48
A szentek „a lélek sötét éjszakájának” mondják a kétel-kedés időszakát. Jézus nem akarta, hogy az apostolokat ilyen kételyek gyötörjék. Megmutatta nekik testének va-lódiságát, hogy így higgyenek őbenne.
RÖVID FOHÁSZOK
Áraszd, Urunk, Egyházadra a megígért Szentlelket, hogy hathatósan tanúskodjunk feltámadásodról! * Add ke-gyelmedet, Urunk, hogy a nemzetek megtartsák paran-csaidat, és igazságban éljenek! * Tedd, Urunk, tartóssá bennünk húsvéti engesztelő áldozatod gyümölcsét, a ke-gyelmi életet! * Segíts minket, Urunk, hogy tanításodat megtartsuk és így tökéletes legyen bennünk az Isten szeretete! * Vezesd el, Urunk, a kételkedőket is az igaz bűnbánatra!
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
„Föld, rendülj meg az Úr színe előtt, Jákob Istenének szent arca előtt” (Zsolt 114, 7). Rendülj meg lélek, ami-kor az Úr előtt állsz, szent arca ragyog az Euchariszti-ában.
ÁLDOZÁSI ÉNEK Lk 24, 35
A tanítványok felismerték az Úr Jézust a kenyértöréskor, alleluja.
ELMÉLKEDÉS
Úr Krisztus, mérhetetlen értékű a te jelenléted misztériu–ma és az a titokzatos út, amelyen ránk vársz, hogy el-vezess bennünket az Atyához.
Téged követni, Krisztus, ez ma is és mindig azt jelenti, hogy áthaladunk a húsvéti misztériumon. Amikor veled találkozunk, ezt kéred: hagyjuk el önmagunkat, és kö-vessünk téged. Roger Schütz nyomán
EGY GONDOLAT
Amikor valaki visszatér az atyai házba, biztos lehet ben–ne, hogy atyja már várja őt. Különösen is érvényes ez a mennyei Atyára, aki egyszülött Fiát is áldozatul adta, hogy visszaszerezze mindazt, ami elveszett. Ne kétel-kedjünk tehát sohasem Isten atyai jóságában és irgal-masságában. Valentin Lohr nyomán
AZ EGYHÁZ ÉS A IMA KAPCSOLATA
A Szentatya április 14-én délelőtt folytatta az imádságról szóló katekézissorozatát. Ezen alkalommal az Egyház és a ima kapcsolatáról elmélkedett: az Egyházban tanulunk meg imádkozni, de fejlődnünk is kell az imában ahhoz, hogy hitünk ki ne aludjon.
Az Egyház nagy imaiskola. Sokan szüleink vagy nagy–szüleink ölében tanultuk meg első imáinkat. Talán őrizzük annak emlékét, amikor anyukánk és apukánk megtanítottak imádkozni bennünket elalvás előtt. Gyakran az ilyen elmélyült, imádságos pillanatokban hallanak a szülők gyermekeiktől bizalmas kérdéseket és adhatnak nekik az evangéliumból merített tanácsot. Felcseperedésük során pedig a gyermekek az imádság további tanúival és tanítóival találkoznak (vö. Katolikus Egyház Katekizmusa, 2686–2687). Jó emlékezetünkbe idézni őket!
Egy plébániaközösség és minden keresztény közösség életét a rendszeres liturgikus alkalmak és közösségi imák jellemzik. Rájövünk, hogy a gyermekkorunkban egy–szerű körülmények között kapott ajándék nagy örökség, nagyon gazdag örökség, és hogy az imádságról érdemes mélyebb tapasztalatokat szerezni (vö. KEK 2688). A hit „öltözéke” nincs kikeményítve, velünk együtt alakul; a hívő magatartás nem merev, hanem növekszik, vál-ságokon és feltámadásokon keresztül is; sőt válságok nélkül nem is lehet növekedni, mert a válság növeke-désre késztet: a növekedés egyik szükség módja az, ha válságba kerülünk.
A hit lélegzése pedig az ima: annyira növekszünk a hitben, amennyire megtanulunk imádkozni.
Bizonyos életszakaszok után rájövünk, hogy hit nélkül nem tudtunk volna boldogulni, és ez az ima volt az erősségünk. Nemcsak a személyes imánk, hanem test-véreinknek és nővéreinknek az imája, a minket kísérő és támogató közösség imája, olyan embereké, akik is-mernek minket, és olyanoké, akiket kérünk, hogy imád-kozzanak értünk. […] Magyar Kurír
Category: Egyéb
Legutóbbi bejegyzések
Kapcsolataink
Ferencesek
Szerzetesek
Egri Főegyházmegye
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A plébánia régi honlapja