Szép és igényes kivitelű könyv jelent meg városunkban ebben az esztendőben a Vachott Sándor Városi Könyvtár gondozásában:

Fülöp Lajos (szerk.): Bugát Pál pályarajza és kéziratos feljegyzései

A kiadványban Farkas István igazgató ajánlása mellett olvashatunk még Bugát Pál életútjáról (B. Gál Edit), külön tanulmányban Bugát Pálról a nyelvújítóról (Fülöp Lajos) és Bugát-kéziratokról (Lovász Béláné). A következő oldalon Vinkler Bálint bevezetése után a Bugát-kézirat egy-egy oldalának másolata látható, illetve annak átirata, fordítása olvasható.

Néhány szó Bugát Pál életútjáról B. Gál Edit írása alapján:

Bukát János jobbágy 1770 tájékán született Halászon, beköltözik a városba és 1783. július 1-én házasságot köt Balog Teréziával a Bertalan templomban. 1793. április 12-én született fiuk Pál Antal (Paulus Antonius). Keresztszülei Cseleng János és Zsiga Magdolna, keresztelő papja pedig Bertók Sándor volt.

(Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Plébánia Kereszteltek Anyakönyve I. 1788-1832. 70.o.)

Az elemi iskola elvégzése után a gyöngyösi ferences gimnáziumba íratták be, (I-IV. Grammatikai osztály 1803-1807) ahol kiváló eredménnyel végzett. 1807-től az Egri Lyceum hallgatója, 1811-ben a pesti orvosi egyetem hallgatója. 1818. december 21-én avatták orvosdoktorrá. „Bugát Pál Antal, 25 éves, római katolikus vallású, a Heves vármegyei Gyöngyös helységből, elvégezte itt az ötéves orvosi tanfolyamot, elkészítette és megvédte a betegségleírást, az első szigorlati vizsgát 1817. szeptember 10-én tette le jó eredménnyel, a másodikat 1818. április 16-án jó eredménnyel, inaugurális disszertációját az agyvelőgyulladásról készítette, bírálója tekintetes Bene uram, nyilvános vitán megvédte 1818. december 19-én, és december 21-én orvosdoktorrá avatta tekintetes Bene professzor úr, a belgyógyászat tanára, oklevelét megkapta.” 1819-ben tanársegéd Széky Péter, majd Fabini Theophil tanár mellé. 1822. június 15-én felveszik az orvosi kar tagjai közé. 1823-ban Bakabányán tisztiorvos, később Selmecbányán és Bélabányán. 1823. október 5-én a pesti egyetem sebészeti tanszékén tanított élettant, kórtant és gyógytant. Az 1831-es pestisjárvány idején az északkeleti országrész küzdelmeit irányította.

1828-ban feleségül vette Wurm (Almay) Erzsébetet, Wurm József kereskedő lányát. Mivel saját gyermekül nem születhetett, ezért 6 vagy 8 csángó fiút fogadtak örökbe.

1830. november 17-én a Nemzeti Tudós Tanács rendes taggá választotta, elindították az Orvosi Tár c. magyar folyóiratot. 1843-ban elkészül a 40000 szót tartalmazó Természettudományi Szóhalmaz c. munkája. 1844-ben finnül kezdett tanulni és a finn-magyar rokonságot kutatta. 1848-ban a forradalom mellé állt, a közegészségi osztály igazgatójává nevezték ki. A forradalom leverése után mellőzték. 1865. július 9-én hunyt el. Szülei és testvérei a Gyöngyös Felsővárosi temetőben nyugszanak, őt a Kerepesi temetőbe temették.

Néhány műve:

A hatóságokhoz a tiszti orvosok közti köröztetés végett, Budapest, 1849.

Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonatjai / Hampel Adolf Fridrik; ford: Bugát Pál.

Búcsúzóbeszéd az orovos és természetvizsgáló 1842-dik év… közgyűlésén, Beszterce-Bányán, Machold, 1842.

Éptan. Pest: Landerer Ny., 1830.

Felelet tt. Balogh, Almási dr. úr a Tud. Gyűjtemény 1830. 3. kötetébe iktatott visszaigazítására, Budapest, Trattner, 1830.

Közönséges kórtudomány / tanítványai számára szerzé Bugát Pál. Pest: Trattner és Károlyi Ny., 1830.

Magyar orvosok és természetvizsgálók… tartott… nagy-gyűléseknek munkálatai, Pest, 1842-1844.

Magyarországi orvosrend névsora: 1840-re, Pest, Trattner -Károlyi Ny., 1840.

Orvosi tár /szerk. Bugát Pál, Pest, 1831-1848.

Sebészet, mellyet előadási kézikönyvül kiad. M.J. Chelius; ford. Bugát Pál… Buda, Egyetemi Nyomda, 1836-1837.

Tapasztalati természettudomány (physica) Tcharner Boldogbul fordítva Bugát Pál által, Budán: A Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1836-1837.

Természettudományi szóhalmaz, Buda, Egyetemi Ny. 1843.

A különböző cikkeiben megtaláljuk a nyelvészetet, a numizmatikát, verseket, adomákat és elmés játékok leírását.