Várakozás, készülődés – jut eszébe a keresztény embernek, amikor advent ideje elérkezik. Közel van már karácsony, s az előtte levő néhány hét alatt megpróbálunk lélekben is felkészülni rá. A zsidó nép hosszú időn át várakozott a Messiás eljövetelére. Mária áldott állapotában kilenc hónapig várt az Úr születésére. Nekünk ennél is rövidebb a karácsonyi készülődés ideje, s bizonyos szempontból talán nehezebb is.

Világunk évről-évre egyre erőszakosabban tömi tele a fejünket azzal, hogy a karácsony egyenlő az ajándékozás ünnepével. Úgy mutathatom meg, hogy kit mennyire szeretek, hogy milyen értékes,drága ajándékokkal lepem meg karácsonyra. Még el sem kezdődött Ádvent, mikor már jó néhány üzlet ünnepi díszben pompázott. A média folyamatosan a karácsony előtti akcióktól hangos. Kihagyhatatlan alkalom ez az idő- szerintük- a játék, ruha, ékszer, autó, s még ki tudja mi minden beszerzésére. A gyermekes családokban még nehezebb a helyzet: a kicsik listákat gyártanak a vágyva- vágyott játékokról, az iskolákban is fontos téma, hogy ki mit kap majd karácsonyra. Mert az aki nem kap kellően értékes ajándékot, az nem menő. Menő egy mobil (a legújabb kivitel, a drágább márka), MP4, (MP12 van már?).

Gondoljuk csak végig: ki is az ünnepelt ilyenkor? Kinek kellene ajándékot kapnia? Nehéz a dolgunk, ha ebből a mókuskerékből ki akarunk szállni, s a Lélek ajándékaival készülnénk az ünnepre. Már az első csapdába is könnyen beleeshetünk: a piacokon, s virágárusoknál szebbnél szebb (sokszor izléstelenebbnél izléstelenebb) adventi koszorúkat vehetünk készen. Legtöbbjüknél, még a gyertyák színe (három lila, egy rózsaszín) sem stimmel. Hiszen nem értik, nem ismerik a színek jelentését. A lilát, amely a bűnbánatra, a tiszta lélekkel való készülődésre, s a rózsaszínt, amely a várakozás örömére, az idő közelségére utal. Ha van néhány szabad óránk, sétáljunk egyet közösen az erdőben, ahol fenyőgallyakat, örökzöldeket, bogyókat, terméseket gyűjthetünk koszorúnkhoz, amit otthon vagy a plébánián gyermekeinkkel közösen készíthetünk el. Lehet, hogy nem lesz annyira tökéletes formájú és csillogó, mint a boltokban kapható, de biztos, hogy nagyobb örömünk telik benne. Érdemes olyan helyet keresni neki, ahol könnyedén körülülhetjük esténként, egy pár perces közös imára. Sajnos a hétköznapi rohanásban nem túl gyakran van arra időnk, hogy együtt imádkozzon a család. Lefekvés előtt az esti imát a koszorúnál ülve mondjuk (jó előre beosztva, melyik gyerek gyújthatja meg, illetve fújhatja el a gyertyákat). Választunk egy-két olyan dalt, amit szívesen énekel mindenki, s ilyenkor kerül szóba az is, ki milyen ajándékot tudott gyűjteni a Kis Jézus születésnapjára. Érdemes a gyerekekkel adventi játékot játszani. Kartonból kivágunk egy-egy kisharangot, aminek fehér oldalát annyi részre osztjuk, ahány napja van Adventnek. A gyerekek naponta csak egy kis négyzetet színezhetnek ki sárgára, attól függően hogyan sikerült a jót tenniük aznap. (Ha voltak gondok, csak egy fél négyzet lesz sárga, ha nagy volt a baj, akkor esetleg fehér marad az aznapi négyzet.) Nekünk felnőttek már nem kell színezgetni a harangokat, de gondolatban annál inkább megtehetjük. Kiválasztunk Ádvent elején kisebb-nagyobb hiányosságaink hibáink közül egyet-egyet, (pl. naponkénti szentírásolvasást, rendszeres rózsafüzért, napi fél óra, amit csak a páromra szánok), s este mi is lelkiismeret vizsgálatot tartunk, vajon sikerült-e aznap nekünk is ajándékozni?

Milye jó lenne, ha a növekvő ajándékhegyek helyett Mária és József a mi otthonunkban is szállásra találna! Ha szívesen fogadnánk őket, s velük együtt várnánk a legnagyobb csodát, az igazi Ajándékot. Ha nem zárnánk be szorosan az összes ajtót és ablakot a zörgetők előtt, hanem szélesre tárnánk szívünk ajtaját, és a befogadnánk a Szeretetet. Mert Jézus menő ma is! Ilyen lélekkel való készülődést kívánunk minden kedves, ismerős és ismeretlen Testvérünknek.