Az olasz származású ferences pap, hitszónok, a nándorfehérvári ütközet egyik hőse Kapisztrán Szent János napja a mai.

Istenünk, te Kapisztrán Szent Jánost küldted szorongattatásban élő híveid megerősítésére. Add, hogy oltalmad alatt biztonságban éljünk, és őrizd meg Egyházadat szüntelen békében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Giovanni néven 1386. június 24-én született Capestranoban, Dél-Itáliában. Először egyházi és világi jogi tanulmányokat folytatott Perugia egyetemén, melyben nagy sikereket ért el, hiszen Perugia városában bírói széket töltött be, mely a város legfőbb törvényszéki elnökét jelentette. Egy perben azonban igazságtalan ítélet meghozatalára kényszerítették! Lemondott, de később a nápolyi király Perugia kormányzójává nevezte ki. A Malesta és Perugia közötti háborúban elfogták és bebörtönözték. Mivel szökési kísérlete nem sikerült, ismét fogságba kerülvén, ez intő jel volt számára a megtérés útján. Belépett a Kisebb Testvérek Rendjébe. A gvardián, aki felvette azt kérte tőle, hogy szamárháton és püspöksüvegben vonuljon végig Perugia-n. Ezt a kemény alázatossági próbát kiállta. A novíciátus elvégzése után teológiát tanult Sienai Szent Bernardinnál és pappá szentelésére 1420-ban került sor. Hamarosan nagy hatású hitszónok lett, s ekként bejárta Európa egy részét: Itáliát, Franciaországot, a német nyelvterületet, Közép-Európát, s ezen belül Magyarországot. Óriási tömegek előtt prédikált, mint bűnbánati szónok. Bár beszédeit latinul, vagy olaszul mondta, azt a tolmácsok többé-kevésbé lefordították. Számtalan írása maradt ránk. 2006-ban Capestránoban jártunk egy konferencián, s az előadó szónok jelezte, hogy János prédikációt, írásait rendbe szedték és „hosszú-tömött sorokban” menjünk kutatni az ottani levéltárba!

Kapisztrán Szent János. Budapest Tövis utca Kapisztrán Szent János Ferences Templom

V. Márton pápa megbízta a tévelygő eretnekségek kinyomozásával és felkutatásával. Állandóan vitatkozott, prédikált és levelezett. Erős kézzel fellépet az uzsorakamat szedése ellen. Ezt később sokan a szemére vetették!

A török 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, a veszedelem láttára – mely Európára zúdulhat – III. Kallixtusz pápa őt bízta meg egy keresztes sereg toborzásával. Ebben az időben a pápa elrendelte, hogy a Magyarországért végzett déli imát harangszó is kísérje. (A pápa eredetileg egy nemzetközi sereg toborzásában gondolkodott, de Európa a kisujját sem mozdította! Pedig számtalanszor hirdette Kapisztrán, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője.) Végül a 60 ezres keresztes sereg és Hunyadi seregei fényes győzelmet arattak Nándorfehérvárnál! II. Mohamed nagyszabású tervei ezzel összeomlottak, 70 évig nem mertek a közelünkbe jönni! A csata után pár hónappal, 1456. október 23-án hunyt el az újlaki ferences kolostorban. Érdekes, hogy a kárpátaljai és a szerémségi újlak is magáénak gondolja az elhalálozás helyét. 1690-ben avatták szentté. Mihályi Géza – aki az 1956-os forradalomban is harcolt, és a menekült magyar diákok szövetségének elnöke is volt- felvetésére minden esztendőben egy magyar küldöttség vesz részt a szent szülővárosának liturgikus ünnepségén.

Kortársai feljegyezték egy napját: „Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot, a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik. Ennek végeztével latinul beszédet intéz a néphez. Utána a tolmács, amennyire képes, lefordítja a népnek, amit mondott. A beszéd végeztével visszatér rendjének kolostorába. A szexta és a nóna elvégzése után betegeket látogat. […] Ezután ebédel. Végül fogadja azok látogatását, akik hozzá jönnek. Ezután elmondja a vesperást, és visszatér a betegekhez, ezeknél marad késő estig. Végül a kompletórium és más kedves imádságai elvégzése után nyugalomra tér. Nyugalma rendkívül rövid, mivel az álomra csak kevés időt szán. A Szentírás könyveinek tanulmányozására még szakít egy kis időt.” (A szövegben szereplő latin kifejezések a zsoltárok imaóráit takarják.)

Kapisztrán Szent János. Budapest Tövis utca Kapisztrán Szent János Ferences Templom

János testvér Magyarországra érkezéséről így számol be Thúróczi János a kortárs krónikás:

„Mikor a besztercei gróf úr és mind a magyar nagyurak szerencsésen hazatértek, az urakkal együtt Magyarországba jött Kapisztránói János szerzetes fráter, Szent Ferenc testvéreinek gyülekezetéből, regula szerinti öltözékében, de életének szentségével is ragyogó férfiú. Miklós római pápa ugyanis igen nehezményezte, hogy a keresztény hit üldöztetést szenved a török erőszaktól, ezért apostoli bullával elrendelte, hogy az ily nagy vészben és veszedelemben hánykódó katolikus népnek oltalmára s a török ellen keresztényi hadat gyűjtve, prédikálja mind az összes tartományokban a hozzá fordulóknak a bűnök bocsánatát, a túlvilági büntetés elengedését; osztogasson köztük fehér gyolcsra hímzett vörös keresztet, s azt a bal mellükre tűzzék. Az apostoli úr az említett Kapisztránói János frátert rendelte céljának munkájára. Így hát ez a János fráter – minthogy nagy tekintélyű volt a szent hittételekben és érdemeinek nagy virtusa vakok, sánták, betegek és ördöngősök gyógyításával nyilvánvaló volt az emberek előtt – Németország és Lengyelország részeiben és Magyarországon sok közrendű népet szólított fegyverbe a mondott ellenség ellenében.”

Kapisztrán 1453-ban Boroszlóban nagyböjt első vasárnapján mondott beszédében a kísértések elleni egyik eszköznek Jézus nevének segítségül hívását tartotta. Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Mátyás király Kapisztrán Szent János közbenjárására szabadult ki a prágai fogságból, továbbá Mátyás szerint apja érdemei mellett az ő hathatós támogatásával, lelkesítésének is köszönhető a nándorfehérvári győzelem. Ezért levélben kéri az olasz fejedelmeket, bárókat, bíborosokat, hogy ennek a hitben járó embernek a szentté avatását támogassák, hiszen közelebb vannak a Szentszékhez.

fr. Varga Kamill