Rövid idővel ezelőtt kutattam Clothilde von Mensdorff-Pouilly grófnő, vagy ahogy többen ismerik gróf Apponyi Albertné életével kapcsolatban.¹ Kezembe került egy cikk, amely szerint 1907-ben házat vásároltak asszonyok a Petőfi Társaság, illetve a Petőfi hagyaték megőrzése, kiállítása érdekében. Így jutottam el a Petőfi Irodalmi Múzeumba, illetve dr. Rózsafalvi Zsuzsához, aki megerősítette: Eredetileg vásárolt ház a háborúban megsérült, onnan költözött el a jelenleg Petőfi Irodalmi Múzeum néven ismeretes házba, Budapest belvárosába.

Elhatároztam, hogy megnézem a kiállítást, az intézményt.

A Petőfi állandó bemutató: Költő lenni vagy nem lenni – Kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, mely január 14-én nyílt meg. „A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót.”

A tárlat leglátványosabb elemei a tárgyak: utazóláda, sakkészlet, szobrok, festmények. Itt láthatjuk Petrovits István – a költő édesapjának- hentesbárját. Ezt kerestem a Petőfi 200 AUTÓBUSZON IS, de oda nem vitték el. 🙂 Petőfi Sándor versesköteteinek első kiadásai kihúzható fiókokban természetesen biztonságos körülmények között elhelyezve tekinthetők meg. Egy pipatórium is helyet kapott a kiállításon!

Az egyik szobában a RÓNA – című tér kapott helyet. A szó maga eredetileg egy lápos, vizes területen átvezető utat, ösvényt jelentett, de Petőfi verseiben puszta-táj-alföld értelemben használta. „Egyszerre a szabadság végtelensége és a haza versekben megformálható tája. Lehetőség a spirituális azonosulásra a természettel, amely mégis kiismerhetetlen, sőt veszélyes marad.”

Ilyen kiállítási szalonok még a róna mellett a kötelék, az otthon, a rémek és az áldozat.

A bemutató kurátorai: Kurátorok: Kalla Zsuzsa (PIM), Prágai Adrienn (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria), Vaderna Gábor (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet).

A következő szobában találtam: Világjáték-Polcz Alaine 100 című kiállítást

(Dr. Polcz Alaine: Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20. magyar pszichológus, író, tanatológia hazai úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom alapítvány életrehívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.)

Születésnapjának 100. évfordulója volt 2022-ben: a magyar irodalom különleges egyénisége, pszichológus, a gyermek hospice megteremtője.

Saját kezével készített bábokat, melyeket arra használt, hogy a halálos beteg (főleg leukémiás) gyermekek kibeszéljék magukból félelmeiket, betegségeiket, szorongásaikat. Legérdekesebb könyve a Rend és rendetlenség: különböző családoknál szétnézett, kiment a konyhába, kihúzogatta a fiókokat is. Ebből következtetéseket vont le: milyen hatással van lelki világunkra a környezet, az otthon, a berendezés. Ez ma már nem kérdés, de abban az időben még elég újszerűnek látszott.

Amikor 2007-ben elérkezett életének végére, akkor többször felfigyeltem rá, hogy Zatykó László atyát felhívja, nem rövidebb, de annál hosszabb beszélgetések lettek ennek az eredményei.

fr. Varga Kamill ofm