Az „Élő örökség, Népszokás, népművészet, néptánc, népzene” utolsó pendzsomja a Kossuth Klubban…

Az Élő örökség előadás-sorozat utolsó alkalmára került sor a Kossuth Klubban. Május 18-án Dr. Bolya Mátyás a Zene mint örökség címen tartott prezentációt. Persze a cím eléggé tág határok között mozgott, ezért mint népzenész, citerás-kobzos, az LFZ tanára mindjárt szűkítette a népzenére. A világ megváltozott-halljuk napról-napra!

Kép: Wikipedia

Létrehozta munkatársaival közösen Hungaricana Közgyűjteményi portálon a Népzenei gyűjteményt. Így bárki számára elérhető a Zenetudományi Intézet népzenei archívuma. Felvetődik a kérdés. A Kodály, Bartók és a MTA Népzenekutató Csoportjának, később Zenetudományi Intézet számos munkatársa által évtizedek alatt összegyűjtött óriási adathalmaz, mint szellemi termék, esetleg nem képez tulajdont? Nem kellene inkább védeni? Elzárni? Biztonságba helyezni, nehogy valaki is csak hozzáférjen, vagy csak az a négy és fél kutató férjen hozzá? Végül is hosszú diskurzus után arra jutottak, igenis férjen hozzá mindenki, akit csak érdekel. Legfeljebb az óvónő megtanulja és megtanítja a gyerekekkel! Itt érhető el: www.hungaricana.hu Népzenei adatbázis.

Nevét a Citerás Antológia című könyvsorozatból ismerem, számtalan youtube videóban is láttam szerepelni. Pl. Moldvai csángó dallamokat:

https://www.youtube.com/watch?v=YEf3vW0Lohg

Második előadónk Orsós Kis János unokája Mihalovics Zsolt prímhegedűs volt, a Tolna megyei Príma Díjjal, nívódíjjal kitüntetett Bogyiszlói Zenekar vezetője. Nem hagyományos előadás volt, mert a hegedű már az elején előkerült, nem maradt gyantázatlan a vonó: közös erővel elénekeltük az Által mennék én a Tiszán kezdetű bogyiszlói népdalt:

Által mennék én a Tiszán, de a révész nem visz át,

Majd át visznek a halászok, vagy a hajós legények,

Kérdik tudakolják a halászok, merre hová való gyerek vagyok,

Bogyiszlói gyerek vagyok, házasodni akarok!

Igen érdekes falu ez a Bogyiszló: a Duna szabályozásának következtében Bács-Kiskun vármegyéből átkerült Tolna megyébe!!!! Erre hagyok időt, hogy mindenki tudjon rávarrni egy-egy gombot! Amúgy a régiek még a bogyiszlói paprikát ismerhetik, legfeljebb a horgászok kedvelhetik a Holt-Dunát, a gemenci erdő pedig a természet rajongóknak lehet ismerős.

Arról mesélt, hogy milyen spontán és szervezett alkalmak voltak falujában a népzenének, népdalnak, mulatásnak. Hiszen nem hívnak cigányzenészt, sem a nálunk -Jászságban- jól ismert pendzsomba, sem keresztelőre, sem temetésre.

Bogyiszlói Zenekar fellépése a Hagyományok Házában:

https://www.youtube.com/watch?v=MlOUrdEqeyE&t=111s

Helyette elmehetünk Bogyiszlóra böllértalálkozóra, Tájházak találkozójára, falunapra, aratónapra, paprikanapra, vagy szüreti mulatságra. Amit még nagy értéknek tartok, hogy Mihalovics Zsoltnak lehetősége van a népzenét, népdalt, néptáncot az iskolában bemutatnia. Mesélte, hogy egy alkalommal a televízió munkatársai is megjelentek az iskolában, az egyik tanóráján. A hetedik osztályos gyerekek a kamerák előtt képesek voltak spontán módon táncolni, énekelni, pedig a kamaszok inkább a pad alá bújnak szégyenükben – általában!

fr. Varga Kamill ofm