Dékáni Árpád, Nyisztor Zoltán, csipke, néptánc, Méhkerék, miegymás…

Tudósítás és programajánló

A Néprajzi Társaság hírlevelében érdekes meghívót találtam. A TIT József Attila Szabad Egyetem szervezésében a Kossuth Klubba vártak-hívtak egy előadás sorozatra, mely az „Élő örökség, Népszokás, népművészet, néptánc, népzene” címet viselte. A sorozat témavezetője: Dr. Csonka-Takács Eszter néprajzkutató, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A beharangozó tájékoztatott róla, hogy idén ünnepeljük az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény fennállását. Az előadások helyszíne a Kossuth Klub.

Hagyományos kézművesség: Erdei T. Lilla néprajzkutató, csipkekészítő, valamint a halasi csipkekészítők képviselője

Vas- és fémszerkezeti lakatosként elég jól eligazodom az A60-as szerkezeti acélok és az S80-as szerszámacélok világában, a textíliákhoz pedig az ég egy világon semmit sem értek! Így a porcelánboltban éreztem egy kicsit magam, amikor az előadás sorozat második előadására is elmentem a csipkékről. JÓL TETTEM! Nagy tisztelet minden csipkekészítőnek, hímzőnek, verőnek!

Erdei T. Lilla általánosan bevezetett minket a csipkekészítés tudományába. Ezt is megtudtam: „A vert csipke vagy klöpli olyan csipke, melyet több, orsókra tekert fonallal egyszerre dolgozva készítenek.” Ilyet készítettek Sárközben, Torockón, Dél-Dunántúlon és Felső-Magyarországon: ez utóbbi a „tót csipke”. A varrott csipke Itáliából terjedt el, lenfonalból készítik. A varrónő tűvel a kezében egyetlen fonallal dolgozik!

A höveji fehér lyukhímzésű csipkékről is igen sokat hallottam: „höveji csipkevarrás”. Főleg rozetta, leveles ág motívumokból áll, esetleg bokordíszétmény lehet. Meg kell még említeni a pókolást, vagyis a kötést.

Szép munkákat láthattunk a halasi csipkekészítők képviselőitől is.

Talán a legismertebb a halasi csipke – Kiskunhalasról!

Varrott csipke csoportjába tartozik. Dékáni Árpád rajztanár Markovits Mária fehérnemű varró 1902-ben készítette az első csipkéket. Felhasználva sok-sok magyaros motívumot. További infók: halasicsipke.hu Március 28-án nyílt meg a „Halasi csipke – A türelem himnusza” című kiállítás, mely június 30-ig látogatható.

Dr. Pál-Kovács Dóra: Tánc mint szellemi kulturális örökség

A sorozat harmadik előadására április 20-án került sor. Az előadó pedig Pál-Kovács Dóra volt, aki a néprajztudomány doktora. Kutatási területe a néprajz, antropológia, néptánc, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának munkatársa. 

Dr. Pál-Kovács Dóra

Méhkerék Békés Vármegyében található, a határhoz közel. A falu lakossága zömében román nemzetiségű és hagyományú. Tát Margit polgármester asszony pedig Méhkerék táncáról szól napjaink viszonylatában.

Tát Margit polgármesterasszony

A múlt század derekán Nyisztor György (1922-1987), a Népművészet Mestere kezdte feleleveníteni a falu énekes-táncos hagyományát. Számtalan fellépés és díj fűződik nevéhez. „Szálegyenes testtartása, gazdag mozgáskincse és sajátosan bonyolult, de krisztálytiszta ritmikája táncosaink egyik példaképévé tette. Sokan és sokszor jártak hozzá tanulni. Mindig nyitott és segítőkész volt. Szerénysége, emberi közvetlensége máig emlékezetes. Elmaradhatatlan szereplője volt a nemzetiségi fesztiváloknak.”

A faluban a néptánc, népzene és népdal oktatása igen fontos, az iskolai, óvodai tanterv része. A fiatalok utánpótlást jelentenek a Nyitsztor György Hagyományőrző Néptánc Együttes számára. Minden esztendőben szerveznek táncház táborokat, összejöveteleket.

A következő program az előadás sorozatban:

Dr. Bolya Mátyás (népzenész, népzenetanár): Zene mint örökség, valamint a Bogyiszlói vonószenekar képviselője. Időpont: május 18. 17 óra. Kossuth Klub.

fr. Varga Kamill ofm